Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Látnivalók - Építészeti értékeink - Nadapi szintezési ősjegy
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nadapi szintezési ősjegy

2012.03.20

Nadapi szintezési ősjegy 3.jpgNadapon van a térképészet és az építészet egyik legfontosabb meghatározójának, a magasság mérésnek magyarországi legfőbb viszonyító pontja, a Nadapi szintezési ősjegy.

Ebből mindjárt kettő is van, az un. Adria feletti szint, valamint a később meghatározott Balti szint Főalappontja.

Azért települtek ide, mert ez a terület, a Velencei-hegység a Kárpát medence legöregebb és legstabilabb képződménye. Minden ország saját tengerének közép szintjét határozta meg viszonyító magasságul, amit un. Felsőrendű szintezéssel telepítettek szét területükön és határozták meg tengerszint feletti magasságát. Az Osztrák-Magyar Monarchián belül Magyarország az Adriai-tenger középszintjét vette alapul, amit a trieszti kikötő mólóján mértek meg. Az eredeti Nadapi Ősjegy ennek alapján települt.

Nadapi szintezési ősjegy 1.jpgA másik a Balti szint, (Balti tenger szintje Kronstadtban) a Varsói Szerződés államainak egységes katonai magasságmérését szolgálta, de meghonosodott az építészetben és a térképészetben is, nem kis kavarodást okozva, ugyanis a kettő között 63.5 cm magassági eltérés van. Mindkettő használatos ma is.

Rendkívül szép környezetben fekszenek, közel egymáshoz, közkedvelt kiránduló helyen. Táblák és turista jelzés vezet hozzájuk, ami a nyári idegenforgalmi rendezvények helyszíne is egyben.

Nadapi szintezési ősjegy 2.jpgAz első országos szintezést a bécsi Katonai Földrajzi Intézet végezte 1873–1913 között. Alapszintfelületnek az Adriai-tenger középszintjét választották, amelyet a trieszti Molo Sartorio mércéjén 1875-ben határoztak meg. A szintezés során a következő helyeken határoztak meg magassági fõalappontokat: Maria Rast a Dráva völgyében, Franzenfeste Tirolban, Lisov Csehországban, Vöröstorony-szoros, Terebes a Felsõ-Tiszánál, Ruttka a Vág völgyében és Nadap a Velencei-hegységben. A nagyobb pontossági igények kielégítésére 1921–1944 között újabb méréseket végeztek.

Nadapi szintezési ősjegy 4.jpgAz ősjegyek közül a mai Magyarország területére csak a nadapi esik, ezért mind az 1921-es, mind pedig az újabb, 1949-ben kezdődött felmérésnél ebből kellett kiindulni. A Nadap főalappont tengerszint feletti magasságát 1888-ban végzett mérés alapján 173,8385 m-ben állapítottak meg. Mivel az Adria középvízszint ismételt mérése 9 cm-rel eltért az 1875. évi méréstől, ezért az Adria középtengerszint helyett bevezették a nadapi alapszintet. Ez azt jelenti, hogy a magasság nem a tengerhez képest, hanem egy képzeletbeli felülethez képest értendő, amely 173,8385 méterrel van a nadapi jel alatt.

Ez a pont az ország geológiai szempontból legállandóbb pontja.

Nadapi szintezési ősjegy 5.jpg1949-ben egy új hálózatmérés kezdődött, ennek során a Nadap főalapponttól kb. 100 m-re új főpontot helyeztek el, valamint az ország más részein további hat új főalappontot határoztak meg (Diszel, Mórágy, Cák, Szarvaskő, Sátoraljaújhely, Máriaremete). A hálózat kialakítása és mérése – melyet Bendefy Lászlóról, a főalappontok és a hálózat tervezője, Bendefy-hálózatnak is nevezünk – 1964-ig tartott.

1960-ban rendelték el, hogy a kelet-európai szocialista országokban az Adriai alapszintről a Balti alapszintre kell áttérni. Ekkor a nadapi alapszintről áttértünk a kelet-európai alapszintre, az ún. balti (kronstadti) alapszintre, amely 67,47 cm-rel feljebb van, mint a nadapi alapszint. A Nadap főalappont magassága így 173,1638 m, a balti alapszinthez viszonyítva (B173,1638 m).

Nadapi szintezési ősjegy 6.jpgAz EUREF albizottság 1994-ben hozott határozata értelmében egységes magassági rendszert hoztak létre Európában. Az újonnan csatlakozott Közép- és Kelet-Európa országok (Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország valamint Bosznia és Hercegovina) szintezési hálózatának az UELN-95-nek az egységes alapszintfelülete az amszterdami vízmagasságmérő nullpontja. Az amszterdami középtengerszint mintegy 14 cm-rel van mélyebben a balti középtengerszint magasságánál.

A magyar szintezési hálózatnak az UELN-95-hoz történő kiegyenlítése folyamatban van, jelenleg még hivatalosan a balti alapszintnek megfelelő EOMA-t kell Magyarországon használni.

Megközelítése:

Nadap települést megközelíteni, pl. az M7-es autópályáról, a Velence-i letérőtől lehet. A kőobeliszk melletti parkolóban lehet hagyni az autót, majd onnan egy pár méter magas, fekete fenyővel telepített dombtetőre kell felkapaszkodni.

Geocaching adatok

Szintezési Ősjegy (GCSzOs)
Szélesség N 47° 15,344'
Hosszúság E 18° 37,125'
Magasság: 201 m
Megye/ország: Fejér
Geoláda típusa: Virtuális geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=127

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

bicskei.gyorgy@gmail.com

(Bicskei György, 2013.11.10 14:23)

"1960-ban rendelték el, hogy a kelet-európai szocialista országokban az Adriai alapszintről a Balti alapszintre kell áttérni. Ekkor a nadapi alapszintről áttértünk a kelet-európai alapszintre, az ún. balti (kronstadti) alapszintre, amely 67,47 cm-rel feljebb van, mint a nadapi alapszint. A Nadap főalappont magassága így 173,1638 m, a balti alapszinthez viszonyítva (B173,1638 m)."
Ez így nem igaz.
Adria A173.835m ről Balti B173,1638m a jó. Tisztelettel Bicskei György