Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Látnivalók - Szakrális, vallási helyek - Pálosszentkút (Petőfiszállás)
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pálosszentkút (Petőfiszállás)

2012.07.22

Pálosszentkút (Petőfiszállás) 1.jpgPálosszentkút (Petőfiszállás) több száz éves búcsújáróhely, pálosok kolostora, és a híres Mária-múzeum várja az ide látogatókat.

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok névadója Remete Szent Pál, melyet 1263-ban Özséb esztergomi kanonok alapított. Boldog Özséb (1200-1270) a tatárjárás után otthagyva kanonoki „állását” a Pilisbe vonult vissza. Ő gyűjti össze az országban elszórtan élő remetéket, s megszervezi a pálos rendet.

Pálosszentkút (Petőfiszállás) kegyhely alkalmas a világ zajától való elvonulásra, a magányos vagy kisebb csoportos lelki programokra, az elmélyedésre. A régi kolostorépület Mária-múzeumában nemcsak a kegyhellyel, hanem általában a Mária-tisztelettel kapcsolatos tárgyi emlékek láthatók a világ minden tájáról: szobrok, rózsafüzérek, képek és könyvek

A mai Petőfiszállás környéke már a kora középkorban lakott terület volt. A felszínre került régészeti leletek alapján, valószínűleg virágzó keresztény község terült el a későbbi Ferencszállás helyén. A településnek hatszáz hívő befogadására alkalmas temploma volt, melyet feltehetően még államalapító nagy királyunk, Szent István idejében emeltek, s amely nagyjából a mai kegytemplom helyén állhatott. A község az 1241-es tatárjáráskor elpusztult. Az elnéptelenedett környékre IV. Béla kunokat telepített. Ők építették újjá a lerombolt települést és állították helyre templomát. Az akkortájt már Ferencszállásként jegyzett község csodával határos módon, épen átvészelte az 1526-os törökdúlást, fél évszázaddal később azonban mégis porig rombolták a portyázó tatár-török hordák.

Pálosszentkút (Petőfiszállás) 2.jpgA pusztává néptelenedett vidéket közlegelővé minősítették, melyet – tizenöt kun pusztával együtt – Kecskemét vett bérbe a királyi kamarától. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik az a hagyomány, amely megalapozta Szentkút történetét. A törökök elől menekülő ferencszállásiak a hajdani templom előtt csörgedező forrásba rejtették el az Oltáriszentséget. A forráshoz és a templom romjaihoz később is el-eljártak imádkozni. Mária Terézia idejében a kunok visszavásárolták az I. Lipót alatt elkobzott földjeiket, visszaváltották kiváltságaikat, és megkezdték a lerombolt községek, falvak újratelepítését. Ferencszállást azonban nem építették újra, hanem a környékén elszórt tanyákon kezdték meg új életüket.

Pálosszentkút (Petőfiszállás) 3.jpgAz 1791-es esztendő egyik éjjelén, egy nyáját legeltető pásztor új forrást fedezett fel, amelyből egyre erősödő fény tört fel. A fényből, mennyei hangok kíséretében a Boldogságos Szűz Mária áldást osztó alakja bontakozott ki. A látomásnak gyorsan híre ment a környéken. Egyre többen zarándokoltak el a forráshoz, főleg miután bebizonyosodott, hogy vizének gyógyító ereje van. Egy idő után a forrás elapadt, ám a zarándoklások nem szűntek meg. Ezért a félegyházi városi tanács elrendelte a forrás betömését. Csakhogy a parancsot senki sem volt hajlandó végrehajtani. A gyógyulásukban bizakodó emberek továbbra is nagy számban keresték fel a hajdani csodatevő forrást, melynek vize időnként még fel-feltört. Egy alkalommal az egyik közeli tanya gazdája feldühődött, amiért a zarándokok letaposták földjét és sajátkezüleg próbálta meg betömni a forrást. Kísérlete azonban hiábavalónak bizonyult. A víz fokozódó erővel tört fel. Az újraéledt és kúttá terebélyesedett forrást áldozatkész környékbeliek faráccsal vették körbe, föléje pedig szobrocskával díszített védőtetőt emeltek.

Pálosszentkút (Petőfiszállás) 4.jpgMivel a kúthoz egyre nagyobb számban és egyre távolabbról özönlöttek a zarándokok, a félegyháziak elhatározták, a romok helyén új templomot építenek. 1873-ban kápolnaépítő bizottságot alakítottak, melynek irányításával Mallár Pál földesgazdát bízták meg. A munkálatok 1875-ben kezdődtek el Móczár István ács- és kőművesmester irányításával. Az új templomba beépítették a török időkben elpusztult épület köveit is. Az építőanyagok fuvarozását a környékbeli gazdák ingyen vállalták. De nem kért pénzt, az asztalos munkákat végző Szimer Lajos mester sem. A hívek nagy örömére 1885-ben Szabó Ferenc félegyházi apátplébános engedélyezte az első búcsút, ezzel Szentkút hivatalosan is kegyhellyé vált. A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1939-ben kérte fel a pálos rendet a szentkúti kegyhely gondozására. Az első három fráter és két laikus testvér 1940-ben érkezett Szentkútra, amely azóta Pálosszentkút néven vonult be a köztudatba. A kommunista hatalom 1950-ben a pálos rendet is feloszlatta. A kegyhely a váci egyházmegye fennhatósága alá került. A pálosok csak a rendszerváltás után térhettek vissza Szentkútra. Marosi Izidor váci püspök 1991. október 17-én bízta meg Remete Szent Pál fiait a petőfiszállási egyházközség és a szentkúti kegyhely gondozásával, ahol minden esztendőben pünkösdkor, illetve a szeptember 8-i Kisboldogasszony (közismertebb nevén: Kisasszony) napjához legközelebb eső vasárnap tartanak búcsút.

forrás: www.orszagalbum.hu

Geocaching adatok

Pálosszentkút (GCPKUT)
Szélesség N 46° 36,783'
Hosszúság E 19° 50,752'
Magasság: 99 m
Megye/ország: Bács-Kiskun
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2367

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

baba384@freemail.hu

(fiktaker józsef, 2014.01.03 23:44)

nagyon szeretnék szerzetesközösségbe élni imátkozni közelebb kerülni istenhez

justin.gezane82@gmail.com

(Justin Gézáné, 2015.04.10 08:40)

Tisztelt Cím!
Justin Gézáné vagyok, a szegedi ZarándokPont önkéntese. Segítséget szeretnék kérni abban, hogy eljussunk Pálosszentkútra gyalog. Kistelekről szeretnénk indulni. Ha van gyalogos zarándokútvonal, akkor ennek lehetőségét keresem. Minden megoldás érdekelne.
Reménykedve várom válaszukat.
Tisztelettel és üdvözlettel: Justin Gézáné