Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Látnivalók - Szakrális, vallási helyek - Szent Gellért-sziklatemplom (Budapest)
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szent Gellért-sziklatemplom (Budapest)

2012.06.25

A Szent Gellért-sziklatemplom (Budapest) a Gellért-hegy falában található, a pálos rend szentélye. A kialakított templom és a hozzá tartozó neoromán kolostor 1931 illetve 1934 óta szolgálja a pálos rendet.

Szent Gellért-sziklatemplom (Budapest) 8.jpg
fotó: TAF68

Ez a barlang a mai Sziklatemplom "külső barlangja".

Egy István nevű remete a hagyomány szerint a hegy lábánál feltörő meleg forrásvizekkel gyógyította a hozzá kijáró embereket. A Szent Gellért-hegyet már a honfoglalástól kezdve Pesti- vagy később Pest-hegynek nevezték, a rajta található ősi barlang miatt. (A szláv eredetű "pest" szó ugyanis kemencét, barlangot, üreget jelent.)
A Szent Gellért-sziklatemplom Budapesten található nemzeti szentély, építését dr. Lux Kálmán tervei alapján 1931 tavaszára fejezte be Weichinger Károly. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostor is hozzáépült a templomhoz, a Gellért-hegy Duna felőli oldalán. Szent Gellért-sziklatemplom (Budapest) 7.jpg
fotó: TAF68

Szent Gellért-sziklatemplom (Budapest) 1.jpgA magyar pálosoknak a rend megszüntetése után 150 évig nem sikerült újraéledniük Magyarországon. A sziklatemplom a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára készült. Egyéb elnevezései: Barlangkápolna, Gellérthegyi-barlang, Gellérthegyi sziklakápolna, Iván-barlang, Lourdes-i Barlang, Lourdesi kápolna, Pest, Szentiván-barlang, Szent Iván-barlang, Sziklakápolna.

A sziklatemplom két részből áll: A felső, ősi barlangból (Szent Iván-barlang, majd utóbb Lourdes-i Barlang) és egy alsó, a hegy belsejében elhelyezkedő, mesterségesen kialakított sziklaüreg rendszerből. A hőmérséklet télen-nyáron 21°C.

Szent Gellért-sziklatemplom (Budapest) 4.jpg1924-ben vetődött fel a sziklatemplom építésének gondolata, amikor egy magyar zarándokcsoport Lourdes-ban járt. Megalakult a „Kisegítő Kápolna Egyesület” és a „Szent Gellérthegyi Sziklatemplom (Lourdesi-Barlang) Bizottság”, hogy kegyhelyet állítson Budapesten. Eredetileg a Gellért-hegy déli oldalán lévő elhagyott, rossz hírű Szent Iván-barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. Besnyő Jenő Gyula több társával Lengyelországban magára öltötte a pálosok fehér ruháját, és várta a visszatérést Magyarországra. A pálos rend generálisának kérésére Serédi Jusztinián esztergomi érsek mint területileg illetékes főpásztor engedélyezte a pálosok letelepedését a számukra épített Sziklakolostorban. A kalocsai érsek 1934. május 8-án harminc főből álló küldöttséggel utazott Czestochowába, és tért vissza tizennégy pálos szerzetessel, közöttük a rendfőnökkel, Przezdziecki Piusszal május 14-én. Szent István király szobra a sziklatemplom előtti téren

Szent Gellért-sziklatemplom (Budapest) 2.jpg„Másfélszázados távollét után Budán vannak a pálosok. A legmagyarabb szerzetesrend visszatérése nemcsak örömünnepe minden igaz magyarnak, de egyúttal szimbólum is, mint ahogy szimbólum az őrzésükre bízott Sziklatemplom, amelynél szilárdabb háza alig van az Úrnak. Ilyen sziklaszilárd az Istenbe, s a magyarság jövőjébe vetett hit.” (Budai Napló, 1934. május 16.)

Szent Gellért-sziklatemplom (Budapest) 3.jpg1939-től lengyel menekültek ezrei érkeztek Magyarországra, akik nagy számban látogatták a Sziklakolostort. Mindszenty József bíboros hercegprímás többször is járt a szentélyben. Nem sokkal a sziklatemplom bezárása előtt százezer zarándok hallgatta beszédét. 1950-ben a kommunista rendszer eltörölte a szerzetesrendeket Magyarországon. 1951 húsvéthétfőjén az Államvédelmi Hatóság betört a sziklatemplomba, és begyűjtötte a pálosokat. A szerzeteseket egyetlen éjszaka alatt teherautókra rakták és elszállították. Voltak akiket kivégeztek, a többieket pedig koncepciós vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A sziklatemplom elpusztult. A bejárata feletti sziklaoromra 1936-ban állított kivilágított fakeresztet 1951-ben ledöntötték.

Szent Gellért-sziklatemplom (Budapest) 6.jpgAz 1960-as évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki. A kolostort az Állami Balett Intézet kollégiumaként használták. A Magyar Pálos Rend a kommunista rendszerek összeomlásakor 1989. augusztus 27-én a templomot és a kolostort újra megnyitotta. A pápai nuncius áldotta meg az új gránitoltárt, ami Sikota Győző tervei szerint készült. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották. A betonfal egy darabját a templom bejáratának jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra alatti interregnumra. Gyulay Endre püspök 1992. június 6-án szentelte fel újra, az 1960-ban elfalazott Gellért-hegyi sziklatemplom külső termét.

A sziklatemplomban őrzik a pálosok egyik legértékesebb ereklyéjét: Remete Szent Pál lábszárcsontját. Az oltár a pécsi Zsolnay-gyárban készült. A Lengyel–Magyar Baráti Társaság 1994 május 15-én, a pálosok hazatelepülésének 60. évfordulójára a Częstochowai Fekete Madonna kegyképének másolatát ajándékozta a templomnak. Szent Gellért-sziklatemplom (Budapest) 9.jpg
fotó: Fouad GM

 Az új keresztet Pomsár András építész tervezte, felállítására 2001-ben került sor. Az építőmesterek e kereszt utolsó darabját pontosan azon a napon szerelték be, amelyen ötven évvel korábban ideológiai okokból lerombolták.

2008. december 3-án a Pálos Rend pápai jóváhagyásának 700. évfordulója alkalmából Erdő Péter bíboros, Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius, Izydor Matuszewski, a rend generálisa, a Püspöki Konferencia számos tagja és a pálos szerzetesek szentmisét mutattak be december 3-án az Egyetemi templomban. Ebből az alkalomból Erdő Péter bíboros ünnepélyesen átadta a Gellért-hegyi sziklatemplom használati jogát – amely eddig az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéé volt – a pálos rendnek.

forrás: www.pbase.com, www.hu.wikipedia.org, www.sziklatemplom.hu, www.karpat-medence.hu

Geocaching adatok

Szobor, kápolna, kereszt (GCszkk)
Szélesség N 47° 29,087'
Hosszúság E 19° 3,136'
Magasság: 109 m
Megye/ország: Budapest
Geoláda típusa: Multi geoláda (3V)

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=581

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

???

(Manóka, 2012.08.27 15:34)

Kedves petyminger!
Kezdj bele!!

...

(petyminger, 2012.08.24 01:31)

Legalább azok emléknek tiszteletére, akik életüket adták ezért a nemzetért, lenne itt végre az ideje, hogy az igaz történelmünket (is) leírjuk olyan helyekre, ahol "saját magunkat" próbáljuk tájékoztatni...