Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Látnivalók - Természeti értékeink - Darvas-tó, Bauxitlencse (Nyirád)
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Darvas-tó, Bauxitlencse (Nyirád)

2012.03.10

Darvas-tó, Bauxitlencse 6.jpgA Darvas-tó, Bauxitlencse (Nyirád) - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartozik. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert.

E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse. A közelben számos kisebb- nagyobb lencsét találhatunk még; kiterjedésük átlagosan 20000 négyzetméter, mélységük 5 és 30 méter között váltakozik. (A közeli Deáki-pusztán még ma is tart a bauxit kitermelése.) A darvas-tói természetes feltárástól nem messze, Nagytárkánypuszta irányában van egy horgásztó. Azt az 1970-es évek végén felhagyott bauxitbánya lencséjének a rekultiválása során alakították ki.

Darvas-tó, Bauxitlencse 1.jpgMagát a címszereplő Darvas-tavat ma hiába keressük. A zsámbékos, mocsaras tó darvak költőhelye volt egészen a hatvanas évekig, amikor vize - a bauxitbányászat okozta karsztvízszint süllyedése miatt - kiszáradt. Napjainkban a tó helyét és környékét (így a közeli bauxitbányát) illetik e névvel. E téren egy örvendetes folyamat figyelhető meg: miként a Hévízi-tó vize is "rehabilitálódott", úgy e tó területe is lassan, de visszaalakul vizes élőhellyé a bauxitbányászat mérséklődése miatt. (A Darvas-tó szomszédságában is akadt olyan bauxitlencse, amelyet mélyműveléssel és a karsztvíz kiemelésével fejtettek le, s 1977-ben zárták be a bányát.)

Darvas-tó, Bauxitlencse 2.jpgA hajdanvolt Darvas-tó környékét a felhagyott bauxitfeltárások különleges színei és képződményei, a változatos növényvilág, illetőleg a vidék egyéb látványosságai (a Sümegi vár, a Tapolcai Tavasbarlang, stb.) alkalmassá tennék látogatók fogadására. Ehhez azonban e védett, jobb sorsra érdemes természeti értékünket ismét pártfogásba kellene venni. A több évtizede kialakított tanösvényekre, lépcsőkre, korlátokra, pihenőhelyekre, ivóvizes csapokra igazán ráfér a felújítás, s az egyre jobban elvaduló telepített bakonyi növényzetet is jó volna visszaszorítani az őskarsztról. Követendő példáért sem kell túlságosan messze menni: a balaton-felvidéki bazaltos tanúhegyek egyikét, a félig elbányászott Hegyestű több szintes bányaudvarát tavaly "alakították át" szépen kiépített geológiai és bányászati bemutatóhellyé.

Darvas-tó, Bauxitlencse 3.jpgTermészetvédelmi Terület: Ritka alkalom, hogy a természetben járó ember valóban beleláthat az idő egy, a mi, általunk megszokottól alapvetően eltérő működésébe, és közvetlenül szemlélheti az ún. geológiai időlépték alatt lezajlott folyamatok egymásra következő hatásait. Általában barlangok vagy természetes földtani feltárulások, vetődések alkalmával nyílik erre mód - vagy egy-egy felhagyott külszíni bánya esetében, ahogy jelen esetben is.

Darvas-tó, Bauxitlencse 5.jpgA Darvas-tói bauxitlencse a földtörténet középkorában, a triászban képződött dolomitkőzet tektonikus mélyedésébe ülepedett ki, valamikor a kréta időszakában. Egy-egy ilyen lencse általában néhány hektár nagyságú, és négy-hat méter vastagságú volt - ezeket termelték le a Bakony délnyugati szélén található, mintegy ötszáz méter hosszú és majd' száz méter széles bányaterületen. A kitermelt bauxit üregében mindenki számára jól láthatóan tárultak fel az eredeti tektonikai elmozdulások nyomai, valamint a triász kori dolomit karsztüregei és víznyelői (ebben a rétegben az ősmaradványok lenyomatai is megtalálhatók). A fejtés szélén a bauxitlencsét egykor fedő, jóval fiatalabb eocén kori mészkő és agyagos összletek, valamint homokkő és még feljebb a pleisztocén lösz maradványai láthatók.

Darvas-tó, Bauxitlencse 4.jpgA táj látványa és a természet lenyűgöző életképessége rabul ejti az embert, ha valaki körbejárja a bánya egykori üregét, és később le is ereszkedik oda, mintha a Holdon (vagy inkább a vörös Marson) járna. A vörös százféle változatában színjátszó, és a földfelszín természetes formavilágától nagymértékben elütő világba érkezik. Borzongatóan idegen és izgalmas érzés. És ezt a halott világot a művelés felhagyása után azonnal elkezdte visszafoglalni az élő természet – folyamatosan erdősül be, pionír lágyszárúak, igénytelen nyár és fűzfajok próbálnak megélni ezen a kietlen, vörös tájon.

A védett terület nagysága: 34 hektár.

Ha Nyirádot Sümeg felé hagyjuk el, a falutól körülbelül öt kilométerre az aszfaltozott úton jobbra letérünk, ahonnan kb. 300 méterre látható az ismertetőtábla, mögötte pedig a bauxitlencse.

forrás: www.balcsi.net

Geocaching adatok

Geoláda adatai: Bauxitlencse (GCBaux)
Szélesség N 46° 58,849'
Hosszúság E 17° 21,986'
Magasság: 212 m
Megye/ország: Veszprém
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1610

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.