Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Látnivalók - Természeti értékeink - Kács - Kaptárkövek, Barlanglakások, Kőhodályok
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kács - Kaptárkövek, Barlanglakások, Kőhodályok

2011.12.12

Kács - Kaptárkövek, Barlanglakások, Kőhodályok.jpgKács különleges természeti és kultúrtörténeti értékei a riolittufába vájt köhodályok, barlanglakások, bújók, pincék és kaptárkövek.

íp>Kács Egertől 44 km-re keletre a Bükk hegység déli részén, a Kácsi-patak völgyében fekszik.A település első írásos említése Kach névalakban IV. Béla királyunk 1248. évi határjáró oklevelében történik.A község Árpád-kori település, mely kedvező fekvése miatt a honfoglaló magyaroknak is szálláshelyül szolgált. Anonymus szerint a honfoglaláskor Árpád itt adott szállásbirtokot Ócsád (Öcsöd) vezérnek és azután a fia, Örösúr a Kácsi-patak fejénél várat építtetett. Így Örsúr nemzetsége a vidék (a történelmi Borsod vármegye) legrégibb birtokosa. A föltételezhetően XIII. századi várnak már csak a maradványai állnak, mely négyszög alakú lakótorony lehetett vizesárokkal, ún. sziklaárokkal körülvéve, s valószínűleg a XII. század második felétől a XIV. század elejéig használták. A vár Tibolddaróc határába esik, de az irodalomban, mint „Kácsi-vár” szerepel.

 

kácsi világháborús emlékmű.jpgA település monostorát, amely valószínűleg a tatárjárás előtt épült, az oklevelek 1248-ban említik először. 1317 körül a kolostor pálos perjelséggé alakult át. Az apátsági templom 1548-ban elpusztult, a kolostort pedig 1549-ben Serédi Gáspár és Balassa Zsigmond feldúlták. A pusztulást később a török tette teljessé, Eger várának ostroma után a települést feldúlták, hódoltsági területté vált, s rövid időre elnéptelenedett. A falu még az 1500-as évek végén újratelepült és a reformáció idején is megmaradt katolikusnak.

kácsi patak.jpgA különböző hőfokú forrásokból táplálkozó, bővizű Kácsi-patak langyos vizű ágában él az országban csak itt megtalálható fekete bödöncsiga. Ez a csiga több tízezer éves maradvány faj, csak a langyos vizű forrásokban maradt fenn.

A források vizét összegyűjtő Kácsi-patak egykor (Kácstól Mezőnagymihályig) 12 vízimalmot hajtott. A vízimalmok őröltek, fűrészeltek, kendert törtek, áramot fejlesztettek. Egy malom, eredeti berendezésével még ma is megtekinthető. A XVIII. században épült vízimalom több generáción át a Bodnár, majd a Szalay molnároké volt. 1986-ban újították fel a saját és a nekézsenyi malom berendezési tárgyainak felhasználásával. A vízimalom és kendertörő ma műemléki oltalom alatt áll.

kacsi mária forrás.jpgA malom mellett található felszentelt Mária forrás egykoron a honfoglalók áldozóhelyéül is szolgált.

A kácsi vízfő 14 hideg és langyos (14–24 °C) forrását ősidők óta használták. Melléjük települt az apátság is. A bencés szerzetesek épületet emeltek, ahol a források szénsavas vizével a területen található gyógyfüvekből gyógyvizet állítottak elő.

Ezzel betegeket gyógyítottak. Kács-Tapolca fürdő létesítésének évét 1431-re teszik. A fürdő (az egykori bencés kolostor) barokk épülete jelenleg is áll, amelyben egy 4x4 méteres kismedence található (tükörfürdő), melyet a padló alatti víz táplál.

A bencések hálófülkéit ülőfürdővé alakították át. A gyógyvízkivonatokat egy kb. 500 literes vörösréz üstben állították elő, egy különálló épületben. A fürdő ma nem működik.

kácsi templom.jpgAz itteni látnivalók közül figyelmet érdemel a műemléki védettségű római katolikus templom (titulusa: Szentháromság), amely feltehetően XII. sz.-i eredetű. Mai alakját a XVIII. században kapta, a barokk épülethez a XIX. században emelték a romantikus stílusú tornyot. A templom felszentelt búcsújáró hely, a Bükk hegység három búcsújáró helyének egyike. Az ünnepi körmenet a kálváriadomb és az ott található Szikla oltár érintésével zajlik.

Barlanglakások, Kőhodályok

Kács különleges természeti és kultúrtörténeti értékei a riolittufába vájt kőhodályok, barlanglakások, bújók, pincék és kaptárkövek.

kács kőhodály 3.jpgA kácsi Várhegy délnyugati oldalában, a riolittufába több nagyméretű helyiségből álló kőhodályt, oszlopos teremsort faragtak.
A riolit tufába faragott juhhodály hatalmas méreteivel és robusztus stílusával elgondolkodtató jelenség az erdő közepén. Egy komplex mezőgazdasági épület a múltból, amiben felismerhetők a juhászati tevékenység kifinomult részletei. Építésének pontos idejét nem ismerik. A helyi juhászok itt tartották a falu nyáját.

kács kőhodály 2.jpgKács különleges értékei a riolit tufába vájt kőhodályok és a Békaháza nevű külterület egykori tanyás települése. Az egyik kőhodályt (a jelenleg Tibolddaróc határában levőt) a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban is nyilvátartják, mint jelentős nemzeti kultúrtörténeti emléket. Erről a kőhodályról Hegedűs István kácsi lakos közöl adatokat a Bükkalja című kistérségi lap 2008. márciusi számában.

kács kőhodály 1.jpgHegedűs István 20 évig lakott a kőhodály egyik lakásában, onnan járt iskolába Kácsra, negyedmagával. "A hodály a Zichy-gróféké volt, mint a környéken sok más birtok is. Több mint 100 éve épült, a belső ágat pedig később vágták a daróciak. Itt tartottak háromezer juhot, külön a fiaztatót, külön az anyajuhokat, külön a kosokat. Öt juhász dolgozott az állatokkal. A juhokat évente egyszer megnyírták, a rengeteg gyapjút elszállították. A tejből gomolyát késztettek az asszonyok. A környéken a grófé volt egy nagy gyümölcsös is, nemes alma- és körtefákkal, szilvával-ezek termését Kövesdre hordták le". A kőhodály jelenleg üres, Triz Albert kácsi lakos tulajdona.

Barlanglakások a kácsi Vár-hegy oldalában

A településtől északra található a Remetelak, egy tufába vájt barlanglakás.

kács barlanglakás 1.jpgA barlanglakás egy természetbe simuló építészeti megoldás, amely biztonságot adott a vérzivataros időkben.
A pincerendszer kialakulása nyilvánvalóan a borkészítéssel azonos időszakban jött létre.
Pontos adatok nem állnak rendelkezésre.
Csak feltételezhető, hogy a kelta majd a hun birodalom időszakában már létezhetett borászati kultúra ezen a vidéken.

kács barlanglakás 2.jpgA több millió köbméternyi kifaragott pince hatalmas érték. Közel egy kilométer szélességben, három – hét szint magasságban helyezkednek el a pincerendszer utcái.
Az utcákról nyíló, tufába faragott pincék és volt barlanglakások térfogatát lehetetlen pontosan megállapítani a változatos és felmérhetetlen méretek miatt. Ezek a borospincék még a múlt század közepén is többségükben barlanglakások voltak.

kács barlanglakás 1.jpgMi késztette őseinket a barlanglakások létesítésére és használatára? A válasz rendkívül egyszerű, hiszen a középkorban hadisarcot és adót szedő tatár, török és más zsákmányoló rablócsapatok rendre felégették a természetes anyagokból készült házakat és építményeket. Ilyenkor a lakosság (nők és gyerekek) a pincékbe menekültek. A török hódoltság idején és a mezőkeresztesi csata után a török csapatok teljesen elpusztították a környéket és ennek hatására alakulhatott ki a barlanglakás kolónia.

kács barlanglakás 4.jpgA pincékben el lehetett bújni, ezért szinte magától adódott, hogy az élelmiszer és bortároló pincéket lakássá alakították. A viszonylag könnyen faragható vulkáni tufa lehetővé tette felgyújthatatlan és biztonságot adó lakások kialakítását. Szép lassan az évszázadok folyamán kialakult egy sajátos barlanglakás és pincerendszer kolónia. Ezeket a barlanglakásokat a száraz hegyoldalban alakították ablakkal, ajtókkal, mellékhelyiségekkel és ólakkal a kornak és az egyéni igényeknek megfelelően.

kácsi pincék.jpgA barlanglakások létrehozói összetartó közösségben éltek. A lakások faragásakor segítettek egymásnak, megosztották tapasztalataikat és jó eredményeket értek el. Az egy-két szobás, konyhás alápincézett, hajópadlós és mázolt padlóburkolatos igényesen kifaragott barlanglakásokban a kornak és egyéni igényeknek megfelelően kialakított lakáskörülményeket teremtettek. A múlt század közepén az évente kétszer is fehérre meszelt, padlós, bútorozott barlanglakások több ezer embernek adtak otthont a mai panelházakra emlékeztető formában. A megmaradt lakásokat szép lassan lebontja az erózió vagy borospincévé alakítják.

Kaptárkövek (Kecskekő-tető)

A község keleti határában emelkedő Kecskekő-tető (Várhegy délnyugati oldala) nyugati riolittufa- vonulatán három kaptárkőfülkét és három fülkenyomot találhatunk. Kács északi határában futó Kis-szoros-völgy alsó-triász, majd eocén mészkőbe vésett szurdoka fölött, a völgy bal oldalának felső peremén 5-6 méter átmérőjű kútként nyílik a Zsendice-lyuk, amelynek kb. 17 méter mély, zsombolyszerű ürege az egész Bükk legnagyobb eocén mészkőbe kialakult barlangja.

Kácsi-vár

kácsi vár 2.jpgAnonymus szerint a honfoglaláskor Árpád itt adott szállásbirtokot Ócsád (Öcsöd) vezérnek és azután a fia, Örösúr a Kácsi-patak fejénél várat építtetett. Így Örsúr nemzetsége a vidék (a történelmi Borsod vármegye) legrégibb birtokosa. A föltételezhetően XIII. századi várnak már csak a maradványai állnak, mely négyszög alakú lakótorony lehetett vizesárokkal, ún. sziklaárokkal körülvéve, s valószínűleg a XII. század második felétől a XIV. század elejéig használták. A vár Tibolddaróc határába esik, de az irodalomban, mint „Kácsi-vár” szerepel.

kácsi várrom 1.jpgKács vára csak a nemzetség több ágra szakadása után épült és annak Daróci-ágának birtokában volt. Daróczi Tibold és fiai az 1340-es években szerezték meg Darócot és vélhetően az ahhoz tartozó várat is. A nemzetség hamarosan - a régészeti leletek tanúsága alapján - elszegényedett, anyagi erejük kevés volt a lakótorony modern várrá alakításához. A várat a 14. században elhagyták, bár bizonyos részeit még a 18. században is használták.

A várhegy szintvonalas felmérését Sándorfi György készítette. A vár területén Parádi Nándor végzett feltárásokat 1967-68-ban. Ekkor a növényzettől és kőtörmeléktől megtisztított területen egy négyzet alaprajzú, vastag falú lakótorony alapjai kerültek napvilágra. A torony oldalában 6-7 méter széles területet is feltártak, ahol cseréptöredékeket vaskulcsot, egyéb vastárgyakat (patkótöredékek, kardhüvely vázának elemei) és kőmozsár darabjait találták. A leletek többsége a 13. századi budai várban talált emlékekkel mutat közeli hasonlóságot. A torony keleti és nyugati oldalán egy-egy kutatóárkot ástak, melyekkel az egykori várárkot és sáncot tárták fel.

kácsi szikla.jpgKács kis kiterjedésű vára egyetlen lakótoronyból és az azt övező kör alakú árokból és sáncból állt, várfala nem volt. A sziklára alapozott lakótorony 10x10 méteres alapterületű, falai 2,5 méter szélesek, vagyis belső területe mindössze 5x5 méter. A közelben fejtett szabálytalan alakú kövekből állt, melyeket habarcs fogott össze. Az omladék között 1-2,3 méter magasságig álltak falai, a fennmaradt részeken ajtó nem volt. A torony belsejéből kevés Árpád-kori cseréplelet (főleg fazekak darabjai) került elő, a törmelék között pedig 17-18. századi kerámiatöredékek is voltak, ami arra utal, hogy legalább a földszinti helyiség a 18. század elején még használatban volt. Az árok a meredek hegyoldal felől sekély volt, ám a nyugati részén mélysége a 6 métert is meghaladta. Falait függőlegesen vágták a sziklába.

forrás: www.elmenyekvolgye.hu

Geocaching adatok

Kőhodály - III. Geocaching Fesztivál és Verseny (GCKoHo)
Szélesség N 47° 56,475'
Hosszúság E 20° 36,122'
Magasság: 304 m
Megye/ország: Borsod-Abaúj-Zemplén
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=687

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.