Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Látnivalók - Természeti értékeink - Nemti - Morgó gödör, Sárkányszikla, Kőleány
banner_468_60.jpg
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nemti - Morgó gödör, Sárkányszikla, Kőleány

2011.12.12

Nemti - Morgó gödör, Sárkányszikla, Kőleány 1.jpgA Nemti erdő érintetlen tájai nagyszerű lehetőséget nyújtanak a gyalogtúrázóknak, természetbarátoknak. Leglátványosabb érdekesség a falutól félórányi járásra található Morgó gödör, Sárkányszikla, Kőleány.

Nemti szép fekvésű hegyvidéki falu a Mátra kelet-nyugati irányú hegyvonulatában, Nógrád megye keleti szélén a Zagyva völgyében fekszik, Salgótarjántól 22 km-re.

A falut szinte körülölelik a hegyek, védelmet nyújtva az időjárás viszontagságai ellen. Keleten a Halom, a falu túloldalán a Rézoldal magasodik a település fölé.

Középen egy kisebb dombon a Lukács hegyen áll a templom, itt alakult ki Nemti ősi falumagja. Ebből fejlődött ki a mai mintegy három km hosszú falu.

A falun végighúzódó műút helyén valamikor a régmúltban hadiút lehetett. Ezen özönlött át a népvándorlás az Alföld felé. Járhattak itt szláv törzsek, hunok, avarok.

Nemti - Morgó gödör, Sárkányszikla, Kőleány.jpgA falu 1413-ban Zsigmond király adományaként került a Derencsényi család birtokába. 1548-ban, a török világ kezdete előtt néhány évvel Karthaly Zsigmond volt a földesura. A XVI. század közepétől itt is török hódoltság következett: az 1579-es adóívek „Németin” néven említették a községet. Nemti 1633-ban a váci nahije falvai közé tartozott. A faluban fennmaradt néhány múlt századi, jellegzetes, népi lakóház is. A feltehetően XVI. századi, egyhajós, zsindellyel fedett templomot 1928-ban lebontották és újat építettek helyette.

Nemti - Morgó gödör, Sárkányszikla, Kőleány 3.jpgNemtiben az ipari fellendülés 1876-69 táján indult meg, amikor a község határában megnyílt az első bánya József-akna néven. A József és Pál akna után megnyitották a Gábor, Ravaszlyuk, Ilona és Lina bányákat is. A szénszállítások és a termelés érdekében 1891-ben megépült a Mátranovák-Kisterenye-Kálkápolna vasútvonal.

A falu erdejében 1934-ben nyitották meg a kerámia gyártáshoz szükséges agyag- és homokbányát. Az összetúrt és gyorsan lefejtett mezők után egyre több bányát zártak be, majd a szomszédos Dorogházán nyitották meg a Ménkesi szénbányát és a dolgozókat is ide helyezték át. Ennek bezárásával a rendszerváltozás után megszűnt a salgótarjáni medence összes bányája.

Nemti a palóc területhez tartozó település. A palóc név az orosz, lengyel palovec (jelentése: ’kun’) szó átvétele, valószínűleg a kunok 13. századi tömeges beköltözése előtt kis csoportokban, a magyarság között megtelepült kun népcsoport (úzok, más néven fekete kunok) megjelölésére szolgált. Egy legenda szerint a falu neve is egy úz lánytól származik. A településen nagy hagyománya van a palóc népviseletnek. A hagyományőrző csoport tagjai őrzik a díszes nemti viseletet és az egyéb tárgyi eszközöket.

Természeti értékei:

Nemti - Morgó gödör, Sárkányszikla, Kőleány 2.jpgNemti az észak-mátrai települések kapuja, innen ágazik az út Mátramindszent, Szuha és Dorogháza felé, a Mátra északi oldalán. A csodálatos erdei környezeben található, tiszta levegőjű település kedvelt pihenőhely. Számos erdei ösvény és kerékpárút vezeti a látogatót madarakban és állatokban gazdag, érdekes területekre, évszázados erdőkbe (Cserepes) és virágos rétekre.

Nemti - Morgó gödör, Sárkányszikla, Kőleány 1.jpgA falu körül különösen gazdag választéka található a madárvilágnak, a gólyáktól a kékcinegékig és csalogányokig, a gyurgyalagoktól a ragadozó madarakig. Bőven vannak szarvasok, vaddisznók, muflonok és rókák az erdőkben. A folyóvölgy mocsarai békáknak, szalamandráknak és teknősöknek adnak otthont.

A falu mögött az erdővel borított hegyek sok geológiai érdekességet rejtenek: vad vízmosásokat és megkapó sziklaalakzatokat, amilyen például a legendás "Lánykő-szikla".

A táj átmenetet képez a Mátra miocénkori rétegvulkáni területe, valamint az Észak-nógrádi bazaltvulkáni táj között. A falu mögötti dombsorozat geomorfológiai eredete a Mátrához köthető, azonban itt, a vulkáni peremterületen a vékonyabb lávatakaró már lepusztult. A vulkánosság emlékét a helyenként vastag rétegekben a sekélyvizű lagúnába lerakódott, a lávaömlést megelőző riolittufa-szórás és a robbanásos kitörések során kiszórt vulkáni bombák jelzik.

Nemti - Morgó gödör, Sárkányszikla, Kőleány 1.jpgA felszínen tengeri és édesvízi homok és agyagüledékek találhatók, helyenként parti hullámtöréses zónára jellemző breccsával, illetve kagylótörmelékes, cementált "pétervásárai" homokkővel. Az üledékek alatt agyagpala, mélyebben barnakőszén telepek találhatók, melyek a mélyebb szurdokvölgyekben a felszínre kerülnek.

A Mátrától jelenleg a Zagyva holocén öntéstalajjal feltöltött töréses völgye választja el, mely az Alföld süllyedése során keletkezett és melynek következtében a Mátra fő tömbje déli irányban megdőlt.

Ény.- felé a középkori üledékéket egyre vastagabb rétegekben jégkorszaki lösz borítja. Jellemzőek a jégkorszakot lezáró olvadás során bevágódott mély szurdokvölgyek.

Túralehetőségek:

Nemti - Morgó gödör, Sárkányszikla, Kőleány 4.jpgA nemti erdő érintetlen tájai nagyszerű lehetőséget nyújtanak a gyalogtúrázóknak, természetbarátoknak. Leglátványosabb érdekesség a falutól félórányi járásra található Leánykő.

Különleges növényeket,és több száz éves tölgyfákat figyelhet meg séta közben.
Csak egy negyed órás út végigsétálni Morgó gödör félelmetes, homokkőhasadékán, ami 15 - 20 méter mélység mellett időnként fél méterre szűkül össze.

Ha a Sárkánysziklához ellátogat nagyszerű kilátás nyílik a településre, és a Zagyva-folyóra.
A környék kíváló lehetőséget nyújt a kerékpáros túrázók számára is. Rengeteg aszfaltos utat és erdei ösvényt fedezhet fel a Mátrában. Könnyen elérhető a kazári riolittufa, a Parádfürdő melletti Ilona völgyi vízesés (Sándorrét), de kerékpárjával elzarándokolhat a 15 km-re található Szentkútra is.

Megközelítése:

A faluból a zold_sav.jpeg sáv jelzésén kell elindulni, melyről hamarosan jobbra le kell térni a völgybe. A homokkő szurdok lépésről-lépésre egyre jobban mélyül, helyenként az 1 métert sem éri el a szélessége. A szurdok végén, vele majdnem párhuzamos kocsiúton folytatható tovább az út, amin 560 m-t megtéve balról becsatlakozik a zöld jelzés, amiről a szurdok miatt tértünk el. Hamarosan kiágazott a zold_haromszog.jpg jelzés, azon indulhatunk tovább fel a csúcs felé. A csúcs jelzés nem is a csúcsra megy, hanem balra eltér attól, és kicsit lefelé a Leány-kőhöz vezet.

forrás: www.nemti.net

Geocaching adatok

Kőleány (GCNemt)
Szélesség N 48° 0,587'
Hosszúság E 19° 55,607'
Magasság: 348 m
Megye/ország: Nógrád
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2975

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.