Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Látnivalók - Természeti értékeink - Zselici homokkő szurdok (Kishajmás)
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Zselici homokkő szurdok (Kishajmás)

2012.08.28

Zselici homokkő szurdok (Kishajmás) 4.jpgZselici homokkő szurdok (Kishajmás), az Északi-Zselic keleti határához közeli Kishajmáson számos homokkő-kibúvás ismert, és jónéhány kisméretű barlang, inkább sziklafülke rejtőzik. Ezeknek különlegessége, hogy nem karsztosodó kőzetben alakultak ki, hanem a könnyebben málló kőzetrészek elaprózódása - vagy legalább részben emberi beavatkozás - révén. Igazi látványosság a homokkő-vízmosás, ahol a lazább rétegek lepusztulása után a csapadék- és szivárgó forrásvíz homokkő-padokon áttörve alakította ki a maga útját.

A Zselic mintegy 1200 km² területű dombság a Dunántúli-dombság déli részén, Somogy és Baranya megye határán. Tengerszint feletti magassága átlag 200-250 méter, magasabb pontjai az északnyugat-délkeleti irányú Duna-Dráva vízválasztó vonalon találhatók. Legmagasabb pontja, a Hollófészek 358 m magas. Számos forrása és patak jellegű vízfolyása van. Természeti értékeit jelentős mértékben jellegzetes erdőtársulásai adják nagyszámú szubmediterrán flóraelemmel, s a hozzájuk kapcsolódó élővilággal.

Zselici homokkő szurdok (Kishajmás) 1.jpgA Zselic pannóniai agyagos-homokos felépítésű, vékonyabb-vastagabb lösztakaróval borított, szerkezeti vonalak által határolt dombság, amit főleg É-D irányú, törésvonalakhoz igazodó völgyek és hátak tagolnak. Átlagos tengerszint feletti magassága 250-300 m. Legmagasabb pontja a dombság keleti részén található Hollófészek (358 m). Legtagoltabb része a Központi- és az É-Zselic, ahol igen jellemzőek a csuszamlásos-suvadásos folyamatok. A D-Zselicre a D felé kibillent, lösszel fedett rögök sora jellemző, amelyek meredekebb É-i oldalán szintén gyakoriak a csuszamlások. Legkevésbé kiemelt és tagolt az ÉK-i része, amit 10 métert is meghaladó vastagságú lösztakaró borít. Geológiailag ókori kristályos és átalakult kőzetekre rakódott középkori üledékek, majd újkori lazább tengeri üledékeket borító lösztakaró jellemzi.

Zselici homokkő szurdok (Kishajmás) 2.jpgNeve honfoglalás-kori szláv lakosságára utal, tőlük ered a Zselic, zselica elnevezés is mely az itt őshonos tölgyre utal. Az újkőkorban Kaposvár környékén már jelentősebb települések voltak. A csiszolt kőkorszak leletei nagy számban kerültek elő a Kaposvölgyből. A késői bronzkorban, illetve a vaskorban, jelentős népesség élt a Zselic dombvidékén. A honfoglalás idejében a Zselicet szlávok lakták. A honfoglaló magyarság Etelközi életformáját megőrizve, a síkságokat, alacsonyabb dombvidékeket szállta meg. A gyér szláv őslakosság a hegyekben és hegylábi területeken élt, de lassan beleolvadt a magyarságba. A török hódoltság előtti időszakban a Zselicet teljes egészében magyarok lakták. Ebben az időben a kistáj legfontosabb terményei a búza és a bor volt. Buda, Pécs és Szigetvár eleste után a Zselic teljes területe török megszállás alá került. A területnek 1689-es felszabadulása után alig maradt lakossága. A népességcsökkenést a földbirtokosok németek betelepítésével ellensúlyozták. A XIX. század elején tértek át a 2, majd 3 nyomásos gazdálkodásra és kezdték el az állattenyésztést (juh, szarvasmarha) is fejleszteni, mert a művelhető földterületek elfogytak és csak erdőirtással, vagy a mocsarak lecsapolásával juthattak művelhető földhöz. 1882-ben épült meg a Pécs-Budai vasútvonal, amivel csökkent a terület falvainak elzártsága.

Zselici homokkő szurdok (Kishajmás) 3.jpgAz Északi-Zselic keleti határához közeli Kishajmáson számos homokkő-kibúvás ismert, és jónéhány kisméretű barlang, inkább sziklafülke rejtőzik. Ezeknek különlegessége, hogy nem karsztosodó kőzetben alakultak ki, hanem a könnyebben málló kőzetrészek elaprózódása - vagy legalább részben emberi beavatkozás - révén. Ezek egyikében nehéz sorsú emberek rendezték be szállásukat. Igazi látványosság a homokkő-vízmosás, ahol a lazább rétegek lepusztulása után a csapadék- és szivárgó forrásvíz homokkő-padokon áttörve alakította ki a maga útját. Ezt a helyet a pécsi egyetem geológus hallgatói kutatták meg a 90-es években a Környezetvédelmi Minisztérium által a hazánk ismeretlen természeti értékeinek bemutatására kiírt pályázat keretében. Pályázatukkal első díjat érdemeltek (a PTE oktatóinak szíves közlése), de érdemi intézkedés azóta sem történt azért, hogy a természetjárók és a honismereti mozgalmak megismerjék, és számukra könnyebben hozzáférhetővé váljon.

forrás: www.hu.wikipedia.org, www.geocaching.hu

Geocaching adatok

Zselici homokkő szurdok (GCZSHK)
Szélesség N 46° 12,166'
Hosszúság E 18° 4,649'
Magasság: 210 m
Megye/ország: Baranya
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=3655

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.