Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Látnivalók - Történelmi emlékhelyek - Árpádhalmi kunhalom (Árpád-halom)
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Árpádhalmi kunhalom (Árpád-halom)

2012.07.22

A hagyomány szerint a község határában lévő természetes földhalom-csoportból a legnagyobb Árpád fejelemé volt, aki vezéreivel itt ütött tábort Pusztaszer felé menet. A település névadó halmán Makovecz Imre 1989-ben Életfát állított.

Árpádhalom, mint település

Árpádhalmi kunhalom (Árpád-halom) 1.jpgA község Nagymágocs és Gádoros között, a Mágocs-ér mellett, Békés megye határán terül el. A 20. század közepéig Nagymágocshoz tartozó népes puszta volt a tiszántúli járásban. Birtokosai a gróf Károlyi és a gróf Berchtold családok voltak. 1956. július 1-jén alakult önálló községgé. Területét Nagymágocs határából (Árpádhalom, Bojtártelep, Szendrei major, Zoltántér) Eperjes határából (Kisújváros és Nagyújváros egy része) és Székkutas határából hasították ki. Kiterjedése 7858 kat. hold (4522 ha). Közigazgatásilag a szentesi járásba sorolták be. Nevének előtagja Árpádra, a honfoglaló magyarok fejedelmére utal, utótagja a magyal halom (domb) főnév. A község lakóinak száma 1956-ban - az alakuláskor - 1673 fő, 1970-ben 1116 fő, 1980-ban 815 fő, 1990-ben 676 fő, napjainkban pedig alig haladja meg a 600 főt. A kereső népesség döntően mezőgazdaságból él (66%). Külterületi lakott helyei: Puszta, Sírom, Szendrei major, Tanya, Zoltántér. 1977 április 1-től közös tanácsú községet alkotott Nagymágoccsal (székhelyközség Nagymágocs volt); 1990. október 10-tól ismét önálló község.

A halmokról általában

Árpádhalmi kunhalom (Árpád-halom) 2.jpg"Ti vagytok a mi katedrálisaink" -- Illyés Gyula nevezte így a kunhalmokat, az Alföldnek ezeket a sajátos tájképi elemeit. Az egykor vízjárta síkság jellemző földpiramisai Győrffy István, a honi néprajztudomány jeles képviselője szerint "olyan 5-10 méter magas, 20-50 méter átmérőjű, kúp vagy félgömb alakú képződmények, amelyek legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terültek el. A legvalószínűbbnek az tetszik, hogy a kunhalmok többségét a honfoglalás előtt itt élő népek temetkezési és őrhelyéül hozták létre, s a későbbi időben ezek lettek a "vigyázóhalmok" és a határhalmok.

A levéltári dokumentumok, a kéziratos térképek és a katonai felmérések azt tanúsítják, hogy egykor mintegy negyvenezer kunhalom állhatott az Alföldön. A kunhalmok elsősorban tájképi, régészeti és növénytani értékként fontosak. Emellett azonban számos halomhoz történelmi események, legendák, hiedelmek, irodalmi emlékek és egyéb néprajzi kuriózumok fűződnek.

Sajnos mind több a jellegét vesztett (befásított, beépített, megcsonkított) halom. De az is rontja a látványt, ha a halom környékén létesítmények (távvezetékek, épületek, roncsolt területek) találhatók.

Árpád-halom

Árpádhalmi kunhalom (Árpád-halom) 3.jpgA falutól keletre, a Justhmajor felé vezető úton található a település állítólagos névadójául szolgáló kunhalom. A tetején Makovecz Imre 1989-ben életfát állított, itt tartják a falu megemlékezéseit a nemzeti ünnepeken. A 2000-es évek közepén az életfát felgyújtották, az önkormányzat 2011. június 12-én újraállította. A rangos halottak fölé óriási dombot hordtak össze egy nagyjából kör alakú árokból, melynek a Nap delelése irányából un. "bejárata" volt. Esetünkben ez éppen Siromfalu irányába esik, még ma is megfigyelhetõ, hogy egy kis szakaszon megszûnik a gyûrûs árok. Évekig hordhatták, primitív eszközökkel, talán egészen addig, míg a nagycsalád emlékezete kitartott. A Kárpát-medencében több ezer, Csongrád megyében majd félezer ilyen és többnyire kisebb halom van még ma is. Majdnem tizet régészeti eszközökkel sikerült feltárni és megállapítani, hogy majd minden embertörténeti kor képviseltetve van ezekben a földpiramisokban. Sajnos a sírrablók sem kímélték soha az ilyen helyeket. Az Árpád-halomnak titkát még nem sikerült megfejtenünk. Kevés ilyen szerencsés földpiramis van az Alföld keblén, mint ez a halom. Az uradalmi mérnökök még az egyébként egyenes-négyzetrácsos meliorációs rendszert is felborították miatta és a Szentetornya-Gádorosi bekötõ utat a megye határon megtörték, a Medicsák tanyánál, felhozták majdnem a Dénes tanyáig, hogy egyenest neki futtathassák Árpád-halomnak - itt két ágra szakítva a sávot közrevegyék és ezáltal óvják a nagyüzemi gazdálkodás kártételeitõ

Megközelítés

Szentesről Fábiánsebestyén felé kell haladni, majd a településen jobbra kell kanyarodni. Innen kb. 11 km.

Geocaching adatok

Árpád-halom (GCArha)
Szélesség N 46° 36,920'
Hosszúság E 20° 33,965'
Magasság: 84 m
Megye/ország: Csongrád
Geoláda típusa: Multi geoláda (1H+1V)

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1512

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.