Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Látnivalók - Történelmi emlékhelyek - Recsk, Nemzeti Emlékpark
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Recsk, Nemzeti Emlékpark

2011.08.23

Recsk, Nemzeti Emlékpark 1.jpgA község központjától 6 km-re, a Csákánykő alatt hozták létre 1950-ben az azóta már hírhedtté vált kényszermunkatábort, ahol 1300 ember raboskodott bírói ítélet nélkül. Az 1991-ben falavatott monumentális emlékmű, majd az 1996. szeptember végén átadott Nemzeti Emlékpark állít örök emléket a megalázott, meggyötört áldozatoknak.

Recsk, Nemzeti Emlékpark 2.jpgRecsk neve 20. századi történelmünk során sajátos tartalommal telítődött, függetlenül a település akaratától. A Mátra hegység e térségében, közel Recsk községhez, a Magyar Államvédelmi Hatóság (ÁVÓ) 1950 nyarán minden törvényes felhatalmazás nélkül a szovjet gulág-táborok mintájára büntető jellegű kényszermunkatábort létesített. A mintegy 1500 kényszermunkás a magyar társadalom minden rétegét képviselte. Volt közöttük munkás, értelmiségi dolgozó, a hadsereg tagja, korábbi földbirtokos, politikus. Közülük senkit sem állítottak bíróság elé, el nem ítélték őket.

Recsk, Nemzeti Emlékpark 2.jpgA politikai okokból fogva tartott kényszermunkások maguk építették fel a kényszermunkatábort, kerítették be magukat többszörös szögesdrót kerítéssel. A tábor kerítésén belüli erdő fáiból építették meg primitív barakkjaikat, a tábort körülvevő őrtornyokat. Az andezitbányában primitív kéziszerszámokkal sziklát fejtettek, követ törtek az útépítésekhez. Naponta 12-14 órát dolgoztak,
nem több mint 1000 kalóriányi élelemmel. Szinte valamennyien éheztek. Legtöbbjük eredeti testsúlya mintegy negyven százalékkal csökkent fogságuk ideje alatt. Számosan éhen haltak, az andezitbányában balesetben vesztették életüket, s volt, akit az őrök agyonlőttek. Senki sem tudja pontosan, hogy a halottakat hol temették el. A tábort három esztendeig tartó fennállása alatt hermetikusan elzárták a külvilágtól.

Recsk, Nemzeti Emlékpark .jpgAkik túlélték a megpróbáltatásokat, 1953 nyarán és őszén szabadultak.
Arra kényszerítették őket, hogy kötelezvényt írjanak alá, mely szerint a kényszermunkatáborról, ottani megpróbáltatásaikról soha szót nem ejtenek.
Szabadulásuk után vagy rendőri felügyelet alá kerültek, vagy több évre börtönbe zárták őket. Az utóbbiak nagy része csak az 1956-os forradalom során szabadult.
Az egykori munkatábort feloszlatása után néhány esztendővel lebontották, a barakkok helyét befásították, hogy nyoma se maradjon. A kommunista rezsim alatt a magyar hatóságok mindvégig állították, hogy a recski kényszermunkatábor sohasem létezett.
A kényszermunkatáborban meghaltak és túlélő bajtársaik emlékére a Recski Szövetség 1990-ben emlékművet emelt, a Recski Nemzeti Emlékparkot néhány évvel később avatták fel.

Recsk, Nemzeti Emlékpark .jpgA kényszermunkatábor bejáratánál felépítették az egykori őrtorony mását.
Az emlékparkban álló tábla alapján azonosíthatjuk a barakkok és létesítmények helyét.
A barakkok közül egyet helyreállítottak, ebben a priccsek mellett a tábor történetéről olvashatunk, láthatók az egykori rabok szabaduló levelei, bírósági végzések. Megrendítő a kényszermunkatábor emlékműve, rajta az itt raboskodottak neveivel, közülük többen megírták visszaemlékezéseiket.

Az emlékhely szabadon látogatható.

Az emlékhelyet azóta is igen sok látogató keresi fel. A még élő volt rabok és hozzátartozóik minden év szeptemberében elzarándokolnak ide emlékezni és emlékeztetni. Az emlékpark gépjárművel jól megközelíthető, az utat folyamatosan táblák jelzik.

A kiállítóhelyen jelképes , 300 Ft összegű belépőjegyet kell váltani,mellyel a Recski Szövetséget támogatják a kedves látogatók.

Recski lakosok számára a belépés ingyenes.

Geocaching adatok

Recski munkatábor (GCTabo)
Szélesség N 47° 54,347'
Hosszúság E 20° 5,365'
Magasság: 400 m
Megye/ország: Heves
Geoláda típusa: Virtuális geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=418

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.