Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Látnivalók - Történelmi emlékhelyek - Római villa és sírkamra (Kővágószőlős)
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Római villa és sírkamra (Kővágószőlős)

2012.08.28

Római villa és sírkamra (Kővágószőlős) 1.jpgKővágószőlős Pécstől nyugatra, a Mecsek-hegyalján, a Jakab-hegy lábánál fekszik. A 6-os főút vonalától a Cserkúti dombok választják el. A hegy és a dombsor értékes természetvédelmi terület. A Jakab-hegyet felépítő permi vörös homokkő a falu feletti hegyoldalban sajátos sziklaformációkat alkot: a Babás-szerköveket, és a Zsongor-követ. A mélyebben található zöld homokkő uránt tartalmaz.

Római villa és sírkamra (Kővágószőlős) 2.jpgKővágószőlős területéről már a kőkorból ismerünk régészeti leleteket. A bronzkorban és a vaskorban a falu fölé magasodó Jakab-hegyen a Kárpát-medence egyik legmonumentálisabb földvára emelkedett. A hegyi városhoz tartozó tanyák, falvak nyomai a mai község területén is felfedezhetőek.

A római korban a Jakab-hegyi vár szerepét Sopianae, a mai Pécs elődje vette át, Kővágószőlős területén pedig egy római villa és egy hozzá kapcsolódó település jött létre.

Római villa és sírkamra (Kővágószőlős) 3.jpgA IV. században a villa mellé ókeresztény temetőkápolna épült festett sírkamrával. Az V. században a hunok elől elmenekülő római lakosság helyét osztrogótok vették át, akiknek temetője a római villa közelében került elő.

A VI. században longobárdok, majd avarok telepedtek a vidékre. Ez utóbbi nép több temetőjét is ismerjük Kővágószőlősről.

A magyarok a X. században jelentek meg a mai falu helyén. A település a középkorban a pécsi székesegyház birtokába került. A Jakab-hegyen is egy falu jött létre. Ennek templomát azonban 1225-ben Bertalan püspök az általa összegyűjtött remetéknek adta, és mellé kolostort épített. Ez a rendház lett az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok első háza. A hegy alatti falvak lakói nagyrészt egyházi nemesek voltak, amint azt egy 1290 körül keletkezett oklevélből megtudjuk. Ez az irat említi először a falu Sceuleus (Szőlős) nevét.

Római villa és sírkamra (Kővágószőlős) 5.jpgA falu a középkorban a templom körül terült el. A védett elhelyezkedésének köszönhetően épségben átvészelte a török kor háborúit, középkori eredetű magyar katolikus lakossága megmaradt.

Lakóinak fontos megélhetési forrása volt a szőlőtermesztés, aminek a település XIX. századi felvirázását is köszönheti.

A falu felett emelkedő Jakab-hegy vörös homokkövét már a középkorban is fejtették, de ez igazán nagy jelentőséget az újkorban kapott. Ekkor, 1773-ban, kapcsolódott a település nevéhez a Kővágó előtag.

Az 1950-es években megindult a falu területén az uránércbányászat Magyarországon. Ezután épült ki a bányászok elhelyezésére szánt új településrész. Az uránbányászat megszűnése után az 1990-es évektől az egykori bányatelepek és meddőhányók rekultivációja folyik. Itt kapott helyet a Mecseki Bányászati Múzeum Uránérc Bányászati Kiállítása is.

A Római villa és mauzóleum

Római villa és sírkamra (Kővágószőlős) 6.jpgA Római villa és mauzóleum Kővágószőlős határában, a 6-os főútról bevezető bekötőúttól nyugatra található. A dél-dunántúl egyetlen feltárt és műemlékileg helyreállított római villaépülete.

A villa romjait először 1867-ben figyelték meg. Közelében került elő 1912-ben a „Kővágószőlősi Vénusz” egy római kis bronz szobor. Főépületét és temetőkápolnáját 1975-1983 között tárták fel, majd 1986-87-ben a romokat konzerválták és sírkápolna fölé védőépület készült. A villát a Kr. u. II. század második felében építették, majd a 260 körül bekövetkezett roxolán dúlás után helyreállították. A téglalap alakú villaépület bejárati homlokzatát portikusz díszítette. Ebből nyílott a keleti oldalon a villa fürdője. Az épület belső perisztíliumos udvarából nyíltak a lakóhelyiségek. Tulajdonosai a IV. század közepén építették fel festett sírkamrával ellátott kápolnáját, amely Sopianae temetőjében épült ókeresztény sírkápolnák típusát követte. Az épület végső pusztulását a IV. század végén tűzvész okozta.

A villa romjait először 1867-ben figyelték meg. Közelében került elő 1912-ben a "Kővágószőlősi Vénusz" egy római kis bronz. A villa főépületét és temetőkápolnáját át 1975-1983 között tárták fel, majd 1986-87-ben a romokat konzerválták és sírkápolna fölé védőépület készült.

forrás: www.ittvoltam.hu, www.hu.wikipedia.org

Geocaching adatok

Római kori villa és sírkamra Kővágószőlősön (GCROVI)
Szélesség N 46° 4,283'
Hosszúság E 18° 6,307'
Magasság: 194 m
Megye/ország: Baranya
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2641

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.