Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Látnivalók - Történelmi emlékhelyek - Valcum - római romok (Keszthely-Fenékpuszta)
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Valcum - római romok (Keszthely-Fenékpuszta)

2013.05.13

fenekpuszta_valcum_romjai_1.jpegA IV. században épült római erődítményből ma a kapu, a háromhajós bazilika /ókeresztény típusú/ és az állami raktár maradványainak felfalazott építményei látszanak.

Magyarország egyik legjelentősebb régészeti területét találhatjuk Keszthelytől délre, a Balaton partján. Noha közel 7500 éve lakott helyről van szó, az első nagyobb mérvű „fejlesztéseket” a rómaiak vitték véghez a negyedik század második harmadában. Ekkor építették ki Valcum, azaz Keszthely-Fenékpuszta erődjét. A népvándorlás során az erődöt szinte mindig lakták, érdekes leleteket találunk így a kontinuitásról, a romanizált, antik kultúrájú lakosság továbbéléséről. Az erőd legközelebb a 18. századi térképeken tűnik fel, majd 125 éve megkezdték az első ásatásokat is. Fenékpuszta a mai napig a Balaton környékének egyik legjelentősebb ásatási területe, amelyre a Balatoni Múzeum felügyel.

fenekpuszta_valcum_romjai_2.jpegKr. u. 2-3. században vált jelentőssé az akkor már Valcumnak nevezett település, hiszen itt keresztezte egymást a provincia két jelentős kereskedelmi és hadi útvonala: az Adriától Aquincum és a Savariától (Szombathely) Sopianae (Pécs) felé tartó út. Még a római korban, a 4. század közepén átépítették és megerősítették a települést: egy háromszázhetvenhétszer háromszázötvennyolc méteres alapterületű, negyvennégy kerek toronnyal védett erődvárost hoztak létre, amelynek huszonkét épületét sikerült a huszadik században feltárni, ma a kapu, a háromhajós bazilika és az állami raktár maradványainak felfalazott építményei látszanak.

fenekpuszta_valcum_romjai_3.jpeg433-tól a hunok fennhatósága alá került a Dunántúl, majd a keleti gótok lettek e terület urai. Thiudimer nevű királyuk a fenékpusztai erődöt választotta székhelyéül. Később a Dunántúl az avar birodalom része lett. Az avarok segédnépként keresztény vallású lakosságot telepítettek a környékre, akiknek sajátos anyagműveltségét Keszthely-kultúrának nevezi a régészeti kutatás. Ellentétben a többi pannóniai erőddel, a fenékpusztai a népvándorlás korában is használatban volt.

Az erődváros annyira jól védhetőnek bizonyult, hogy lakosai helyben maradtak a rómaiak távozása után is. 456-tól a keleti gótok székhelye lett a település, később az avarok germánokat és bizánciakat telepítettek ide. 630 táján ugyan elhagyták a lakók a várost, ám a nyolcszázas években ismét beköltöztek az oltalmazó falak közé. A települést végül a 10. század elején a honfoglaló magyarok pusztították el.

Szabadon látogatható.

forrás: www.keszthely.hu, www.utazzitthon.hu

Geocaching adatok

Balatoni kerekezés a déli parton (GCDBAK)
Szélesség N 46° 42,742'
Hosszúság E 17° 14,633'
Magasság: 115 m
Megye/ország: Zala
Geoláda típusa: Multi geoláda (1H+6V)

http://geocaching.hu/caches.geo?id=1396

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.