Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Túrautak - Alsó-hegyi Zsombolyos tanösvény (Bódvaszilas)
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alsó-hegyi Zsombolyos tanösvény (Bódvaszilas)

2013.03.04

Aggteleki NP - Bódvaszilas
Állomások száma: 14
Hossza: 14 km
Bejáráshoz szükséges idő: kb. 4–5 óra
Szintemelkedés: kb. 355 m
Jelzése: „fehér körben piros T” jel bodvaszilas.jpeg
Téma: földtan
Vezetőfüzet: letölthető (pdf)

Alsó-hegyi Zsombolyos tanösvény (Bódvaszilas) 1.jpgA 8,5 km-es körtúra az Alsó-hegy jó néhány kiemelkedő jelentőségı zsombolyához (függőleges aknabarlang) vezeti el a látogatókat. A 2000-ben létesült tanösvény 14 állomáshelyet érint, amely kb. 5 óra alatt járható be. A 355 méter szintemelkedésű terep csak gyakorlott turisták számára ajánlott.

Figyelem! A tanösvény fokozottan védett területet érint, valamint az útvonala környéken nagy számban található aknabarlangok miatt a terepen való mozgás fokozott óvatosságot igényel! Ezért kérjük hogy a kijelölt utat ne hagyják el.

Alsó-hegyi Zsombolyos tanösvény (Bódvaszilas) 9.jpgBódvaszilas hazánk északkeleti részén, a szlovák határ mentén található. A település tájképi adottságai igazán ked-vezőek: a széles folyóvölgy és az abból kitörő hegyek mozgalmas vidékké teszik. A domborzat szépsége felszín alatti értékekkel is párosul, melyek azonban kevésbé közismertek az Aggteleki-karsztnak ezen a részén. A település határában évtizedek, sőt az elmúlt több mint két évszázad óta folynak "természet-vizsgálatok", tudományos kutatások, amelyekről legtöbbször a helyiek is csak hallomásból értesültnek. Az 1900-as évek első negyedében szerveztek először expedíciókat a Bódvaszilas fölött húzódó Alsó-hegy legismertebb karsztos jelenségeinek, a mély, függőleges barlangoknak, a zsombolyoknak a megismerésére. (A zsomboly szó egyébként erről a vidékről származik és innét került be a szakszókincsbe.) Majd az 1960-as években kezdődtek olyan átfogó vizsgálatok, melyek új vízföldtani és barlangtani ismeretekkel szolgáltak. Mindezek mellett nem elfelejtendők a rengeteg adatot hozó földtani, állat- és növénytani stb. kutatások sem. Mégis nem egyszer jelent gondot a településen élőknek az, hogy rokonaiknak, ismerőseiknek hogyan is mutassák be ezeket az egyedülálló természeti értékeket.

Alsó-hegyi Zsombolyos tanösvény (Bódvaszilas) 2.jpgE gondolat jegyében hoztuk létre az "Alsó-hegyi Zsombolyos" Tanösvényt, melynek célja - mint minden más tanösvénynek is - a látogatók környezeti tudatának fejlesztése, illetve a terület természeti-kultúrtörténeti adottságainak bemutatása, nemcsak a helyi lakosoknak. A tanösvény főként meglévő turistautakon került kijelölésre, hiszen Bódvaszilas területén több országos turistaút (Országos Kék, Piros, Sárga Túra) is áthalad. A Alsó-hegyi Zsombolyos Tanösvényt 2000-ben a Bódvaszilasért Baráti Kör és a Szilasi Színjátszó Kör közösen hozta létre. Jelen kiadvány a túravezető füzet második, javított kiadása. Az ide látogatóknak és Bódvaszilas lakóinak hasznos ismereteket és jó időtöltést kívánnak a tanösvény létrehozói.

Állomásai:

1. Tájékoztató térkép (Kossuth Lajos út 1.)

A kb. 8,5 km hosszú és kb. 355 m szintemelkedésű tanösvény 14 állomást fűz föl és mindkét irányban végigjárható, kb. 4–5 óra alatt. Azonban mi a számozással megegyező, kevésbé meredek útvonalat javasoljuk. A tanösvény állomásait számjelzések jelzik, az útvonalat fölfestett „fehér körben piros T” jel mutatja.

2. Kavacsos

A domb kőzeteit korábban a Perkupai Evaporit Formációhoz sorolták, ma attól elkülönítve „Kavicsosi Homokkő Formációként” tartják számon. A nagy vastagságú sókőzet- (evaporit-) rétegek fontos szerepet játszottak az egész Gömör–Tornai-karszt kialakulásában. Így az Alsó-hegy legfölső szerkezeti egységként („klipp”-ként) foglal helyet a sókőzetes (evaporitos) összleten. Az 1980-as évek elején víztározót építettek a Kavacsoson. A földmunkák során kitermelt kőzetdarabok a tározó kerítésén kívül hevernek, melyeken jól látható a kevert anyagú és bonyolult fölépítés.

3. Macskatemplom, Pályi-kút

Alsó-hegyi Zsombolyos tanösvény (Bódvaszilas) - Macskatemplom.jpgA Macskatemplom hatalmas méretű mészkőszikla a Pályi-völgy oldalában. Szürkés színű, rózsaszín eres mészkőfajta (Hallstatti Mészkő Formáció) építi föl, csakúgy mint a fölötte húzódó sziklás oldalt, ahonnan elszakadt. A csapadék és a növények mállasztják, hiszen moha- és zuzmófoltok borítják, rajta bablevelű varjúháj nő. A Macskatemplom nevének eredete teljesen ismeretlen, etimológiai párhuzamokat sem találni rá. A kősziklától néhány lépésnyire, az út jobb oldalán kövekkel körberakott, elapadt forrás található: a Pályi-kút.

4. „Márvány”-bánya (Faragott-kő vagy Kőfaragó)

A Gömör–Tornai-karszt területén több helyütt is bányásztak kemény mészköveket díszítőkőként, „márványként” hasznosítva. Ilyen „márványbánya” működött például Tornanádaskán, vagy a szlovákiai Zsarnón (Žarnov). A szilasi bányában valamikor az 1800-as évek végén fejtettek nagyobb tömböket (1896-ban Koós József márványbányájaként említik), melyeket a községtől távol dolgoztak föl. Emléke él még egy Dack (?) nevű kőfaragónak, aki itt dolgozott, illetve „szilasi márvány”-ból készült szenteltvíztartó fali medencécskéket találunk a falu és környéke katolikus templomainak (Hidvégardó, Tornaszentandrás, Bódvarákó) előterében.

5. Bak Antal töbre, Tektonik-zsomboly

Alsó-hegyi Zsombolyos tanösvény (Bódvaszilas) 4.jpgA karsztfelszínek talán legjellegzetesebb képződménye, a töbör (másképpen dolina, teber). Az ún. oldásos töbrök eredeti alakjuk szerint zárt, kör alakú vagy ovális mélyedések, melyek a kőzet oldódása révén alakultak ki. Az alsó-hegyi töbrök egyikében-másikában zsomboly (aknabarlang) szája nyílik (általában a töbör fölső harmadában). Így van ez a Bak Antal töbre esetében is: északi oldalában található a Tektonik-zsomboly bejárata, amely a fennsík legalacsonyabban (kb. 445 m) nyíló, negyedik legmélyebb (80 m mély és 350 m hosszú) zsombolya. Ugyanitt mélyül ÉK-re, 70 m távolságra, az 51 m mély és 87 m hosszú Moszkitós-zsomboly is szűk, bontott bejáratával. A Bak Antal töbre (melynek névadója a XVIII. században élt) a fentebb leírt oldásos töbör egyik jellegzetes képviselője. A töbörben szép növésű bükkfák állnak, mivel a töbör hűvösebb mikroklímája kedvez ennek a fafajnak. A gyepszintben kora tavasszal, megelőzve a lombkorona összezárulását és ezzel kihasználva a termőhely legfénygazdagabb időszakát, nyílnak a virágok, például a pillangósvirágú, védett borsóképű lednek.

6. Jóbarát-zsomboly, Útmenti-zsomboly

Az út jobb oldalán két töbör mélyül és az út felőli oldalán mind a kettő egy-egy zsomboly száját is rejti. Az előttünk lévő töbör peremén a Jóbarát-, a következőben az Útmenti-zsomboly található. A Jóbarát-zsomboly 29 m mély, bejárati részén szűk, alsó részén több mint 5 méterre kiszélesedő barlang. Nem tartozik a „nagyok” közé, szintúgy az Útmenti-zsomboly sem, hiszen az még kisebb, mindössze 7 m mély. Valójában inkább zsomboly-roncsnak tekinthető; fölszakadt mennyezetének darabjai valószínűleg elzárták az alsóbb részeit (ha folyatódik egyáltalán). Oldalain viszont jól látszanak a hengerpalást-szerű oldás-formák. A zsomboly wettersteini mészkőből álló fölső falszakaszain lombosmohák és édesgyökerű páfrány-csoportok zöldellnek.

7. Vecsembükki-zsomboly

Magyarország második, az Alsó-hegy legmélyebb barlangjánál állunk. A mindössze 34×21 m alapterületet lefedő, fokozottan védett zsomboly 236 m mély, 900 m összhosszúságú és legtágasabb részén („középső akna”) is csak 9–10×4–5 m-es szelvényű. A zsomboly wettersteini mészkőben kialakult, párhuzamosan elhelyezkedő aknák sorozatából áll. Az 1969-ben föltárt 83 m-es aknája a legnagyobb egybefüggő akna hazánkban. Falait cseppkőlefolyások, -bekérgeződések és borsókőfoltok díszítik. Az ún. Záporos-kürtő falát finom korallszerű képződmény borítja, amely érintésre „záporozva” hull a mélybe. A zsomboly levegőjének hőmérséklete igencsak alacsony, 3-6°C körüli.

8. Bükkmatuzsálem

Alsó-hegyi Zsombolyos tanösvény (Bódvaszilas) - Bükkmatuzsálem.jpgAz előttünk magasodó hatalmas öreg bükk kora megközelítheti a 200 évet. A fiatalabb fák közül kimagasló koronája gömbölyű és ágai közül csak az utóbbi időben kezdett néhány elszáradni.

9. Nászút-barlang, beszakadások

A Nászút-barlang wettersteini mészkőben kialakult szűk barlang. Járata 10 m mélység után megtörik, visszafordul és még kb. 20 m-t halad lefelé – mintegy 45 fokos szögben – omladékos végpontjáig. Nem tartozik a fennsík legjellemzőbb barlangjai közé, lévén, hogy kialakulását tekintve „kilóg a sorból”, nem zsomboly. Tőle nyugatra két beszakadás található. Ezek a formák ugyancsak jellemzői a fennsíknak. Úgy keletkeznek, hogy a mélyben fekvő üreg, kiszélesedett repedésrendszer fölötti kőzettest nem bírja megtartani a saját súlyát, beroppan és ez a felszínen mélyedést idéz elő. A beszakadásokban az egymásnak támaszkodó kőzetdarabok között üregek maradhatnak, melyeket az ún. kotoréklakó állatok (róka, borz) időszakosan vagy állandóan szálláshelyként használnak.

10. Szabó-pallag

Alsó-hegyi Zsombolyos tanösvény (Bódvaszilas) 6.jpgA pallag, parlag elnevezés kopár, fátlan területre utal. A fennsík gyertyános-tölgyeseinek helyén kialakult középszáraz, magasfüvű kaszálók uralkodó szálfüve a sudár rozsnok és a franciaperje, aljfüve főként a barázdás csenkesz és a rezgőpázsit (helyi elnevezéssel „rezeda”), melyeket – a kaszálás fölhagyásával – mindinkább más fajok szorítanak ki. Az egykori kaszáló szélein hegyi árvalányhajas foltok vannak, s a gyepben nyár végén nyílnak ki a száratlan bábakalács oly jellegzetes fészkei.

11. Vadászház

Az egykor híres szilasi vadászat egyik legismertebb állomásánál vagyunk, a szabó-pallagi vadászháznál. A kontyolt tornyú épület az 1950-es évek végén épült. A II. világháborút megelőzően Szilas határának fennsíki erdeiben a tulajdonos, a helyi földbirtokos Koós család férfitagjai és meghívott vendégei vadászgattak, illetve a falusiak által megvásárolt területen a helyi vadásztársaság tagjai.

12. Kis-Vizes-töbör, Meteor-barlang

Alsó-hegyi Zsombolyos tanösvény (Bódvaszilas) 10.jpgA Kis-Vizes-töbör keleti oldalában húzódó, a hallstatti mészkő egyik jellegzetes változata, a rózsaszínes-pirosas árnyalatú „Hangendrotkalk”-ból fölépülő sziklás rész aljában nyílik az ajtóval lezárt Meteor-barlang bejárata. A barlangot 1961 tavasza óta ismerik, az időszakos víznyelő egyhetes bontásával a Vörös Meteor SE barlangkutatói ekkor jutottak be a vízjáratba, melyet cseppkövek díszítettek. A barlang a Vecsem-forrással áll kapcsolatban, eszerint körülbelül három kilométer hosszú barlangi főágra lehet következtetni. Azonban mindeddig sem a Meteor-barlang végpontja, sem a Vecsem-forrás felől nem sikerült érdemleges előrehaladást elérni.

13. Pócsa-kői víznyelő

Az előttünk lévő tölcsérszerű mélyedés oldalait a meredeken fölszakadó, vastag talajtakaró és a belőle kibukkanó mészkőtömbök alkotják, alján a talajt áttörő lyuk tátong. Az ismert járat hossza 87 m, mélysége pedig 51 m. A közelben, alig 100 m-nyire (a nyugati irányban emelkedő lejtő oldalában) egy víznyelőtöbör található, amely a Kopaszgaly-oldali 2. sz. (404-es) víznyelőbarlang száját rejti. A 450 m hosszú és 116 m mély barlang az 1970-es évek óta ismert. A víznyelőkből elfolyó víz – szintúgy, mint ami a Meteor-barlangban eltűnik – a Vecsem-forrást gyarapítja.

14. Szőlősfej-kerti- (Barlangkutató-) forrás

Alsó-hegyi Zsombolyos tanösvény (Bódvaszilas) 11.jpgA forrás átlagos hozama 15 liter percenként, vizének hőmérséklete – nyári méréseinkkor – 12°C körüli. A forrást a Vörös Meteor SE barlangkutatói építették ki az idő tájt (1962 körül), amikor a fölötte elterülő Szőlősfej-kert még táborhelyük volt. A kiépített forrás fölötti márványtáblán „Barlangkutató-forrás” olvasható. A helyiek leginkább a Szőlősfej-kerti-forrás nevet használják. A névalak a Szilasfej-kert névből torzulhatott, melynek eredeti jelentése a Szilas(-patak) kezdete, mivel a régi magyar nyelvben a fej, fő szó ‘kezdet’ jelentéssel is bírt. A névtorzulást elősegíthette, hogy a forrás fölött gyümölcsösök (a vén szilvafák az útról jól láthatók) és szőlők terültek el.

Kérjük, hogy a látogatás során ügyeljen a terület természeti értékeinek megőrzésére és a tanösvény létesítményeinek, berendezéseinek rendeltetésszerű használatára!

Kérjük továbbá, hogy a tanösvény és létesítményei állapotával kapcsolatos észrevételeit, információkat az Adatok részben megjelölt elérhetőségen juttassa el az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részére!

forrás: www.anp.nemzetipark.gov.hu

Geocaching adatok

Alsó-hegyi Zsombolyos tanösvény (GCZST)
Szélesség N 48° 34,025'
Hosszúság E 20° 43,552'
Magasság: 566 m
Megye/ország: Borsod-Abaúj-Zemplén
Geoláda típusa: Multi geoláda (1H+3V)

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=3375

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.