Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Túrautak - Ezüsthárs Tanösvény - Mozsgó
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ezüsthárs Tanösvény - Mozsgó

2012.11.26

Jelzése: ezüsthárs levél
Hossza: 6,2 km
Időtartama: 3 óra
Jellege: természetismereti
Láthatóság: szabadon látogatható

Mozsgói szentkút.jpgA Mecseki Erdészeti Zrt. gyönyörű helyszínt választott új tanösvényének kiépítéséhez, melynek névadója a Zselici vidék jellegzetes és meghatározó fafaja, az ezüsthárs. A körülbelül 6 kilométeres, kényelmes sétával bejárható tanösvény tábláinak segítségével megismerkedhetnek az odalátogatók az erdőgazdaság, és az erdészek mindennapi munkájával, a Dél-Zselic geológiájával, természeti értékeivel, a tanösvény kezdő és végpontján pedig szomjukat olthatják a frissen felújított források vizével.

Ezüsthárs Tanösvény - Mozsgó 1.jpgA nyomvonal megközelítőleg K-NY-i irányú. Jelentős részben a domblábak magasságában fut. Így lehetőség nyílik a meredek lejtésű (szárazabb), a lankásabb (üdébb) oldalak, valamint a vízben gazdagabb völgyek természeti értékeinek, jellemzőinek megfigyelésére. Az Önre váró 6,2 km megtétele során találkozik a Zselicre jellemző növény és állatvilág jelentős részével. A legfontosabb erdőalkotó fafajokat információs táblákon (helyüket a nyomvonalról készült térképen jelöltük) mutatjuk be. A lágyszárú- és cserjeszint, valamint az állatvilág fajgazdagságára egy rövid felsorolással hívjuk fel az érdeklődők figyelmét.

Ezüsthárs Tanösvény - Mozsgó 2.jpgA "MEFA Rt." Szigetvári Erdészete és a Mozsgói Polgármesteri Hivatal együttműködése keretében 2001-ben felújításra került a mozsgói Szentkút-forrás. A forrás a falu közvetlen szomszédságában található, az ott élők mindennapjaiban fontos szerepet tölt be. A mellette elhaladó út vezet a közeli Szőlőhegyre, és amíg lehetett, itt töltötték meg az emberek ivóvizes edényeiket.

A sikeres együttműködés hatására megkereste az erdészetet a Mozsgói Általános Iskola képviselője azzal kéréssel, hogy segítsenek egy tanösvény kialakításában, amely a fent leírt forrástól indul és mintegy 6 km hosszan fut Almáskeresztúr községhatárig.

Zselic Erdőgazdasági Táj

Ezüsthárs Tanösvény - Mozsgó 3.jpgA tájegység neve valószínűleg szláv eredetű, a zselud, zselod – makk szóból ered, ugyanis a Zselic erdei ősidőktől fogva a makkoltató sertéstenyésztés területei voltak.

A Dél-Dunántúl egyik legszebb, erdőben bővelkedő tájegysége a Kapos - völgyétől a Mecsekig húzódó Zselic. A táj jellegzetes dunántúli dombvidék, a felszíne erősen tagolt, mély völgyek, meredek domboldalak váltakoznak. Tengerszint feletti magassága 140-300 m. Éghajlata mérsékelten meleg, télen enyhe, eléggé csapadékos, szubmediterrán klímahatás a jellemző.

Leggyakrabban előforduló talajféleségek az erdészeti talajosztályozás szerint a barna erdőtalajok csoportjába tartoznak.

Az erdőgazdasági táj jellemzője, hogy úgyszólván minden hazai fafaj őshonos, egyedül a nyír ritka. A florisztikai megfigyelések során a teljesség igénye nélkül az alábbi tájspecifikus növényfajokkal találkozhat az érdeklődő: illatos hunyor, kisvirágú hunyor, szúrós-, lónyelvű csodabogyó, pirítógyökér, törökszegfű, vadciklámen, kakasmandikó, stb..

Geológiai viszonyok

Ezüsthárs Tanösvény - Mozsgó 4.jpgA Zselic a pécsi Mecsek északi lejtőjéhez támaszkodó fiatal harmadkori rétegekből felépített pannonkori dombvidék. Az alacsonyabb hegyhátakat lösz borítja, a magasabb részeken maguk a pannon rétegek alkotják a felszínt. A Zselic északi lábánál a Kapos völgyében a lösz helyét sok helyen negyedkori (diluviális) durva homok foglalja el, amely néhol sajátságos barázdált dombokat alkot. A lösz tájak jellegzetes meredek falú vízmosásaitól ennek a szakasznak lankás, barázdált oldalú mellékvölgyei szembeszökően elütnek. A Zselic belsejében a pannon rétegek között itt - ott (Béc, Hárságy, Gálosfa) homokkőpadok akadnak.

A Zselicben a löszmorfológia számos eróziós formája alakult ki, és tette változatossá a felszíni viszonyokat. A széles dombhátakat és a lankás oldalakat meredek falú mély eróziós völgyek rendszerei hálózzák be, melyek a kelet - nyugat irányú vízválasztókról észak - dél irányba lefutó széles fővölgyekbe torkollanak.

SZEMPONTOK A TANÖSVÉNY MEGKÖZELÍTÉSÉHEZ ÉS TANULMÁNYOZÁSÁHOZ

Ezüsthárs Tanösvény - Mozsgó 5.jpgA tanösvény közúton és turistaúton is jól megközelíthető. Pécsről a 6-os számú főközlekedési úton jutunk el Szigetvárig, majd onnan a 67-es számú főúton, Szigetvárról Kaposvár felé haladva kb. 6,5 km megtétele után kell jobbra letérni Mozsgó felé. Szigetvár és Mozsgó távolsága összesen kb. 10 km.

Gyalogosan Szigetvárról a sárga sáv jelzésű turistaút sárga keresztként (+) ágazik le Mozsgóig. Innen újra a sárga sáv vezet tovább Almáskeresztúr-Ibafa-Horváthertelend felé, mely Csebénynél ráköt az Országos Kéktúra útvonalra.

Mozsgón, a községtől és a közúttól délre, a sportpálya melletti Szent-Kút forrástól indul a tanösvény. A pontos eligazodást a tanösvény melletti fákra felfestett ezüsthárs-levél embléma segíti.

A tanösvény táblái a Zselic természeti értékeiről, erdőgazdálkodási vonatkozásairól, a terület kultúrtörténeti érdekességeiről tájékoztatnak bennünket. Az ide látogatónak a tanösvény bejárása előtt érdemes megnéznie és besétálnia a Mozsgói kastély parkjába, mely helyi jelentőségű természetvédelmi emlék (érdeklődni: 73/344-010).

LÁTNIVALÓK A TANÖSVÉNY ÁLLOMÁSAIN

  • 1. Kedves Természetjáró! - köszöntő tábla
    Az Ezüsthárs tanösvény induló táblája. Rövid ismertető található a tanösvény nyomvonaláról, domborzati viszonyairól, látnivalóiról. A Szigetvári Erdészet igazgatója írásban köszönti a kirándulókat, kíván kellemes sétát és kikapcsolódást.
  • 2. Szent-kút forrás megálló
    A táblán szó esik az erdészeti forrásfoglalás folyamatáról, valamint a Szent-kút forrás történetéről, és az erdők közjóléti feladatáról.
  • 3. Zselic Erdőgazdasági Táj
    A Zselic név eredetéről és a Zselic, mint tájegység elhelyezkedéséről, természeti adottságairól (éghajlat, talajféleség, őshonos fafajok, tájspecifikus növények) kaphatunk információkat. A tanösvény névadójának az ezüsthárs fafajnak a bemutatása - Keress meg!
  • 4. Aranyosi megálló
    A megálló neve a terület történeti múltjára utal. Egy kútszerű üreg is található a táblától nem messze, amelynek története a török múlttal kapcsolatos, erről olvashatnak a táblán az érdeklődők.
  • 5.Csikóállás
    A név az egykori uradalmi ménes legeltető helyét örökíti meg, érdekességekkel fűszerezve. A Körtélyesi dombra is utal a tábla, ahol régen vadkörték voltak, s nyomai még mindig megtalálhatók. A vadkörte fafaj bemutatása - Keress meg!
  • 6. Cseres megálló
    A tanösvény egy idősebb cseres erdő mellett vezet. Jól tanulmányozható a fagyléc, a kétalakú csertapló és a korhadás a fákon. A csertölgy fafaj bemutatása - Keress meg!
  • 7. Bika-réti megálló
    A tábla a megálló nevének történetéről tájékoztat. A kocsányos és kocsánytalan tölgy bemutatása - Keress meg!
  • 8. Az erdő apró állatai
    A Zselicben előforduló leggyakoribb és ismertebb kisemlősök, kétéltűek, hüllők, ízeltlábúak bemutatása.
  • 9. A fiatal erdő
    Egy fiatalos erdő felnevelésének erdészeti vonatkozásairól kapunk információkat.
  • 10. Bögöri megálló
    Az egykori Árpád-kori falu nyomaira utal a tábla. A magas kőris fafaj bemutatása - Keress meg!
  • 11. Egy fa élettörténete
    A fák növekedését mutatja be, évgyűrűelemzéssel.
  • 12. A változó erdő
    Egy erdei fenyvesből tölgyes erdővé átalakított, úgynevezett szerkezetátalakításon átesett erdő története.
  • 13. Leggyakrabban előforduló lágyszárúak
    A Zselic kora-tavaszi, tavaszi és nyári aszpektusát mutatja be a tábla az ott leggyakrabban előforduló lágyszárú növényekkel. A bükk fafaj bemutatása - Keress meg!
  • 14. Az erdő vadjai nyomában
    A Zselicben előforduló leggyakoribb vadfajokat (borz, gímszarvas, róka, őz, mezei nyúl, nyest, menyét, vaddisznó) mutatja be a tájékoztató tábla: családtagjaikat, lábnyomukat, ürüléküket. A gyertyán fafaj bemutatása - Keress meg!
  • 15. Geológiai viszonyok
    A tábla utal a Zselic földtörténeti kialakulására. A Zselicben a löszmorfológia számos eróziós formája alakult ki és tette változatossá a felszíni viszonyokat. A pannon rétegek közül homokrétegek is előtűnnek. Ezek tanulmányozhatók a megállónál.
  • 16. László forrás megálló
    A tanösvény utolsó állomása, szomjoltó pihenőhely. A tanösvény az "Erdő Fohászával" búcsúzik.

forrás: www.mozsgo.hu, www.mecsekerdo.hu

Geocaching adatok

Mozsgói tanösvény (GCEHTA)
Szélesség N 46° 12,049'
Hosszúság E 18° 20,971'
Magasság: 448 m
Megye/ország: Baranya
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://geocaching.hu/caches.geo?id=1933

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.