Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Túrautak - Kisújbánya, Püspökszentlászló, Pusztabányai üveghuták, Kisújbánya
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kisújbánya, Püspökszentlászló, Pusztabányai üveghuták, Kisújbánya

2012.10.29

Táv: 10km körtúra.

Kisújbánya temploma.jpgKisújbánya a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet közepén, a festői szépségű Kisújbányai-medencében található. A falun egy patak folyik keresztül, és több forrás is található. A patak kivételes természeti szépségű völgye a "magyar Svájcként" is emlegetett Óbányával köti össze a falut. A falukép a klasszikus sváb parasztfalut jeleníti meg. Ezért itt nemcsak a szép táj gyönyörködtet, hanem a hagyományos sváb faluba tett időutazás is.

Kisújbányai üvegharang.jpgMiután az Óbánya környéki erdők kimerültek, a hutamester, Philipp Gasteiger új helyet keresett üveghutája számára. Legalkalmasabbnak erre a Csomor-völgy (a mai Kisújbánya területe)bizonyult, melynek használatára a pécsi püspökséggel kötött és 1761. október 21-én életbe lépett szerződés adott lehetőséget. A hutamester és üvegfúvói Morvaországból származó, németajkú emberek voltak, az egyéb feladatokat ellátó zsellérek valószínűleg Franken környéki bajor telepesek.

Kisújbányai faluház.jpgA falut eredetileg Vitriaria Nova, Neue Glashütte (Új üveghuta) néven említették. Kápolnája Szent Márton tiszteletére épült 1794-ben. Kisújbánya lakói erdőirtás útján folytatták az üvegkészítést, akárcsak a szomszédos Óbánya és Pusztabánya üvegfúvói. (A Pusztabánya-dűlőben, a Hosszúheténybe vezető erdei út mentén több 18. századi üveghuta maradványa található.)A kisújbányai üveghuta 1762-1784 között működött. Sváb lakói ezután elsősorban a hegyi jellegű tehéntartásból éltek, a szomszédos települések piacaira hordták a tejtermékeiket. A falu templomát 1794-ben építették. A falu a Kisújbánya nevet a kiegyezés után kapta a Neuglashütte fordításaként és a Felvidéken található Újbányától való megkülönböztetésül.

Túraleírás

Cigányhegyi-kilátó.jpgHosszúhetény-Kisújbánya központjából induljunk Nyugat felé a kék sáv kek_sav_2.gif jelzésén, kiérve a faluból, jobbra Észak felé tehetünk egy kis kitérőt a zöld háromszög zold_haromszog.jpg jelzésen fel a hegyre a Cigányhegyi-kilátóhoz.

A Cigány-hegyi kilátó 2007-ben épült a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága és a Mecseki Erdészeti Zrt. összefogásával. A Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában álló toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A kilátó mellett asztal, padok, tűzrakóhely szolgálja a pihenést.

Püspökszentlászló, Diós-kút.jpgTérjünk vissza a jelzésen a kék sáv kek_sav_2.gif jelzéséhez, itt forduljunk rá a balra a Dél felé haladó sárga sáv sarga_sav_2.gif jelzésére és ezen haladjunk a Hárst-tető alatt megbújó Diós-kútig, itt megpihenhetünk, kiépitett pihenő, és tűzrakóhely várja a vándorokat.

A forrást 1907-ben építették ki, és 1963-ban újította fel Csokonay Sándor közreműködésével a Vasas Elektromos Természetjáró Szakosztály. Támfalas foglalása, kifolyócsővel név- és emléktáblával ellátott. A forrás tetején 2007-ben az első Diós-kút fesztivál emlékére táblát helyezett el a bólyi Kolping Egyesület. A foglalás felépítménye oldalirányban elnyújtott, így ülőhelyként is használható. A kifolyás után jelentős édesvízi mészkőkiválást lehet megfigyelni. A forrás gyér hozamokat produkál, a vízhozam 0,2-3 liter/perc érték körüliek. Minimális kifolyása a legnagyobb aszályban is van. Az a terület, ahol a forrás található, valamikor a püspökség vadaskertje volt. A püspökség Diós nevű számtartója a forrás névadója. A forrás környezetében asztalok és padok találhatók, lejjebb pedig egy esőbeálló is elhelyezésre került.

Püspökszentlászlói kastély.jpgInduljunk tovább a sárga sáv sarga_sav_2.gif jelzésén, elérve Püspökszentlászló határát forduljunk jobbra a kék négyzet kek_kocka_2_sav.gif jelzésre, és sétáljunk be Püspökszentlászlóra.

Püspökszentlászló középkori magyar falu. A török hódoltság alatt elnéptelenedett és csak 1750 táján települtek ide német családok. Ma Hosszúhetényhez tartozik.

Püspökszentlászlói kápolna.jpgA szájhagyomány szerint Szent László királyunk nagyon szeretett a környéken vadászni. Egyik alkalommal nagy vihar kerekedett, ami elöl egy barlangban keresett menedéket. A barlang helyén később az itt lakó remetéknek egy templomot építetett. Az 1720-as években egy feljegyzés szerint állt itt egy ősi templomrom (Szent László tiszteletére) és egy fából épült remetelak. 1725-ben a pécsi minoriták kápolnát emeltek a romtemplom fölé melyre emléktáblát helyeztek. A XIX. század közepén a falunak közel 160 lakosa volt.

Püspökszentlászlói harangtorony.jpgPüspökszentlászlónak egyetlen utcája van, a völgyfalak miatt csak egyik oldalán állnak házak. A falu közepén kis harangtorony áll. A lelkes új tulajdonosok a település házait felújították és azok megint régi szépségükben tündökölnek. Az utca végén, a Zengőlaktól kb. 200 m-re található a püspökszentlászlói kastély, a Pécsi Püspöki Hivatal tulajdona, mely 1997-ig egyházi szociális otthonként működött. Az épületet hatalmas ápolt arborétum veszi körül, mely 2011-ben teljes felújítást kapott. Az arborétum területén található az új továbbképző központ is. (A jó állapotú, de romló kastély nem látogatható, A kastély melletti arborétum a látogatók előtt is nyitva áll.)

Püspökszentlászlói Hettyey-forrás.jpgHettyey-forrás, Püspökszentlászlón a Bazsarózsa-kulcsosház és a kápolna szomszédságában található a kek négyzet kek_kocka_2_sav.gif, és zöld négyzet zold_negyzet_sav.gif jelzésen. Az íves tetejű vasajtóval ellátott forrásház téglából épült, falazata fehérre van meszelve. A forrást Hetyey Sámuel megyéspüspök építette 1898-ban. Mivel évtizedeken át nem volt táblája, ezért Csokonay Sándor az 1960-as években fehér márványtáblával látta el. (A tábla szövegében a Hetyey név tévesen Hettyeyként került bevésésre.) A forrás foglalásának helyszíne a kifolyástól északabbra van. Az aknás foglalásból vezetéken át jut a víz az 1x1 m-es vízgyűjtő medencébe. A víz egy hosszú zöldre festett vascsövön keresztül jut az előtte lévő kővályúkba. Sajnos a forrás vízhozama az utóbbi években fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. Vízhozama 0,2-10 liter/perces értékű. A forrás nevét Hettyey Sámuel püspökről kapta, és 1898-ban építették ki, azóta többször felújították.

Folytassuk utunkat a kék négyzet kek_kocka_2_sav.gif jelzésen, elérve a Zichy-keresztet forduljunk jobbra a kék háromszög kek_haromszog_sav.gif jelzésre és azon haladjunk tovább Északi irányba a Bába-kútig.

Bába-kút.jpgPüspökszentlászlótól északnyugatra található a Kistóti-völgyben a kék háromszög kek_haromszog_sav.gif jelzésen a Bába-kút. Korábban szabad elfolyású, állandó jelentkezésű forrás volt, amelyet később bekötöttek a Hosszúhetény vízellátását biztosító Daragói-Nagy-forrástól induló vízvezetékbe. A forrás kilépési helyét kerítéssel is lehatárolták, melyen belül ma is látható az egykori foglalást jelző feliratos kő. A forrás hozama bizonyosan bő vizet szolgáltatott, amennyiért érdemes volt bekötni az ivóvízhálózatba. A forrás a nevét onnan kapta, hogy valamikor itt a hegyoldalban egy cigánytelep volt, és az újszülött gyerekeket a bába itt fürdette meg. Korábban Zrínyi-forrásként is említették, mert 1935-ben itt tartózkodó cserkészek adták a nevet a vízkilépésnek, mivel azon akkor még nem volt felirat.

Daragói-Nagy forrás.jpgTovább haladva a kék háromszög kek_haromszog_sav.gif jelzésen, egy másik forrás mellett vezet el az utunk. A Daragói-Nagy forrás Püspökszentlászló és Pusztabánya között a kek háromszög kek_haromszog_sav.gif jelzésen érhető el a forrás. A forrást 1967-ben foglalta Csokonay Sándor és Kiss Lajos. Jelenleg vizét a vízmű hasznosítja a közeli Bába-kúttal együtt. Vizét Hosszúheténybe vezették. A forrás területe ezért kerítéssel le van zárva. A régi foglalt forrásról: a kerítéssel körbezárt terület északi részében lehet felfedezni. A kőből készült támfalas építményben még látszik a forrás névtáblája is. Természetes állapotában karsztforrás volt, melynek hozamai időnként elérték a több száz liter/perc értéket is. A rácsos hordalékfogó alatt túlfolyóval is el van látva a forrás, de azon soha nem folyik a víz.

Pusztabányai üveghuta.jpgUtunkat folytatva a kék háromszög kek_haromszog_sav.gif jelzésen egy kissebb sétával érkezünk meg Pusztabánya szélén elterülő réthez. A Pusztabányai réten ma kulcsosház és vadászház áll. A rétről a kek_l_sav.jpegjelzésen juthatunk el az Üveghutákhoz. A környező erdőkben 18. századi üvegfújó kemencéket tártak fel. Ezek közt van, amit működőképes állapotba hoztak és időnként használatba is vesznek kéküveg fújására. Története tájékoztató táblán olvasható. A korábbi századok egyik legérdekesebb erdei tevékenységét az üvegfúvók művelték. Számos huta működött, elsősorban ez a tevékenység a Keleti-Mecsekben volt jellemző. Ma is ipartörténeti emlékként látható egy ilyen rekonstruált huta Pusztabányán.

Pusztabányai üveghuta.jpgValamikor ehhez hasonló üveghuták működtek még Óbánya és Kisújbánya határában, de volt a Pécsváradi Apátságnak a Réka-völgyben is üveghutája. Huta működött még Pusztakisfaluban is, melynek neve Trebi-huta. A kemencemaradványokat a Mecseki Erdészeti Zrt  gondozza ipartörténeti emlékhelyként. Egy kemence rekonstruált állapotban kis fatetővel védve ma is látható. Az üveghuta felújítására 1995 nyarán került sor, a Mecseki Erdészeti Rt. . A hosszúhetényiek és püspökszentlászlóiak májusban majálist szoktak tartani a pusztabányai réten. A nagy tisztáson, a kulcsos turistaháznál látható a pécsi faszobrász Szatyor Győző Életfa című alkotása.

Utunkat folytatva, a kék háromszög kek_haromszog_sav.gif jelzésen haladva jutunk be Pusztabánya központjába, itt jobbra fordulunk a zöld sáv zold_sav_2.gif jelzésén megyünk tovább, a Pusztabányai-kulcsosházat elhagyva kb: 100-200m sétálva érünk el egy útjelző táblához, itt térjünk le a jelzett túristaútról, és utunkat a Kisújbányára vezető műúton folytassuk. Egy rövid szakasz megtétele után a műúthoz csatlakozik a kék sáv kek_sav_2.gif jelzése, mikor ez a jelzés elhadja az aszfaltozott utat, mi is térjünk le, és most már a kék sáv kek_sav_2.gif jelzését kövessük az erdőn keresztül, ez a jelzés vezet minket a Cigányhegyi-kilátó mellett vissza Kisújbányára.

forrás:
www.baranyatermeszetbarat.hu
www.zengolak.hu
www.mecsekegyesulet.hu

 

Geocaching adatok

Kisujbánya (GCvmos)
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=228

Cigány-hegy, a Kelet-Mecsek egyetlen kőkilátója (GCIGAN)
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2330

Püspökszentlászló (GCPSZL)
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=280

Pusztabánya - Üveghuta (GCHUTA)
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=480

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.