Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Túrautak - Kővágószőlős, Jakab-hegy, Zsongorkő, Babás szerkövek, Pálos kolostorrom
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kővágószőlős, Jakab-hegy, Zsongorkő, Babás szerkövek, Pálos kolostorrom

2012.10.19

Táv: 10km körtúra.

Ez egy alternatív útvonal a Jakab-hegyre, egy elöző cikkünk már foglalkozik ezzel a túrával, de mi ezt a rövidebb szakaszt jártuk be, és ismertetnénk ebben a leírásban.

Kővágószölös, Ápád-kori temploma.jpgKővágószőlős Pécstől nyugatra, a Mecsek-hegyalján, a Jakab-hegy lábánál fekszik. A 6-os főút vonalától a Cserkúti dombok választják el. A hegy és a dombsor értékes természetvédelmi terület. A Jakab-hegyet felépítő permi vörös homokkő a falu feletti hegyoldalban sajátos sziklaformációkat alkot: a Babás-szerköveket, és a Zsongor-követ. A mélyebben található zöld homokkő uránt tartalmaz. A község klímája szubmediterrán, ennek köszönhetően különleges, védett növénytársulások alakultak ki a területén (kapcsos korpafű, fekete kökörcsin, sárga kövirózsa, tőzegmoha stb.)

Kövágószölös, Világháborús emlékmű.jpgKővágószőlős területéről már a kőkorból ismerünk régészeti leleteket. A bronzkorban és a vaskorban a falu fölé magasodó Jakab-hegyen a Kárpát-medence egyik legmonumentálisabb földvára emelkedett. A hegyi városhoz tartozó tanyák, falvak nyomai a mai község területén is felfedezhetőek. A római korban a Jakab-hegyi vár szerepét Sopianae, a mai Pécs elődje vette át, Kővágószőlős területén pedig egy római villa és egy hozzá kapcsolódó település jött létre. A IV. században a villa mellé ókeresztény temetőkápolna épült festett sírkamrával.

Kövágószölös, Római villa romja.jpgAz V. században a hunok elől elmenekülő római lakosság helyét osztrogótok vették át, akiknek temetője a római villa közelében került elő. A VI. században longobárdok, majd avarok telepedtek a vidékre. Ez utóbbi nép több temetőjét is ismerjük Kővágószőlősről. A magyarok a X. században jelentek meg a mai falu helyén. A település a középkorban a pécsi székesegyház birtokába került. A Jakab-hegyen is egy falu jött létre. Ennek templomát azonban 1225-ben Bertalan püspök az általa összegyűjtött remetéknek adta, és mellé kolostort épített. Ez a rendház lett az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok első háza. A hegy alatti falvak lakói nagyrészt egyházi nemesek voltak, amint azt egy 1290 körül keletkezett oklevélből megtudjuk. Ez az irat említi először a falu Sceuleus (Szőlős) nevét. A falu a középkorban a templom körül terült el. A védett elhelyezkedésének köszönhetően épségben átvészelte a török kor háborúit, középkori eredetű magyar katolikus lakossága megmaradt. Lakóinak fontos megélhetési forrása volt a szőlőtermesztés, aminek a település XIX. századi felvirázását is köszönheti. A falu felett emelkedő Jakab-hegy vörös homokkövét már a középkorban is fejtették, de ez igazán nagy jelentőséget az újkorban kapott. Ekkor, 1773-ban, kapcsolódott a település nevéhez a Kővágó előtag. Az 1950-es években megindult a falu területén az uránércbányászat Magyarországon. Ezután épült ki a bányászok elhelyezésére szánt új településrész. Az uránbányászat megszűnése után az 1990-es évektől az egykori bányatelepek és meddőhányók rekultivációja folyik. Itt kapott helyet a Mecseki Bányászati Múzeum Uránérc Bányászati Kiállítása is.

Jakab-hegy, Jubileumi kereszt.jpegTúránkat a kövágószölösi Polgármesteri Hivatal parkolojánál kezdjük, megkérdeztük a hivatali dolgozókat a parkolásról, megengedték, még örültek is neki, hogy túrázni érkeztünk a falujukba,

Induljun el a piros négyzet piros_negyzet_sav.png jelzésen fel a hegyre, meredek kaptató vár ránk, de végig jól járható, az elején műút, majd később szekér út vezet fel a hegyre. Térjünk le a piros négyzet sáv piros_negyzet_sav.png jelzésről a jobbra induló piros kereszt piros_kereszt_2_sav.gif jelzésre, majd elérve a piros háromszög piros_haromszog_sav.png jelzést forduljunk rajta jobbra, megérkezünk a Jubileumi kereszthez, ahol megpihenhetünk, és megcsodálhatjuk az alattunk elterülő tájat.

Jakab-hegy, Babás-szerkövek.jpegEzen a jelzésen haladunk tovább és érjük el a Jakab-hegyi tanösvény 4-dik állomását: "Babás szerkövek keleti vége". A jelzésünből balra indul felfelé, tovább a hegyoldalra a kék kereszt kek_kereszt_2_sav.gif sáv, ezen haladjunk tovább a Sasfészek felé.

A Sasfészek egy elhagyott kőbánya, melynek anyaga vörös homokkő. Egykor e kövekből készítettek lépcsőket, malom- és sírköveket, útszéli kereszteket. A hegy déli lábánál meghúzódó falvak lakói voltak a "kővágók". Megfigyelhetjük a köves talaj miatt alacsonyra és göcsörtösre nőtt bükk- és tölgyfákat. Sast erre nemigen láthatunk, viszont csodálatos látvány a rózsaszín sziklaoldal.

Jakab-hegy, Sasfészek.jpgTúránkat továbbra is a kék kereszt kek_kereszt_2_sav.gif jelzés vezeti, itt megjegyezném, hogy a jelzés a sziklákon keresztül, azokon át vezet fel a hegytetőre, néhol igen veszélyes, nagy odafigyelést kíván a turistától. Amint felértünk a hegytetőre egy infó táblába botlunk, ami két érdekes utat is elénk tár. Az első egy kis kitérő, balra fordulva a kék sáv kek_sav_2.gif és a kék háromszög kek_haromszog_sav.gif együtt halad, ha ezt az utat választjuk egy kis sétával (1km) elérkezünk a tanösvény 10-ik állomásához "Halomsírok".

A Jakab-hegyi telep a Dél-Dunántúl legfontosabb hatalmi központja lehetett, a korai vaskori fémművesség és a kereskedelem központja. Lakói a kora vaskori Hallstatti kultúra népe volt, ők emelték a földvár hatalmas sáncait Kr.e. 750 körül. Ők tekinthetők a későbbi pannon és illír népesség ősének. Később Kr.e. 350 körül a kelták foglalták el a fennsíkot és megerősítették a sáncokat. (Avarok nem éltek itt.)

Jakab-hegyi Halomsírok.jpegJakab-hegyi halomsírok (Nyugati-Mecsek): A fennsík észak-nyugati részén található sírmező, a földsánc által védett nép temetkezési helye. Ez kb. 300 halomból áll. A halottakat elégették. A halotti máglya helyén ásták meg a sekély sírgödröt, ebbe helyezték el az urnát és ételt-italt tartalmazó edényeket. Kb. 30 halmot tártak fel. Találtak bronz, vas és arany ékszereket, fegyvereket, lószerszámokat és egyéb használati tárgyakat. Az itt talált vaskések a Kárpát-medence legkorábbi vastárgyai. A sírok felett kőből készült sírkamra vagy kőpakolás volt és kőgyűrű vette körül. Az eddig feltárt halmok a katonai arisztokrácia temetkezései lehetnek.

Jakab-hegy, Zsongorkői kilátó.jpegTérjünk vissza az információs táblához, majd folytassuk utunkat a kék sáv kek_sav_2.gif jelzésén, egy rövidebb szakasz megtétele után jobbra egy leágazás vezet lefelé a tanösvény 5-dik állomásahoz "Remetebarlang, majd a 6-ik állomásához "Zsongorkői kilátó". A Zsongorkő kilátó a Mecsek egyik leggyönyörűbb helye. A kilátó valójában egy szikla, melynek peremére körben korlátot szereltek. Így maga a kilátó is páratlanul szép, hát még a táj, ami innen látszik!

A Mecsek egyik legszebb “természetes” kilátó pontja a Jakab hegyen az István kilátótól délre található 540 m magasságban ez a Mecsek legcsodálatosabb pontja, innen káprázatos panoráma jutalmazza a túrázó kitartását. A vörös homokkő (permi homokkő) természetes sziklaalakzatot 1892-ben vaskorláttal látta el a Mecsek Egyesület. Közelében a Remete barlang található, rálátással a Sasfészek elnevezésű sziklaképződményre és a Babás-szerkövek elnevezésű sziklaalakzatra.

Visszatérve a kék sáv kek_sav_2.gif jelzésre, és azon tovább haladva érjük el utunk következő látnivalóját a Pálos kolostorromot.

Jakab-hegy, Pálos kolostorrom.jpgJakab-hegyi pálos kolostor (Nyugati-mecsek): A Jakab-hegyen az Árpád-korban volt egy falu. Ennek félköríves szentélyű, nyugati karzattal ellátott templomát és templom körüli temetőjét feltárták a régészek. E templom Szent Jakab titulusáról nyerhette a hegy a nevét. 1225-ben Bertalan pécsi püspök itt gyűjtötte össze a Mecsekben élő remetéket és kolostort épített számukra. 1250-ben Boldog Özséb egyesítette a pilisi remeték Szent Kereszt kolostorát és a Jakab-hegyi kolostort és megalapította az egyetlen magyar szerzetesrendet, a pálosokat. 1334-ben a pálosok a rablók zaklatásai miatt kénytelenek voltak elhagyni házukat és a hegy lábához, Patacsra költöztek. Hamarosan azonban visszaköltöztek a hegyre.

Jakab-hegy, Pálos esőbeálló.jpeg1543-ban a szerzetesek a törökök elől menekülve hagyták el rendházukat, amely a következő két évszázadban elhagyatottan romosodott. 1736-ban Fonyó Sándor nagyprépost rendbe hozatta a templomot. és egy jelentős, emeletes kolostort építtetett világi remeték számára. A terület közepén egy magas gáttal övezett, feltehetően középkori, vagy akár őskori eredetű mesterséges tó helyezkedik el. Amikor II. József 1780-ban feloszlatta a szerzetesrendeket, a Jakab-hegyi házat is elhagyták az ott élők. A terület teljesen lakatlanná vált, a falak egy részét elhordták, és a maradékok pedig lassan leomlottak. A régészeti feltárások és az első romkonzerválási munkák 1976-ban indultak meg, de hamarosan megszakadtak. 2006-2007-ben újabb hitelesítő ásatásra és romkonzerválásra került sor Jakab-hegyi erdészház (Nyugati-Mecsek): Az 1800-as évek végén, a kolostorro­mok közelében egy erdészház állt, ahol a kirándulók ételt-italt vá­­sárolhattak. Ezt a szol­gál­tatást 1929-ben be­szün­tették. A II. világ­há­ború­ban a házat lerombolták.

Jakab-hegy, Pálos kolostor várfal romjai.jpegA Pálos kolostorromot elhagyva tovább indulva a kék sáv kek_sav_2.gif jelzésén a tanösvény két állomása vár ránk,  a 7-dik állomás "Tó", majd tovább haladva 9 állomás "Földvár".

Térjünk vissza a kék sáv kek_sav_2.gif jelzésen a Pálos esőbeállónál kialakított pihenőhöz.

Ittjártunkor szerencsénk volt találkozni a romok gondnokával aki elvezetett minket az esőbeálló hátamögötti erdős, bozotos résznél található a turisták álltal nem ismert külső fal, erődítmény, bástya maradványokhoz. Sajnos a gaz és a természet az úr ezeken a romokon, kár értük.

Túránkat vissza felé ugyan azon az úton tesszük meg amin ide érkeztünk, ez nem a legjobb ötlet de idő takarékos, mert leérve a faluba még vár ránk egy látni való a IV. században épült Római villa és sírkamra romjai.

Kövágószölös, Római villa romja.jpegAutónkhoz visszatérve induljunk el Kövágószölös-Golgota irányába a műúton, elhagyva Kövágószölöst egy erősebb emelkedő visz fel a dombtetőre, ezen a szakaszon lassabban haladjunk, mert majd jobbra találunk egy földút elágazást, murvával nagyobb kavicsokkal felszorva, a műutat elhagyva forduljunk rá a homokútra, már messziről látni fogjuk a romokat, parkolni közel az épület maradványainál is lehet, de vigyázzunk valaha keritést védte a romokat, mára ez már eltünt de az elfürészelt csőmaradványok még mindig a fűben lapulnak, ha lehet inkább az úton hadjuk az autót elkerülve a kellemetlen meglepetéseket.

Kövágószölös, Római villa romja.jpegA villa romjait először 1867-ben figyelték meg. Közelében került elő 1912-ben a „Kővágószőlősi Vénusz” egy római kis bronz szobor. Főépületét és temetőkápolnáját 1975-1983 között tárták fel, majd 1986-87-ben a romokat konzerválták és sírkápolna fölé védőépület készült. A villát a Kr. u. II. század második felében építették, majd a 260 körül bekövetkezett roxolán dúlás után helyreállították. A téglalap alakú villaépület bejárati homlokzatát portikusz díszítette. Ebből nyílott a keleti oldalon a villa fürdője. Az épület belső perisztíliumos udvarából nyíltak a lakóhelyiségek. Tulajdonosai a IV. század közepén építették fel festett sírkamrával ellátott kápolnáját, amely Sopianae temetőjében épült ókeresztény sírkápolnák típusát követte. Az épület végső pusztulását a IV. század végén tűzvész okozta.

Geocaching adatok

Sasfészek, Babás-szerkövek (GCVIII)
Geoláda típusa: Multi geoláda (2H)

http://geocaching.hu/caches.geo?id=1064

Nyugati sziklafal és Zsongor-kő kilátó (GCfal1)
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://geocaching.hu/caches.geo?id=322

Pálos kolostor romjai (GCPK)
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://geocaching.hu/caches.geo?id=274

Ház a fa tetején (GCHAFT)
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://geocaching.hu/caches.geo?id=3790

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

budaiberni@gmail.com

(Budai Bernadett, 2014.08.21 08:51)

Sziasztok!
Nagyon frankó ez a túra, ajánlom mindenkinek! Egy valamire azért figyeljetek! A Babás szerkövektől tényleg a kék kereszten kell elindulni felfelé, de aztán rá kell térni a kék háromszögre a Sasfészekig! Mi tovább mentünk a kék kereszten,de elfogyott alattunk az út.. Nem mondom kalandos volt, de legközelebb inkább kihagynám!:)