Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Túrautak - Nagyoroszi, Drégely-vár túra
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nagyoroszi, Drégely-vár túra

2011.05.23

Drégelypalánk, Drégelyvár 3.jpgA Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas sziklacsúcsán emelkedik Drégely vára.

Drégely és Palánk hajdan két község volt. A községen keresztülvezető patak képezte a határt közöttük. Drégely már az Árpádok korában létezett, míg Palánknak csak századokkal később vetették meg az alapját. Drégely nevét 1274-ben Drágul vagy Dráguly, később Dragoly, 1438-ban pedig Dragoly és Drágely alakban említik az oklevelek. Egy későbbi rézmetszeten Trigell néven szerepel.

A mongol könnyűlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérő Árpád-házi IV. Béla király parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség.

Első, fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik, akkoriban Hont fia - Demeter nemes úr - lakta családjával és szolgaszemélyzetével.

Drégelypalánk, Drégelyvár.jpg

A vár birtokosai a 14. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni a nagyhatalmú Csák oligarcha előtt. 1321 után királyi várnagy parancsolt benne. Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított hűséges szolgálataiért. Később az esztergomi érsek tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt.

Drégelypalánk, Drégelyvár 2.jpg

Buda várának 1541-es török általi elfoglalása után megnőtt a hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védelmezte. Csekély létszámú helyőrsége sokszor csapott össze a környékbeli falvakat fosztogató "pogány" lovasportyázókkal. 1544-ben nevezte ki Várday Pál esztergomi érsek a vár kapitányává Szondy Györgyöt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerődíteni. Ali budai pasa 1552 nyarán vonult fel a vár ostromára hatalmas seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt.

Drégelypalánk, Drégelyvár 4.jpg

A korszak leghíresebb versmondója, Tinódi Lantos Sebestyén Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit. Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondy kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban. A rommá lőtt Drégely várát a hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat.

A történelmi emlékhely roskadozó várfalait az 1990-es években létrehozott Drégelyvár Alapítvány jóvoltából régész szakemberek tárják fel, hogy helyreállítása után még sokáig tanúhelye lehessen az itt életüket feláldozó vitézeknek.

Útvonal-leírás:

- Drégelypalánkról a Drégely vasúti megállótól indított piros_-_sav.png jelzésen. (4.5 km-es
gyalogtúra).

- Drégelypalánk településről a „Drégelyvár felé”útjelző táblák alapján.(Ez egyben az
„Apródok útja „tanösvény is).
Az út a falut elhagyva makadám minőségű, de az u.n. Schaffer kútig személygép-
kocsival járható. (Onnét mintegy 40 perces gyalogtúra).

- Nagyorosziból a Drégelyvár vasúti megállótól (Kisállomás) induló piros_sav.jpeg
jelzésbe kapcsolódva. (5 km-es gyalogtúra).

Geocaching adatok

Drégely vára (GCDREG)
Szélesség N 48° 0,985'
Hosszúság E 19° 2,193'
Magasság: 416 m
Megye/ország: Nógrád
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=363

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.