Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Túrautak - Pécs, Jakab-hegy, Zsongorkő, Babás szerkövek, Pálos kolostorrom
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pécs, Jakab-hegy, Zsongorkő, Babás szerkövek, Pálos kolostorrom

2011.04.25

Jakab hegy - Babás szerkövek - Zsongorkő

Jakab-hegy, Zsongor-kő.jpgAz Pécs nyugati részéről, az Éger-völgyből indulva (ahová a 22-es, 23-as, 24-es autóbuszokkal juthatunk el), érhetjük el a Nyugati-Mecsek legmagasabb pontját a Jakab-hegyet (602 m). Az Éger-patakon átkelve a zold_sav.jpeg és a kek_-_sav.gif jelzésű ösvényen haladhatunk. Elhaladva a Delelő-kút mellett, újabb fahídon kelünk át, melyről egy mesterségesen kialakított vízesés látványát élvezhetjük. A tisztáson szalonnasütő, asztalok, padok állnak a kirándulók rendelkezésére. A tisztás északi végénél a kek_-_sav.gif jelzésű gyalogút jobbra, az Éger-völgyben vezet tovább. Ha átkelünk a patakon a zold_sav.jpegjelzést követve meredek kapaszkodón érjük el az erdei tornapályát, majd megérkezünk a "mohosi kiskút" forrásához. Innen továbbra is a zold_sav.jpeg jelzést követve, enyhén emelkedő úton érjünk el a Jakab-hegyet. A hegytetőn található földvár az i.e. VIII-VII. században épült. A vár két részből áll, a nagyobbik kb. 500 méter széles és 800 méter hosszú területen fekszik, ennek oldalához csatlakozik egy 550×250 métert magába foglaló magasabban épült sánc, az ún. fellegvár. A földvár közepén találhatók a középkori Pálos kolostor romjai.

Pálos kolostor

Jakab-hegy, Pálos-kolostorrom.jpgBertalan pécsi püspök a XIII. században szervezte meg a kolostort egybegyűjtve az Ürögi-hegyen élő remetéket. A templomot a XV. században alakították ki mai formájában, s déli oldalához is ekkor épült kolostor, szabályos négyszög alakban. A kolostor kerengőjében körbesétálva jól kivehetők egykori helyiségei (cellák, étkező, ciszterna). Az 1970-es évek végén történt a régészeti kutatás, műemlékvédelmi állagmegóvás. Jól megfigyelhető a kolostor közelében egy kis tó medre, amelyet valószínűleg a szerzetesek alakítottak ki. Az 1930-as évek végén a pálosok remeteházat építettek fel itt, ennek maradványainesőbeálló épült. A K jelzésű útról a földvár dél-nyugati sarkánál balra térve, elhaladva a Remete-barlang előtt máris a Zsongor-kő (570 m) tetején kialakított kilátóponton áll a túrázó. Zsongor-kő

A hódító török elfoglalta a Jakab-hegyet is, s onnan járt portyázni a környékre. A hegy alatti Szőlősön élt egy Zsongor nevű legény, akinek kedvesét a török basa elraboltatta, s a hegytetőn lévő várban őriztette. Zsongor egy zivataros éjjelen lóra kapott bajtársaival, s megpróbálta kiszabadítani kedvesét, de az őrség felfedezve őket, nyomukba eredt. Zsongor- ölében kedvesével- látva, hogy nem menekülhetnek el, megsarkantyúzta lovát, s a Jakab-hegy kiálló sziklájáról a mélybe ugratott, s mindketten meghaltak. Visszatérve a K jelzésű útra a földvár dél-nyugati sarkától 150 méterre húzódik a földvár egykori lakóinak kb. 300 sírhalomból álló temetője. 300 halomsír

Jakab hegyi, ősi főld-vár.jpgA hegy első lakói nem a ma is látható földvár építői voltak, hanem egy őket 150-200 évvel megelőző, késő bronzkori nép (Kr. e. 1000 körül), melyet a régészet Urnamezős kúltúra népének nevez. Mindegyik halom egyetlen temetkezést takar, a halottakat elhamvasztották. A halotti máglya helyén ásott sírgödörbe helyezték a hamvakat tartalmazó urnát, melléje pedig étel, ital és különböző tárgyak kerültek. A sírok fölé kőből készült sírkápolna vagy kőpakolás épült, ezeket az építményeket minden esetben 6-8 méter átmérőjű körgyűrű övezte, amelyek a "halott házát" védő kerítésnek tekinthető. Majd a körgyűrű szélétől földdel borították be a területet. Bár még az 1970-es években is tártak fel halomsírokat, helyük nehezen azonosítható, mert az erdő növényzete újra bortokba vette azokat. Homérosz Iliász című eposzában a Jakab-hegyi temetkezéshez hasonló szertartást mutat be, s nagyjából egykorú forrásnak számít. A kek_sav.jpeg jelzésű úton a földvár felé jobbra letérünk a kek_haromszog_sav.gif jelzésre, mely egy meredek ösvény lefelé. A sziklás út a Mecsek egyik legmeredekebb, de egyben leglátványosabb turistaútja. Érdemes kitérőt tenni a piros_haromszog_sav.jpg jelzésen a Babás szerkövek bizarr alakú csoportjához. E kövek anyaga a földtörténet ó- és középidőzakának határán keletkezett.

Babás szerkövek

Jakab-hegy, Babás-szerkövek.jpgÉlt Cserkúton réges-régen két gazdag család, akik kevélységükben szakadatlanul versengtek egymással. Mindkét család elzavart a háztól egy kéregető koldust aki a következőképpen átkozta meg őket: "Váljatok kővé amikor a legboldogabbak akartok lenni." Mindkét háznál volt egy-egy leánygyermek akik egyazon napon mentek férjhez. Az esküvőt a Jakab-hegyi barátok templomábgan tartották. Az egyik család lakodalmas népe már ereszkedett alá a hegyoldalon amikor a másiké felfelé tartott. Az út legkeskenyebb pontján találkoztak össze, s egyik menet sem akart kitérni a másik elől. Az örömapák szinte egyszerre szólaltak meg: "Inkább váljunk kővé, de ki nem térünk!" Az egész násznép egy pillanat alatt kővé változott, s azóta is ott állnak sorban a hegyoldalon. Tovább haladva a <img width=" class="text-picture right-float" /> jelzésen, elérjük túránk kezdeti szakaszát a zold_sav.jpeg sáv jelzését, ezen haladva elérhetjük a kiindulópontunkat.
A Jakab-hegy régészeti és természeti értékei védettséget élveznek!

A túra alternatív útvonala:

Kővágószőlős piros_negyzet_sav.png majd piros_haromszog_sav.jpgmajd kek_-_sav.gif majd kek_haromszog_sav.gif majd kek_sav.jpeg Jakab-hegy

Római villa

Kővágószőlős, Római villa sírkápolnája.jpgKővágószőlős határában, a 6-os főútról bevezető bekötőúttól nyugatra található a déldunántúl egyetlen feltárt és műemlékileg helyreállított római villaépülete. A villa romjait először 1867-ben figyelték meg. Közelében került elő 1912-ben a "Kővágószőlősi Vénusz" egy római kisbronz. A villa főépületét és temetőkápolnáját át 1975-1983 között tárták fel, majd 1986-87-ben a romokat konzerválták és sírkápolna fölé védőépület készült. A villát a Kr. u. II. század második felében építették, majd a 260 körül bekövetkezett roxolán dúlás után helyreállították. A téglalap alakú villaépület bejárati homlokzatát portikusz díszítette. Ebből nyílott a keleti oldalon a villa fürdője. Az épület belső perisztíliumos udvarából nyíltak a lakóhelyiségek. Tulajdonosai a IV. század közepén építették fel festett sírkamrával ellátott kápolnáját, amely Sopianae temetőjében épült sírkápolnák típusát követte. Az épület végső pusztulását a IV. század végén tűzvész okozta.

forrás: Útizöngék

Geocaching adatok

Sasfészek, Babás-szerkövek (GCVIII)
Szélesség N 46° 5,610'
Hosszúság E 18° 8,107'
Magasság: 537 m
Megye/ország: Baranya
Geoláda típusa: Multi geoláda (2H)

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1064

Geocaching adatok

Pálos kolostor romjai (GCPK)
Szélesség N 46° 5,738'
Hosszúság E 18° 8,592'
Magasság: 569 m
Megye/ország: Baranya
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=274

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

bukfenk@freemail.hu

(Hanga, 2014.07.24 15:25)

Nagyon kedves, szép érdekes ismertető. Kedvet is kapnék az idelátogatásra, ha nem lennének olyan drágák a pécsi szállások. Na, majd hátha akad olcsóbb is a környéken.
Hogy-hogy eddig még senki nem értékelte ezt az oldalt?
Köszönet a feltöltőknek . Sok szeretettel, Hanga.