Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Túrautak - Salgóbánya, Boszorkánykő, Salgó-vára
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Salgóbánya, Boszorkánykő, Salgó-vára

Táv: 3km 

Salgóbánya, BoszorkánykőSalgótarján közelében a Medves-fennsík egy magas, kiemelkedő sziklaszirtjét koronázza a büszke Salgó vára. A messziről látszó meredek vulkáni kúpra épült vár romjait könnyű kirándulással látogathatjuk meg. A 625 méter magasságú csúcson elképesztő körpanoráma tárul elénk a környékbeli hegyekre, a Karancsra, a Cseres-hegységre, de látszanak a Mátra, a Bükk, a Börzsöny, a Cserhát hegyei is. A várlátogatást érdemes összekötni a nem messze lévő Kis-Salgó tetejét uraló érdekes vulkáni képződmény, a kilátóhelyként sem utolsó Boszorkány-kő megtekintésével.

Túraleírás:

Salgóbánya, BoszorkánykőSalgóbány központjából indulunk a Nyugatra a piros kereszt piros_kereszt_2_sav.gif, sárga sáv sarga_sav_2.gif jelzésén. A falu végén az Ifjusági tábor melllett, továbbra is Nyugat felé haladva térjünk rá a sárga kereszt sarga_kereszt_2_sav.gif sávra. Ezen haladva érjük el a kereszteződést ahol a piros rom piros_el_savjelzes.gif jelzés Észak és Dél felé halad. Észak-ra található a Salgó-vára, Dél-re pedig a Boszorkánykő. Kanyarodjunk Dél felé és kövessük a piros rom piros_el_savjelzes.gif jelzést. 300m haladva érünk egy romos kőoszlophoz, majd tovább haladva 200m-t érjük el a Boszorkánykövet.

Salgóbánya Salgó-váraA Boszorkánykő körül kialakított geológiai tanösvény egy kisebb hasadékvulkán igen változatos kőzeteit mutatja be. Láthatunk itt mélyből felszakított üledékzárványokat, hajlott lávalemezeket, kukoricacsövesedő bazaltoszlopokat stb. A sziklagerinc keleti fala közel függőleges, ami elérheti a 15-20 m magasságot is.

A Boszorkánykő megtekintése után induljunk vissza Északi irányba a piros rom piros_el_savjelzes.gif jelzését követve a sárga kereszt sarga_kereszt_2_sav.gif jelzésig, majd innen utunkat folytasuk Északra a piros rom piros_el_savjelzes.gif jelzését követve a Salgó várig (320m).

Salgó-vára

Salgóbánya,  Salgó-váraA várat a 13. században építtette – a tatárjárást követő időszakban – a környéket uraló Kacsics nemzetség Illés ágához tartozó Simon bán. Földesurai Csák Máté uralma előtt kénytelenek voltak fejet hajtani a 14. század elején. De halála után, 1320-ban csatlakoztak Károly Róbert király seregeihez, így váruradalmuk – melynek a környékbeli falvak szolgáltak – ismét hozzájuk került. A nemes család általában a völgybeli jobbágyfalvaikban emelt kúriákban élt, csak háborús veszély esetén keresett menedéket a magasan büszkélkedő várban. 1411-ben a Szécsényiek kezére jutott, majd 1450-ben cseh husziták szállták meg Salgót, tíz év elteltével Hunyadi Mátyás seregei verték ki őket.

Salgóbánya, Salgó-váraA 16. századra megérkező török áradat a környéket is fenyegette, a Derencsényi Farkas nemes úr tulajdonában lévő várat igyekeztek megerősíteni. Mindez hiába volt, hiszen a Zagyva Ferenc kapitány által vezetett védők egy szóra megadták magukat. Ide kapcsolódik egy legenda, mely szerint 1554 őszén érkezett a törökök követe, hírül adva, hogy a szécsényi bég, Kara Hamza óriási ágyújával szétrombolná a várat, hacsak fel nem adják magukat, mert ez esetben szabadul elvonulhatnak. A védők ezt az ajánlatot azon nyomban elfogadták, mert a szemben lévő hegycsúcson álló kerekekre fektetett hatalmas fatörzset a ködös időben nagy erejű ostromágyúnak nézték.

Így került csellel a vár pogány kézre, amit majd negyven év múlva a királyi sereg egy komoly ostrom árán, de visszaszerzett. A bevonuló katonaság megsemmisítette a maradék védőműveket, így az idő múlását még jobban megsínylette.

Salgóbánya, Salgó-váraPetőfi Sándor 1845 nyarán látogatta meg a várromot, az itt szerzett lenyűgöző élmény hatására született meg Salgó című költeménye. A költő látogatásának emlékét emléktáblával örökítették meg. Ráadásul egy helyi monda is őrzi Petőfi itt jártának emlékét, miszerint a költő lóháton érkezett, és felugratott a várkapu melletti kis sziklára. A patkó nyoma a mai napig látható.

A várat végül 1938-ban turisztikai célból kilátószerűen felújították, majd komolyabban az 1980-as években kezdték meg feltárni és helyreállítani, ezzel megmentve azt a pusztulástól. A fennmaradt maradványokból arra lehet következtetni, hogy a vár eredetileg három részre oszlott. A felső vár a szikla tetején állt, melyet a középső vár körülvett. Az alsó vár nyomait az északnyugati oldalon megmaradt néhány rom őrzi.

A vár egész évben látogatható, belépődíj nélkül, egyetlen egy torony maradt viszonylag épségben, de a káprázatos kilátás megéri a látogatást.

A vár végigjárása után induljunk vissza Dél felé a piros rom piros_el_savjelzes.gifjelzésen, majd elérve a sárga kereszt sarga_kereszt_2_sav.gif  jelzést azon forduljunk keletre, becsatlakozva a sárga sáv sarga_sav_2.gif, piros kereszt piros_kereszt_2_sav.gif jelzésbe, ezeket követve az Ifjusági szállás mellett visszatérünk a faluba a kiinduló pontunkra.

 

Geocaching adatok

Salgóvár (GCsalg)
Szélesség N 48° 8,669'
Hosszúság E 19° 50,794'
Magasság: 576 m
Megye/ország: Nógrád
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://geocaching.hu/caches.geo?id=662

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.