Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Túrautak - Szakadás-árok szurdokvölgy, Tar-Sűrűpuszta
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szakadás-árok szurdokvölgy, Tar-Sűrűpuszta

2012.01.13

Tari templom.jpgA Zagyva folyó völgyének mátrai oldalán fekszik Tar község. A Salgótarján-Hatvan-budapesti vasútvonal, a 21-es számú út, a Mátrától a Cserhát felé irányuló közlekedés sajátos kiscentrummá minősíti a községet, amely kétarcú, mert ahogy az Ágasvár, Farkaslyuk-tető, Gombás-tető, Akasztó-domb felé néz, ugyanúgy a Cserhát felé is fordul, s a kis Zagyvavölgyön át induló turista forgalom, kirándulási útvonal kiinduló települése is. A tari templomdombról ellátni az északnyugati irányban lévő sámsonházi várig, amely már a XII. században is állt, s alighanem a huszita háborúk idején pusztult el. A kanyargós Zagyva, a Csevics völgy, a díszletként magasodó 789 méteres Ágasvár, a Mátra nyugati lejtőire jellemző harmonikus hegyoldalak körében Tar község festői környezetbe épült.

Tari Várkastély (Rom).jpgA község Árpád-kori történetéről a XIII. század végén, 1265-ben adnak hírt először írásos dokumentumok, ismert oklevelek. Tar a Rátót nemzetség birtoka. A Rátót nembeliek Kálmán király feleségének kísérőjeként kerültek Magyarországra, s a Zagyva vidékére is. A nemzetség "nádori ága" is, de a család egésze is jelentős hatalmi súllyal szerepelt a XIV. század országos politikai küzdelmeiben. Kezdetben Károly Róbert ellenében a cseh király Vencelt támogatták, majd elismerik Károly Róbert uralmát, és szövetségeseként vesznek részt a kiskirályoskodó bárók, elsősorban is a Csák Máté ellen folyó küzdelemben. A nemzetség Porch István nevű tagjától (3 fia volt) származtak a Pásztói, Kazai, Tari családok. Bár az Anjou korban nem játszanak túl nagy közéleti szerepet, de Zsigmond uralkodása alatt (1392-ben) már 17 vár és várbirtok volt a család tulajdonában.

Csevice forrás.jpgTari Lőrinc továbbépítette, bővítette a XIII. századi eredetű kisméretű falusi plébánia templomát. A híres-nevezetes templom akkor is megmaradt, mikor a források az udvarház erődítmény, a tari vár erőszakos lerombolásáról adnak számot 1559-ben.

A török fennhatósága alatt lévő térségben (1552-től) átmeneti hanyatlás, lepusztulás után a templomot barokk stílusban építették át. A mai tari domboldalon álló, kőfallal körülkerített, háromkaréjos szentélyű római katolikus templom igen különböző korokból származó részletekkel, román, gót, barokk, klasszicista stílusú elemekkel vált különleges építészeti értékké. A négyesztendős munkával feltárt és restaurált templom Európában is ritkaságnak számító egyházi műemlék.

A templom XIII. és XVIII. század között született faliképei, a középkori Magyarország egyedülálló örökségei, a templomi falfestészet jelentős művészettörténeti emlékei.

Szakadás árok 1.jpgA Tari család majd a Guti Ország család kihalása után a térség birtokosai az Eszterházyak, Droskovitsok, Reviczkyek, Almássyak köréből kerülnek ki a XVII. és XIX. század között. A XV. századból származó mezővárosi rang nem emelte ki a települést a környező községek köréből, s a XVI-XVII. század évtizedeiben a "városi kiváltságok" megkoptak, elvesztették jelentőségüket. A XIX. században Tar Heves Vármegye települése lett, és egészen az 1950-es visszacsatolásig ebbe a közigazgatási körbe tartozott.

Körösi Csoma Sándor emléksztupa - békeszentély.jpgTar község határában áll a Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark Központja a buddhista kegyeleti emlékmű, a Kőrösi Csoma Sándor Békesztúpa, amely a tudós halálának 150. évfordulója alkalmából épült 1992-ben, Őszentsége a Dalai Láma szentelte fel.

A sztupa a buddhizmus fontos szimbóluma, a megvilágosodást szimbolizáló kúpszerű szakrális építmény és szent hely. A tari sztupa a boldogság és jólét teremtésére, megszilárdítására épült, Őszentsége a XIV. Dalai Láma szentelte fel 1992. július 22-én. A sztupát hitre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki meglátogathatja, betartva azokat az elemi viselkedési szabályokat, amelyeket a megszentelt helyeken egyébként is szokás.

Szakadás árok 3.jpgTar község mellett található a Szakadás-árok szurdokvölgy.

Tar-Sűrűpusztáról érdemes elindúlni, a Felső-Csevice-kút irányába, ahol érdemes megtölteni a flaskákat.

A forrást Tart község határában, a Csevice-völgyben találjuk.

Taron a templomnál érdeklődjünk a kijutás lehetséges útvonaláról.

A községtôl mintegy 2 km-re a vízfolyás irányában a Csevice patak jobb partján találjuk az andezittufából eredő forrást.

Útközben elsőként - a völgy bejáratánál - egy dácittufabányát láthatunk, ahol fűrészeléssel fejtették a kőzetet.

szakadas_arok_4.jpgA hangulatos völgyben a sziklateraszok különös formái és növénytársulásainak színes virágai kínálnak látnivalót.

Innen tovább haladva, vár ránk a Szakadás-árok, meredek sziklafalak által határolt szépséges szurdoka. A szurdok több helyen magas sziklafalakkal határolt, hol szűkebben, hol szélesebben, van, hogy csak egyik oldalon.

Farkaslyuk-barlang.jpgA szurdok végén nagy esőzések után le kell venni a cipőt, hogy átjussunk egy vizes szakaszon, itt a legszűkebb a szurdok, talán 2 m széles lehet, mezítláb, térdig vízben leht átkelni rajta, vagy a lustábbak kikecmereghetnek a tetőre, és felette mehetnek tovább.

Farkaslyuk-barlang

A "barlang" csak a nevében barlang, igazából egy kőfülke.

A helyi természeti érték egy 378 m magas részben sziklába vájt barlang, ahonnan gyönyörű kiállítás nyílik Mátraverebélyre és a környező településekre. Az ide történő kirándulás rengeteg élményt tartogat a turisták számára.

Geocaching adatok

Farkaslyuk-barlang (GCFbar)
Szélesség N 47° 57,649'
Hosszúság E 19° 46,397'
Magasság: 358 m
Megye/ország: Nógrád
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=3166

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.