Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Árpád-kori templomaink - Árpás, Szent Jakab-templom
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Árpás, Szent Jakab-templom

arpas_templom_2.jpgA település nevét 1030-ban említik először oklevelek, majd pár év múlva már a határában található rév jövedelméről szól az írás. 1240-ben királyi látogatásról tudósítanak a fennmaradt iratok. Az őskor emberének ittlétét újkőkori leletek bizonyítják. A bronzkor, majd a vaskor kelta edényei tanúsítják a hely megtelepedésre alkalmas voltát. I–V. sz.: a Rába keleti partján, az Arrabonát Savariával összekötő út mentén, mely itt haladt át a Rába vizein, virágzó város alakult ki helyi iparral, kereskedelemmel. A neve Mursella volt, falmaradványai még a XX. század elején is a föld felszíne fölé buktak.

arpas_templom_1.jpgSzent Jakab-templom, egykori premontrei prépostság A prépostságot Nagy Móric ispán alapította 1251-ben Szent Jakab tiszteletére. 1526-tól 1577-ig premontrei apácák laktak a monostorban. A török hódoltságot követően a 17. század végén a nagyszombati klarisszák költöztek be, akik 1750-ben a templomot a tornyok, a homlokzat és a szentély kivételével barokk stílusban átalakították. A rend feloszlása óta az épület a település plébániatemplomaként működik. Az évszázadok alatt rárakott vakolattól az 1992-es helyreállítás során megszabadították, így ma eredeti szépségében tárul elénk a román stílusból a gótikába hajló téglaépítészet e ritka magyarországi példája. A két torony között, a templom kapujában még a román kor félkörívét is látjuk, de a kapubéllet külső oszloppárja már gótikus csúcsívben találkozik, s a gótika jegyeit viselik a szentély keskeny, csúcsíves ablakai is.

arpas_templom_3.jpgA köpenyes Madonnát ábrázoló oltárképet ismeretlen festő festette az 1660-as években. A kép, melynek alján együtt térdel a pápa, Lipót császár, Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró, Zrínyi Péter horvát bán és a kép megrendelője, Széchényi György 1658 és 1668 között győri püspök (később, 1673-74-ben a protestáns lelkészeket elítélő pozsonyi vésztörvényszék tagja), a császár és Magyarország kiegyezésének szükségességét sugallhatta. (Mint ismeretes, e kiegyezés nem történt meg, Wesselényi 1667-ben meghalt, Zrínyit és Nádasdyt pedig letartóztatták és 1671-ben kivégezték.) A 18. századi átépítés korából valók többek közt az oldalfalak támpillérei, a lenyúzott bőrét tartó Szent Bertalan, a hallal ábrázolt Szent Péter, a kardos Szent Pál és a kelyhes Szent János szobrával díszített oltár, a barokk szószék és keresztelő kút.

forrás: www.hu.wikipedia.org, Gyurkó János, Árpád-kori templomok a Kárpát-medencében

Geocaching adatok

Árpád-kori Apátsági templom, Árpás (GCarpa)
Szélesség N 47° 30,735'
Hosszúság E 17° 24,253'
Magasság: 123 m
Megye/ország: Győr-Moson-Sopron
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://geocaching.hu/caches.geo?id=1329

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

tevon@windowslive.com

(szanyiné Dávid Blanka, 2016.11.14 22:52)

Az úr az én pásztorom!

tevon@windowslive.com

(szanyiné Dávid Blanka, 2016.11.14 22:50)

Az úr az én pásztorom!

feller@rlan.hu

(FELLER SÁNDOR, 2016.02.24 20:16)

Látogatás jelzése: 30/460-4708, vagy e-mail.