Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Árpád-kori templomaink - Csengersima, Református templom
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csengersima, Református templom

csengersima_templom_6.jpgNeve személynévi eredetű: az alapjául szolgáló név a Simon (latin Simeon) személynévből alakult rövidüléssel és – kicsinyítő – becéző képzővel. Az előtag Csenger közelségével van kapcsolatban, s megkülönböztető szerepű. Hivatalosan 1908 óta ez a neve, de már 1904-ből is van rá adat. A község a forrásokban 1327-ben tűnik fel, amikor Erzsébet asszony a falu egynegyedét, mint nászhozományt fiainak átengedte. A XIII. századból fennmaradt temploma a bizonysága annak, hogy az első említésnél jóval korábban keletkezhetett. Hajdan Nagy- és Kissima volt, mindkettőt a Mikolai család birtokolta. 1331-ben a Szárazbereki és Simai családok osztoztak meg rajta. 1339-ben Szárazbereki Lászlót hamis pénzverésért megégetésre ítélte I. Károly, s birtokait Tamás erdélyi vajdának adományozta. Testvérei azonban megtartották a maguk részét, így 1362-ben az utód nélkül meghalt János vagyonát megszerezték.

csengersima_templom_2.jpg1378-ban a Mikolaiak osztoztak a maguk részén. 1406-ban elfoglalta tőlük Drágfi és Balk máramarosi vajda, de ismét visszakapták. Ezután egészen a XIX. század közepéig a Mikolaiak maradtak itt a fő birtokosok. A XVIII. században birtokot szereztek a Mikolai család leányutódai révén a Korda, Szodorai, Gáspár, Mándi és Szirmai családok is. A XIX. század közepéig ugyanők voltak a tulajdonosai, később nagy része a Korda utódoké lett. A települést a Rákóczi-szabadságharc, az 1709. évi pestisjárvány és az 1717. évi tatár betörés szinte elnéptelenítette, lakói a közeli rozsályi és szatmári várban kerestek menedéket. A XX. század elején Vécsey Aurélnak és Pap Kálmánnak volt itt jelentősebb földbirtoka.

Csengersimai református templom

csengersima_templom_4.jpgA XIII. századi, román stílusú műemlék református templom. Az egyhajós, cinteremmel körülvett Árpád-kori templom a legrégibb templom a Szamos-partiak között. Falai téglából készültek, teteje kontytetős, a tetőgerincen gúlasisakos tornyocska ékeskedik, famennyezete festett. A XVIII. század elején betörő tatárok felgyújtották a templomot, amelyet a község új birtokosai, Tunyogi Korda Mihály és felesége a református vallás igényeinek megfelelően 1729-ben újjáépíttetett. 1761-ben a toronnyal együtt készülhetett a népies barokk stílusú festett famennyezet, festett fakarzat és szószék, 1799-ben pedig a szószékkorona. 1861-ben az új karzat készítésekor kékre mázolták a padelők XVIII. század közepéről származó virágmotívumos festését. 1893-ban a diadalív repedései miatt a templomot életveszély miatt bezárták. Ezután nagyon egyszerűre és stílustalanra alakították át. 1959-ben az Országos Műemléki Felügyelőség leszedte a famennyezetet, 1973-ban restaurálva visszahelyezték. A piros és fekete színű osztólécekkel tagolt 56 tábla virágdíszes festése egykor fehér alapra készült, mára megfakult. A Szamos közelsége veszélyeztette a templomot, ezért 1960-ban biztosították a partját, hogy a víz ne károsíthassa. A templomot víz veszi körül, egy hídon lehet a szigetre (félszigetre) bejutni!

csengersima_templom_3.jpgHa körbejárjuk, szembetűnő a magas, meredek tető, a déli falat (a 18. században megnagyobbított ablakok mellett) egy kis román stílusú íves résablak töri át, és a félkörívesen záródó szentélyfalban is megmaradt a középkori ablak. A karcsú huszártoronnyal ékesített nyugati homlokzat elé épített, fából ácsolt kis előcsarnokon keresztül léphetünk a templom belsejébe. Az 1861-ben készült festett fakarzat és az 1761-ben készült (2000-ben fölújított), 56 táblából álló festett famennyezet, meg az 1799-ben készült szószék-korona adja a templombelső népies barokk hangulatát. A középkori falfestmény töredékek, a félköríves szentély, az íves ablakok őrzik a középkort. A román stílusú templom 1210-1220 között épülhetett, a 16. század közepe óta a reformátusoké. A 18. század elején egy tatár betörés alkalmával a templomot fölgyújtották, porig égették a falut, amely időlegesen elnéptelenedett. Az ismét benépesedett település 1729-1734 között építette újjá (a romos sekrestyét elbontották). A 18. század folyamán készült el festett berendezése. Műemléki helyreállítása az 1960-as években kezdődött, több részletben folytatódott, 2000-ben fejeződött be.

csengersima_templom_7.jpgA kazettás mennyezet figurális ábrázolásai között találhatók égitestek: Hold, Nap; a nagyon gazdag növényi ábrázolások mellett állatmotívumok: pelikán, kétfejű sas, sárkány, kerub. Külön kiemelendő a pünkösdre utaló szél megjelenítése vagy Noé bárkája. A falu természeti értékei közül védett a Bűr-erdő és a Géci-sűrű. A több mint 120 hektáros területen szép idős tölgy, szil és kőris erdőrészek is láthatók.

forrás: www.hu.wikipedia.org/wiki/Csengersima, www.hu.wikipedia.org/wiki/Csengersimai_reform_templom, www.muemlekem.hu, Gyurkó János, Árpád-kori templomok a Kárpát-medencében

Geocaching adatok

Csengersima, Árpád-kori templom (GCCSST)
Szélesség N 47° 51,831'
Hosszúság E 22° 43,548'
Magasság: 107 m
Megye/ország: Szabolcs-Szatmár-Bereg
Geoláda típusa: Virtuális geoláda

http://geocaching.hu/caches.geo?id=588

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.