Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Árpád-kori templomaink - Kővágótöttös, Szent Miklós Római katolikus templom
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kővágótöttös, Szent Miklós Római katolikus templom

kovagotottos_templom_4.jpgA község nevének első írásos formája (Tuteus) az 1332. évi pápai tizedjegyzékből ismert. A Szt. Miklós tiszteletére szentelt műemlék római katolikus templom a XII. században épült román stílusban. Akkor még a körülötte lévő temetővel együtt kerítés védte, amely azonban a török hódoltság végére elpusztult. A templom a XVIII. század elejére már nagyon rossz állapotba került, zsindelyteteje elkorhadt. 1726-ban megerősítették a falakat, s helyreállították a tetőt. 1780-ban - a kor ízlésének megfelelően - barokk stílusban átalakították: körbeépítették a tornyot, a szentélyt elbontották és nagyobbat építettek helyette. A hajó déli oldalán lévő keskeny ablakok helyett szélesebbeket nyitottak. Az 1980-as években végzett restaurálás során a régi, középkori ablakokból egyet kibontottak. A bejáratot is a középkori formában állították helyre. A templombelsőben a középkori berendezésből megmaradt keresztelőkút és a szenteltvíztartók láthatók. A barokk, Szent Miklóst ábrázoló oltárkép és az egykori oltáron álló két barokk szobor az északi falon látható. A templom mai berendezése teljesen új.

kovagotottos_templom_1.jpgA honfoglalás korából származó, ősmagyar település. Nevét 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említették először Thutheus néven. 1332-ben Thetheus, 1397-ben Teuteusnak írták. Egy 1332-ben készült összeírás szerint a legkisebb méretű települések csoportjába sorolható. Kővágótöttös birtokosa mindvégig a pécsi káptalan volt. A falu a török hódoltság alatt ugyan mindvégig lakott maradt, népessége azonban megfogyatkozott. A 18. században a Rákóczi-szabadságharc itteni hadmozdulatai, majd a „rácdúlás” a falu lakosságának is sok kárt okozott. A településnév helyesírása 2004 január 1-jéig Kővágótőttős volt.

kovagotottos_templom_2.jpgA Szent Miklós-templom, a falu temploma a 13. században épült. E korszakból maradt fenn a félköríves szentély, a déli bejárat és három ablak. A hódoltság idején majdnem megsemmisült, mert a török támadások mellett a rácok is megtámadták a települést 1704-ben. A templomot 1726-ban tatarozták, 1780-ban pedig barokk tornyot építettek hozzá. 1893-ban újra kifestették és a tornyot is felújították. Hajója síkmennyezettel fedett, a bejárati részen csehsüvegboltozatos kórus van. Szenteltvíztartója a román korból származik. A templom egy domboldalon áll, szépen gondozott park veszi körül egy első világháborús emlékművel.

kovagotottos_templom_6.jpgA hódoltság alatt folyamatosan itt élő lakosság a lehetőségeihez képest megőrizte, sőt bizonyára némileg javítgatta és istentiszteleti célokra használhatta is a templomot. Azonban a hódoltság elmúltával Kővágótöttösre már nem került újra plébános. Radnai Mátyás pécsi püspök a töröktől való felszabadulás utáni esztendőben (1687) Kővágószőlősre küldött papot, aki Bakonya, Cserkút, Kővágószőlős és Kővágótöttös népének papja lett. Az 1714. évi egyházmegyei zsinat aktái említik a töttösi templomot. 1721-ben a templom ugyan használható, de meglehetősen leromlott állapotban volt. A templomot 1726-ban restaurálták. Ekkor még nem változtattak a templom építményén. 1780-ban az addig a középkori stílusjegyeket viselő templomot a pécsi káptalan a korai igényeknek megfelelően átépítette. A régi, elég szűkös szentély helyébe bővebb, pontos félköralaprajzút építettek. A déli oldalon három XII-XIII. századi keskeny, kisnyílású ablaka helyébe a barokk ízlésnek megfelelő ablakokat nyitottak, A nyugati bejáratnál a templom hajójában kórust építettek, ahová a későbbiekben kisméretű egymanuálos, pedálos orgona is került. A templomhajóban az északi falon a sekrestyéből nyíló szószéket helyeztek el. Az addiginál nagyobb oltárt kapott a templom, a Szent Miklós oltárkép két oldalán levő Szent Antal, Szent Ferenc képeket szobrokkal cserélték ki. Az ekkor kialakult (később) barokk templomot a következő két évszázadban igyekeztek karbantartani, idővel berendezése is némileg gazdagodott ugyan, de állagában meglehetősen leromlott.

kovagotottos_templom_3.jpgAz első nagy átépítés után 200 évvel, Csonka Ferenc kővágószőlősi plébános ügybuzgalma és fáradozása eredményeként kerül sor a templom újabb, nagyszabású restaurálására, átépítésére. A szükséges terveket Schőner Lászlóné Pusztai Ilona, az Országos Műemlék Felügyelőség mérnöke készítette, és az 1980-1983 között végzett munkálatokat is ő irányította.

A templomépületet az 1780. évi átépítés utáni állapota szerint újították fel, mégis úgy, hogy a templom bizonyos törökkor előtti jellegzetessége bemutatásra került. Így a déli falon kibontottak egy középkori ablaknyílást, egy másik középkori ablaknyílás helyét pedig jelézték. A déli bejáratot a középkori formára állították vissza. Az 1780-as átépítésnél lebontott középkori szentély alapfalaiból kiindulva a középkori falak helyén kiemelt szintet alakítottak ki. A középkorból megmaradt keresztelőkutat a szentély közelébe, a szenteltvíztartókat a bejáratok mellé helyezték el. Az északi falon levő copf szószéket elbontották, a szószék nyílását befalazták. Az egész templom vakolatát belül is, kívül is leverték és a szükséges javításokat elvégezték, a tetőzetet, a toronysisakot teljességgel felújították.

kovagotottos_templom_5.jpgA barokk berendezésből csak kevés maradt a templomban. A múlt század végén festett Szent Miklóst ábrázoló oltárképet az északi falfelületre függesztették, mellette ugyancsak falra függesztve látható az egykor oltáron lévő két későbarokk faszobor (Páduai Szent Antal, Assziszi Szent Ferenc), továbbá a templomhajó és a szentély diadalíve sarkánál magasított állványon látható a régi oltár egy darabja (baldachin), amelyben a biblia van elhelyezve. A templom jelenleg használatos valamennyi berendezési tárgya új. Schőnerné tervei szerint keményfából készült a szembenéző oltár, a pasztoforium, az ambó, a szedilék, a húsvéti gyertya tartója és a padok.

Az újjáépített templomot Bellon Gellért pécsi segédpüspök 1983. szeptember 17-én áldotta meg, és adta át a községnek.

Cím: 7675 Kővágótöttös, Dózsa György u.
Tel: 06-72-374-677

(Kulcs: érdeklődni a polgármesteri hivatalban.) Polgármesteri hivatal: 7675 Kővágótőttős, Kossuth L. u. 16. Tel.: 06-72-564-012

forrás: www.hu.wikipedia.org, www.kovagotottos.hu, Gyurkó János, Árpád-kori templomok a Kárpát-medencében, www.muemlekem.hu

Geocaching adatok

Golgotán túl Szent Miklós (GCGO)
Szélesség N 46° 5,271'
Hosszúság E 18° 6,021'
Magasság: 277 m
Megye/ország: Baranya
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=3669

Geocaching adatok

Árpád kori templomok (GCCSER)
Szélesség N 46° 5,008'
Hosszúság E 18° 7,690'
Magasság: 255 m
Megye/ország: Baranya
Geoláda típusa: Multi geoláda (2V)

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=126

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.