Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Árpád-kori templomaink - Nagyvázsony, Római katolikus Szent István templom
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nagyvázsony, Római katolikus Szent István templom

nagyvazsony_templom_2.jpgNagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A római korban hadi út haladt itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak. A rómaiak ittlétét bizonyítják a szintén itt talált leletek és kőfeliratok. A honfoglalás után a Váson nemzetség telepedett itt le. A település első írásos említése a tatárjárás idejéből való. Ebben az időben több falu volt ezen a környéken. Nagyvázsony egyik szomszéd faluja Nemesleányfalu volt, melyet már 1082-ben megemlítettek. A két falu később egyesült. A 14. században a település a Vezseny család tulajdonába került. A Vezsenyiek utolsó sarjának halálakor a birtok a koronára, Mátyás királyra szállt vissza. Mátyás király a birtokot 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi Pál a birtokon várat építtetett. A várnak köszönhetően a település virágzásnak indult. Nagyvázsonyt 1488-ra már a megye jelentős falvai közé sorolták. 15. század-ban épült a Pálos kolostorja. Kinizsi a szerzeteseket a szomszéd faluból hozatta.Majd 1552-ben Veszprém elfoglaltával a katonák felrobbantották a kolostort , nehogy beköltözzön a török. Nagyvázsony mezővárosi rangjára a jelentős heti vásárok, a településen lévő iparosok nagy száma és a templomok utaltak.

nagyvazsony_templom_1.jpgA mai templom elődje körül már a tatárjárás (1241) előtt álltak Vázsony falu házai. Nevét birtokosáról, a Vezsenyi (Vázsonyi) nemzetségről kapta, amely még több szomszédos település – Mencshely, Vöröstó, Barnag – ura is volt. Vázsony első, románkori – a Mindenszentek tiszteletére emelt – kőtemplomát a Vezsenyiek építhették a 12-13. Század fordulóján. Ez lett a temetkezőhelyük is. Sírjaiknak sajnos nem maradt nyoma. Az utolsó Vezsenyi – László, Mátyás király diplomatája – 1472-ben történt halálával a család férfiágon kihalt. Az új földesúr – Kinizsi Pál – 1481-ben gyökeresen átalakította az addigra már bizonyára elavult templomot.

nagyvazsony_templom_3.jpgA románkori hatalmas templomtorony kivételével gótikus stílusban bővítette, díszítette. Ez a munka időben egybeesett a „családi fészek”– a várkastély – bővítésével és az újonnan alapított pálos kolostor építésével (1483). Vázsony középkori fénykorát bizonyítja, hogy a földesúr a falut 1478-ban mezővárosi rangra emelte. A törökök dunántúli hódításai, Veszprém elfoglalása (1552) miatt Vázsonykő végvárrá lett. A mezőváros ittmaradt lakói átköltöztek a Séd patak túloldalára, a várfalak védelme alá. A férfilakosok számos tagja nemzedékeken keresztül a várőrségben katonáskodott. Így az ősi település házai pusztulásnak indultak. A lakóépületek romjai a templom melletti kis ligetben a föld alatt rejtőznek. A falubeliek sírjai a templom körüli – alapfalaiban ma is látható – kőkerítéssel övezett temetőben voltak.

nagyvazsony_templom_4.jpgA vázsonyi uradalom 1649-ben került a későbbi grófi rangot elért Zichy-család birtokába. A háborús évtizedek elteltével csak az 1710-es évektől foglalkozhattak igazán birtokaik fejlesztésével, a katolikus németek betelepítésével, építkezéssel. Az 1738-41 között dúló pestisjárvány megszűnése után Zichy Nepomuki János gróf (1710-1764) és felesége, Széchényi Katalin grófnő (1717-1764) kezdtek hozzá Kinizsi Pál egykori templomának felújításához. Eredeti formájában kijavíttatták a gótikus boltozatot és az ablakokat.1743-ban az elpusztult berendezések helyére újakat készíttettek a veszprémi egyházmegye szobrászművészével.

A Szent István tiszteletére újraszentelt templom oltárai és a szószéke a dunántúli magyar barokk legjavához tartoznak. A főoltáron legfelül a Szentháromság ábrázolása látható, alattuk a Zichy-házaspár címerei. Középütt a Szűzanya a Kisjézussal, angyalok körében. Lent az országot felajánló Szent István király és fia Szent Imre. Szent István mellett az őt bérmáló Szent Adalbert, Szent Imre mellett nevelője, Szent Gellért szobra áll.

nagyvazsony_templom_5.jpg A baloldali mellékoltáron a Szent Család hazatérése Egyiptomból jelenetet láthatjuk. Kétoldalt Szent Borbála és Alexandriai Szent Katalin (a grófnő védőszentje) szobrai állnak, alul Xavéri Szent Ferenc ravatalszobra. A jobboldali mellékoltár a Kálváriát ábrázolja a térdeplő Bűnbánó Magdolnával. Baloldalt Szent György, jobboldalt Szent Márton szobrai állnak. Lent a ravatalszobor Nepomuki Szent Jánost (a gróf védőszentjét) ábrázolja. A szószék-korona tetején Jézus szobra, vállán az áldozati báránnyal. A szószék hátlapján dombormű ábrázolja a 12 éves Jézust a jeruzsálemi templom tudósai körében. A szószék kosarán a négy evangélista domborműve látható. A keresztelőmedence valószínűleg szintén az oltárokkal egykorú kőfaragvány, vörösréz tetejének fedelén egy rokokó stílusú miniatúrán Krisztus megkeresztelésének jelenetét ábrázolták. Az ifjabb Zichy János gróf (1738-1778) a vázsonyi katolikus egyház kegyuraként folytatta szülei munkáját. A Szent István templom megrokkant középkori tornya helyére 1773-ban karcsú, egyszerű tagolású harangtornyot építtetett, a főbejárat fölött a főoltár jelenetét megismétlő kőszobrokkal.

forrás: www.hu.wikipedia.org, www.vamosplebania.hu, www.muemlekem.hu, Gyurkó János, Árpád-kori templomok a Kárpát-medencében

Geocaching adatok

Nagyvázsony (GCSONY)
Szélesség N 46° 59,149'
Hosszúság E 17° 41,302'
Magasság: 274 m
Megye/ország: Veszprém
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1123

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.