Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Árpád-kori templomaink - Tarnaszentmária, Római Katolikus templom
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tarnaszentmária, Római Katolikus templom

tarnaszentmaria_templom_1.jpgA falut először 1325-ban Torna, majd 1339-ben Szentmária néven említik meg, az oklevelek. Okleveles forrásokban 1417-ben említik Zenthmariya néven, ahogyan a birtokos családot is nevezik róla. A település történetére vonatkozó adatokat csak a 16. század közepétől kezdve ismerünk. Ekkor a Szentmáriay család volt a falu birtokosa, egészen a 17. század közepéig. Eger várának 1552. évi ostroma során elpusztult. A falu 1590 körül feltételezhetőleg ismét lakott lett, de a 15 éves háborúban elnéptelenedett. 1656-ban Szentmáriay István a pusztát eladta Ragályi Menyhértnek. A török kiűzése után a pusztát a kincstár fegyverrel-szerzettként lefoglalta és 1696-ban Enczinger Jánosnak eladta. A Rákóczi-szabadságharc alatt egy ideig Orczy István használta, majd 1711-től ismét Eiczinger volt a földesura. 1717 és 1719 között a települést újra népesítették a Kis-Hont vármegyei Susány, Kraszkó (Karaszkó), Nyustya és a Pest megyei Alberti falvakból. 1721-ben Eger város, 1722-től Tarródy, majd Gellén és Csuma család birtokolta. 1746-ban a falu lakossága 192 fő, akik többségében szlovákul beszéltek. 1859-ben 509 személyt tartottak nyilván a faluban. A 19. század elejétől a Dózlern, a Fáy, a Bárczay családok kezén volt a falu.

tarnaszentmaria_templom_2.jpgValószínűleg fejedelmi temetkezőhelynek épült, így Magyarország legrégibb és legkisebb, ma is működő temploma. Az épület közel a párkánymagasságokig eredeti, külsejében a X. századi templomot híven idézi.

A falu központjában áll a mai Magyarország egyik legrégebben épült és eredeti formáját szinte teljesen megőrző temploma. Az egyhajós templom hosszházát kelet felől kívül patkó alakú, belül háromkaréjos, boltozott szentélyrész zárja le. A hajóból hét lépcső vezet fel a szentélybe, amely alatt kis altemplom húzódik. Középső karéjában a feltárás során egy aknasír került elő.

A templom belső falfelületét, négy-négy eredeti helyén álló, és a nyugati homlokfalon – a templom későbbi bővítése során másodlagosan áthelyezett – két faloszlop díszíti.

tarnaszentmaria_templom_3.jpgA sudaras, azaz felfelé keskenyedő faloszlopok törzsei gazdagon tagozottak, díszes lábazatokra támaszkodnak, és a falak mellett kialakított, faragásokkal díszített kő ülőpadkákon állnak. Az oszloptörzsek felfelé haladó, csigavonal alakú sávjai, illetve lépcsőszerű díszítései fafaragás jelleget kölcsönöznek az oszlopoknak. Az épület külső, déli oldalán egy úgynevezett „szalagfonatos csomót” láthatunk, amelynek a középkori hiedelemvilág szerint bajelhárító hatása volt, ezért a felszentelt helytől távol tudta tartani a Gonoszt.

A középkori építészettörténettel foglalkozó kutatók véleménye megoszlik a templom építésének idejéről, sajátos térkialakításának és kőfaragványainak előképeiről. Egyetértenek azonban azzal, hogy építési ideje a X-XI. század fordulójára tehető, építészeti sajátosságai pedig bizánci hatást, díszítései keleties mintakincset is tükröznek.

tarnaszentmaria_templom_4.jpgA templom a török hódoltság alatt nagyon megrongálódott, az 1696-os plébániai összeírás nem is említi. 1723-ban Feldebrő filiája, de az akkor még Szent Istvánnak ajánlott temploma még mindig rossz állapotban volt. 1734-ben helyreállították és Sarlós Boldogasszony-tiszteletére szentelték fel. 1767-ben már egy kis fatorony is volt a tetején. 1758-ban Kisnána, 1813-tól Verpelét leányegyháza lett. 1849 és 1851 között felújították a templomot, de már akkor is kicsinek bizonyult. Dankó Mihály verpeléti plébános 1872/73-ban úgy bővítette ki, hogy a nyugati oromfalat elbontva egyharmadával meghosszabbította a hajót.

tarnaszentmaria_templom_5.jpgA Műemlékek Országos Bizottságának javaslatára az új oromfal belső oldalába visszaépíttette a régi falból kibontott két kőoszlopot, elkészült a fakarzat is. Az új falakra kő harangtornyot készíttetett egy verpeléti mesterrel, amelynek legszembetűnőbb sajátossága nyolcoldalú, faragott kövekből rakott sisakja. A mai formáját az 1977-től 1986-ig tartó műemléki feltárás és felújítás során nyerte el.

A templomban aktív hitélet folyik ma is, ahogy őseink ezer éves történelme során is mindig. A község védőszentje és a búcsú napja: Sarlós Boldogasszony, vagyis július másodikához eső legközelebbi vasárnap.

Ismerkedés Tarnaszentmáriával - az ország legrégibb, ma is működő műemlék templomának megtekintése (A templom nyitva tartásával kapcsolatos érdeklődés: 06-20/462-4683)

forrás: www.hu.wikipedia.org, www.tarnaszentmaria.hu, www.muemlekem.hu, Gyurkó János, Árpád-kori templomok a Kárpát-medencében

Geocaching adatok

Tarna mente (GCTarn)
Szélesség N 47° 51,606'
Hosszúság E 20° 12,431'
Magasság: 220 m
Megye/ország: Heves
Geoláda típusa: Multi geoláda (2H+2V)

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=655

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

kompoltovi@freemail.hu

(Majdánné Nargó, 2015.10.30 22:29)

Verpeléti születésű vagyok, de 45 éve Kompolton élek. A templom történetét olvastam és a búcsúval kapcsolatban a Krisztus Király ünnepéről kerestem írást. A fenti leírásban Sarlós Boldogasszony ünnepén (július második vasárnapján) van a verpeléti búcsú, de tudjuk, hogy október utolsó vasárnapján
Krisztus Király ünnepén.
Kérdésem: Ez véletlen elírás, júliusban sose volt Verpeléten búcsú?
Nem tudom ki adhat kérdésemre választ? Tisztelettel Majdán Ferencné Farkas Margó