Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Kastély és épületromok - Esterházy-kastély (Fertőd)
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Esterházy-kastély (Fertőd)

2012.08.08

Esterházy-kastély (Fertőd) 1.jpgFertőd leghíresebb látnivalója, Magyarország legnagyobb és legszebb barokk kastélya az Esterházy-kastély, a kastély épületegyüttese és a benne látható kortörténeti kiállítás Fertőd város fő nevezetessége.

A mai Fertőd elődje Süttör falu volt. A település először a nagy hatalmú Kanizsayak földesurasága alatt állott, majd Nádasdy-birtok lett, később 1671-ben – a Habsburg-ellenes rendi függetlenségi mozgalom vezetőinek elítélése után – kamarai kezelésbe került. 1681-ben Esterházy Pál a császári adminisztráció által elkobzott javakat megvette.

Esterházy-kastély (Fertőd) 2.jpgA mai kastély helyén korábban az 1720-ban Esterházy József irányításával megépített, U-alakú sarródi vadászkastély állt. A vadászkastély Süttör határában volt, területileg azonban Sarród faluhoz tartozott. 1762-ben Esterházy (Fényes) Miklós megbízásából a sarródi vadászkastélyt teljesen átformálták, kibővítették, illetőleg főúri pompájú kastéllyá építették át. Az új kastélyegyüttest valószínűleg Hefele Menyhért és Jacoby Miklós közösen tervezték és építették. Mire 1766-ban a mai kastély elkészült, körülötte új település született. Ez lett Eszterháza (ma Fertőd településrésze), amely az Esterházy-családról kapta a nevét. 1946-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában.

Esterházy-kastély (Fertőd) 3.jpgKözel négymilliárd forintból újul meg az Esterházy-kastély. Elsőként a dísztermet és a zenetermet restaurálják. A már megszépült kastély belső díszudvaramár teljes, régi pompájában tündököl, az 1700-as évek mintájában. A kastélyegyüttes több évig tartó rekonstrukciója a Műemlékek Állami Gondnoksága vezetésével folyik, melynek kapcsán a központi épületet és a kastélyparkot helyreállítják, illetve a mára teljesen elpusztult operaházat újraépítik. A közelmúltban restaurált kastélykápolna Europa Nostra-díjat kapott.

Esterházy-kastély (Fertőd) 4.jpgA kastélyt évente több százezer turista látogatja, melyből a külföldiek száma meghaladja (50–60 országból) a hatvanezret. Júniustól szeptemberig minden héten komolyzenei hangversenyek hangzanak el a díszteremben, jeles bel- és külföldi művészek, kamara- és nagyzenekarok előadásában. Néhány éve a „Magyarországi Barokk Vigasságok” keretében a kastélyban újra megszólalnak kosztümös, korabeli operák, színházi előadások, és mint egykor, tűzijáték zárja az ünnepet.

A kastélyban a díszudvar háromnyílású pompás kovácsoltvas kapuval nyílik. A festői mozgalmasságú szabadlépcsőkön lehet eljutni a gazdag dísztermet magában foglaló középrészhez és a csipkeszerű szalagfonatos kőmellvéddel koronázott belvederére. Az első emeleti díszteremben Josef Ignaz Mildorfer Apollón a Nap szekerén című freskóját láthatjuk. A földszinten a (sala terrena) térkialakítása és gazdagon modellált sukkói hívják fel magukra a figyelmet. A kápolna freskóit is Josef Ignaz Mildorfer készítette 1766-ban.

Esterházy-kastély (Fertőd) 5.jpgA kastélyegyüttes részeként megmaradt épületek, építmények: az egykori gazdasági igazgatóság épülete, az egykori muzsikaház (ami ma múzeum és polgármesteri hivatal), a hajdani lovarda épülete, a szálloda és vendéglő épülete, a főépület főbejáratával szemben található két őrségi épület, a volt Marionett színház épülete (ma magtár) és a Kelemente-patak festői szépségű, a kastély fertőszéplaki tengelyében lévő hídja. Az épület főbejáratánál található erkély egy Puttóval.

Esterházy-kastély (Fertőd) 7.jpgAz épületegyüttes fő értéke a környező templomokra tájolt, jellegzetes barokk szerkesztésmódja. Ebben a korban így kívántak kapcsolatot teremteni a környezettel, a természettel, befogadva annak létező erőit.

Az együttes középpontja a kastélyépület volt. Ebből a fókuszból legyezőszerűen végtelenbe vesző sugárutak indultak ki. A főépület előtt (az északi oldalon) a hatalmas kovácsoltvas kaputól jobbra és balra még ma is állanak az őrségházak. A kastély mögött, a kerti homlokzattal szemben az itt átvezető út másik oldalán helyezkedett el az operaház, a hercegi zenészek, énekesek lakóháza, a muzsikaház, majd kissé távolabb a vendégfogadó. A kastélytól keletre az előbbiekkel szimmetrikus elrendezésben állt a bábszínház, a tisztviselői lakóházak két tömbje és a kaszárnya.

Esterházy-kastély (Fertőd) 8.jpgA kapuhoz kétoldalt ívesen hajó földszinti szárnyak csatlakoznak, amelyek kétemeletes oldaltraktusokban folytatódnak. Az utóbbiakat egy-egy kéttengelyes szárny köti össze a monumentális kompozíció csúcsát jelentő, hangsúlyosan kiemelt középrésszel. Ennek középrizalitja oromzattal zárul. Az első emeleti kettős oszlopokon nyugvó erkélyhez íveskarú, kétmenetes díszlépcső vezet, ezt lámpásokat tartó puttókkal díszített kovácsoltvas korlát szegélyezi. A díszudvart szökőkút ékesíti. A kastélynak az egykori franciakertre néző déli homlokzata egyszerűbb kiképzésű. Az első emelet elé négy, toszkán oszlopos, vaskorlátos erkély ugrik ki. A záró timpanonban, valamint a Belvedere attikakorlátján az Esterházy-család címere látható.

Esterházy-kastély (Fertőd) 9.jpgA kastély mind a 126 szobája gazdag rokokó dísszel volt ékes, a berendezés is e stílusban készült. Centruma az emeleti díszterem, és az ahhoz kapcsolódó zeneterem, amelyek a középrizalit mögött két emelet légterét foglalják el. Ide a földszintről egy belső lépcsőn és a külső díszlépcsőn át lehet bejutni. A díszterem alatt a bejárati előcsarnokból nyílik a Sala Terrana. E három teremben és a központi szárny többi helyiségében részben helyreállították a belső díszítéseket. Újra berendezték a szobákat, hogy fogalmat alkothassunk a termek egykori, 18. századi pompájáról. E termek mellett jobbra és balra különböző változatos tapétával, damaszttal, olajfestéssel, fatáblákkal díszített szalonok, fogadószobák nyíltak a „társasági zálák”. Ezeknek a szobáknak nagy részét már helyreállították és újra berendezték. A bútoroknak, díszkárpitoknak csak a kisebb hányada tartozott valaha a kastélyhoz, nagyobb része más kastélyokból és palotákból származik. E termek közé tartozik a Mária Terézia-szoba, amelyben 1773-ban a királynő megszállt. Látogatása után a szoba érintetlen állapotban maradt meg 1945-ig.

Esterházy-kastély (Fertőd) 11.jpgA zeneterem melletti három teremben Joseph Haydn munkásságát és a kastély egykori zeneéletét bemutató kiállítás látható. A földszint helyreállított helyiségei közül megemlíthető az úgynevezett kínai szoba. Húsz fatáblájából falburkolatának három tábláját és az eredeti ajtót sikerült restaurálni és régi helyére visszaállítani. A egyik földszinti teremben kapott helyet a kályhamúzeum. Az itt bemutatott kályhák mind a kastélyból származó eredeti darabok.

Esterházy-kastély (Fertőd) 10.jpgA főépületre merőlegesen Esterházy (Fényes) Miklós egy-egy földszintes szárnyat építtetett. A nyugati szárnyban kapott helyet a híres Esterházy-Képtár. Benne megközelítőleg 350 darab festmény volt. Ezek közül 23 igen értékes kép. A legjelentősebb ma a Szépművészeti Múzeumban látható, ez a Raffaello Santi Esterházy-Madonnája. A képtár keleti megfelelője a konyhákkal összeköttetésben álló télikert volt. Ezek a szárnyak meglehetősen rossz állapotban, részben már nem is az eredeti formájukban vannak meg. Az eszterházi udvari élet egyik központja az operaház volt, amely még a 19. században leégett, ma már csak egy falmaradványa maradt meg.

Esterházy-kastély (Fertőd) 12.jpgA fényűző szórakoztatás mellett az Esterházy-udvar jelentős szerepet töltött be a kor zenei életében. Joseph Haydnnak köszönhetően, aki aktív alkotói korszakát töltötte Miklós herceg szolgálatában, operák, vígoperák, szimfóniák születtek ehelyt. Az előadások leggyakoribb színhelye az emeleti díszterem volt. A falakon nagyméretű francia tükrök, flamand és francia gobelinek, velencei falikarok. A terem sarkaiban az évszakok allegorikus szobrai, a mennyezeten Apolló Napisten freskója és az aranyozott bútorok ejtik ámulatba az idelátogatót. Itt tartják ma is a hangversenyeket.

Esterházy-kastély (Fertőd) 13.jpgEzért tartozik a kastélyhoz a Haydn munkásságát bemutató kiállítás is. Haydn és Európa, valamint a Magyarország témák után a kismartoni és az eszterházai zenei életet vetítik a szemlélők elé. Az emeleten további nyolc szalonban a korabeli bútorok, porcelánok, díszórák, festmények vonják magukra a figyelmet.

A kastély körül a hajdani csertölgyes kapcsolódó részein, barokk szokásként franciaparkot alakítottak ki. A francia típusú kertekre jellemző zöld növények díszítik a centrumból sugárirányban szétágazó utakat, a végpontjukban kápolna vagy egy-egy kegyszobor állt. A 19. században a mértani formákból építkező parkot a természethez jobban igazodó angolparkká formálták. Az évtizedek során elvadult parkot az 1800-as évek végén Esterházy Miklósné gróf Cziráky Margit hozatta rendbe. A hercegasszonynak hívott grófnőnek köszönhető a mai kép.

forrás: www.hu.wikipedia.org. www.eszterhaza.hu

Geocaching adatok

Magyar Versailles (GCMVRS)
Szélesség N 47° 36,841'
Hosszúság E 16° 52,247'
Magasság: 125 m
Megye/ország: Győr-Moson-Sopron
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=583

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.