Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Kastély és épületromok - Fenékpusztai Festetics-major és kiskastély
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fenékpusztai Festetics-major és kiskastély

2013.05.13

fenekpusztai_kastely_2.jpgFenékpuszta Keszthely város városrésze. A Zala torkolatától északra fekszik. Fenékpuszta területén találhatóak a római kori Valcum erődítmény romjai. Részben a római romok fölé épült a felújításra szánt Festetics-major. A korábbi régészeti feltárások szerint az a hely, amelyet ma Fenékpusztaként ismerünk, már a rézkorban is lakott volt. A Zala folyó közeli torkolata vonzotta az embereket a Balaton közelségébe, amely akkor még tovább terpeszkedett dél felé. Azóta időről időre megtelepedtek az emberek a területen – kerültek elő leletek a bronz, majd a vaskorból is.

fenekpuszta_valcum_romjai_1.jpegIgazán azonban a Kr. u. 2-3. században vált jelentőssé az akkor már Valcumnak nevezett település, hiszen itt keresztezte egymást a provincia két jelentős kereskedelmi és hadi útvonala: az Adriától Aquincum és a Savariától (Szombathely) Sopianae (Pécs) felé tartó út. Még a római korban, a 4. század közepén átépítették és megerősítették a települést: egy háromszázhetvenhétszer háromszázötvennyolc méteres alapterületű, negyvennégy kerek toronnyal védett erődvárost hoztak létre, amelynek huszonkét épületét sikerült a huszadik században feltárni.

fenekpuszta_valcum_romjai_2.jpegAz erődváros annyira jól védhetőnek bizonyult, hogy lakosai helyben maradtak a rómaiak távozása után is. 456-tól a keleti gótok székhelye lett a település, később az avarok germánokat és bizánciakat telepítettek ide. 630 táján ugyan elhagyták a lakók a várost, ám a nyolcszázas években ismét beköltöztek az oltalmazó falak közé. A települést végül a 10. század elején a honfoglaló magyarok pusztították el. A terület újabb virágzásáig több mint hétszáz év telt el.

fenekpusztai_kastely_1.jpgA 18. század elején az antik romoktól alig néhány száz méterre a bécsi udvar spanyol lovasiskolát létesített – ezt vásárolták meg 1739-ben a Festeticsek, Fenékpuszta gazdasági épületeit, s később a kiskastélyt 1820-ban kezdte el építtetni a Festetics család. Fénykorát az itt tartott és tenyésztett versenylovakból álló híres fenékpusztai ménesnek köszönhette. A kiskastély adott otthont Európa híres versenyistállóinak tulajdonosainak és vezetőinek, akik mind-mind a Festetics család vendégei voltak. A lótenyésztés egészen 1938-ig folyt az egykori birtokon.

fenekpusztai_major_1.jpg1820-ban pedig elkészült a ma is álló kiskastély. 1880 körül kiépítették a Fenyves allét, azt a mintegy hét kilométeres utat, amely a keszthelyi Helikon kastély udvarát összekötötte a fenékpusztai uradalommal. A grófi birtok egészen a második világháború kezdetéig virágzott, azután azonban elérte a magyar kastélyok és uradalmak Magyarországon szokásos huszadik századi végzete.

A jelenleg szánalmas állapotban álló kastélyt idén kezdik el felújítani, s egy lovas turizmusra alapuló centrumot akarnak kialakítani versenypályával s szállodával együtt, ahol futamokat is rendeznének.

Megközelitése:

Keszthelyt Balatonszentgyörgy felé elhagyva (kb. 4km), a 71-es számú főútról jobbra, a Fenékpuszta vasúti megállóval szemben található, tábla is jelzi.

forrás: www.orszagalbum.hu, www.keszthely.utisugo.hu

Geocaching adatok

Balatoni kerekezés a déli parton (GCDBAK)
Szélesség N 46° 42,742'
Hosszúság E 17° 14,633'
Magasság: 115 m
Megye/ország: Zala
Geoláda típusa: Multi geoláda (1H+6V)

http://geocaching.hu/caches.geo?id=1396

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

qinanfatime@freemail.hu

(FatiEr, 2014.12.22 22:42)

Kár ezért a szép épületért, hagyják a nemzeti kincseket tönkremenni.
A kastély le volt zárva, de érdekes módon a "kisebbség" önkényesen, ingyen és bérmentve befészkelte magát oda. - Szebb jövőt!
2014.12.22.

ildikodias@gmail.com

(HERCEG ANDRÁSNÉ, 2014.05.22 19:16)

Sajnos még mindig "szánalmas állapotban van" 2014.május 22.