Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Kastély és épületromok - Kremsier-kastély (Barcs-Belcsapuszta)
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kremsier-kastély (Barcs-Belcsapuszta)

2013.05.30

barcs_kremsier_kastely_3.jpgGazdag ország vagyunk - talán túlzottan is, ha hagyunk egy olyan szép épületet elpusztulni, mint a közelben található Kremsier-kastély (Barcs-Belcsapuszta).

Érthetetlen, hogy egy ilyen szép épület miért áll itt évtizedek óta sorságra hagyva, várva elkerülehetlen sorsát, a végső és teljes enyészetet. Így romos állapotában is érdemes azonban megnézni, és elképzelni, milyen lehetett valaha, fénykorában.

Kremsier-kastély (Barcs-Belcsapuszta)

barcs_kremsier_kastely_1.jpgBarcs egyik szegregáció által sújtott területén, a ma már romos, de műemlékként számon tartott Kremsier-kastély 1880 körül épült eklektikus (neoreneszánsz) stílusban. A műemléki védettségű kastély jelenleg magántulajdonban van. A kastély állapota nagyon rossz. Hiányzik az egész tetőszerkezet, az összes nyílászáró. Tilos a belépés, életveszélyesnek nyilvánították. A falak omladoznak.

A belvárosból Pécs felé haladva, a Klapka utcánál jobbra fordulva, rövid gyaloglás után a vasúton túl található az egykori Kremsier-kastély ma már romos épülete.

Barcs története röviden

barcs_kremsier_kastely_2.jpgA Barcsi kistérség természetes központja, a horvát határ és a Dráva folyó mellett helyezkedik el. Nagy forgalmú határátkelőhellyel rendelkezik,így Somogy déli kapujaként is szokták emlegetni.A város a Duna-Dráva Nemzeti Park területén fekszik.Megközelíthető a 68-as és a 6-os főúton (az útnak itt van a végpontja, határátkelő Horvátországba), vasúton a Nagykanizsa Pécs-vasútvonalon.A többi vasút, ami a várost érintette (Kaposvár, Nagyatád valamint Sellye-Harkány–Villány, Horvátország felé), megszűnt.

barcs_kremsier_kastely_4.jpgBarcs nevét 1389-1417 között említették először az oklevelekben, ekkor a segesdi uradalomhoz tartozott.A már több mint 600 éves települést többször építették újra az elődök: először a török pusztítása, majd az 1857-es tűzvész után. Várát 1460-ban említették először, ekkor Bakonyai János és István birtoka volt. 1467-ben a Marczali családnak volt itt földesúri joga. 1472-ben az itteni vár Gáji Horváth Gergely birtokában volt.1480-ban, Bakonyai István örökös nélküli halála után, Péter erdélyi prépost, királyi titkos kanczellár és Nagylucsei Orbán kincstartó, továbbá Péter testvérei, Nagylucsei Balázs és János kapták királyi adományul. 1489-ben Nagylucsei Orbán egri püspöké volt.1495-ben a Báthori család tagjai nyerték adományul. Az 1550 évi adólajstrom szerint Báthori András volt a birtokosa.

forrás: www.utisugo.hu, www.muemlekem.hu, www.wikimapia.org, www.pozitivnap.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

karolyvaray@freemail.hu

(Váray Károly , 2015.11.08 20:14)

https://www.youtube.com/watch?v=SoX_aOinYzY

ercsi78@postafiok.hu

(oszkocsil erika, 2014.09.21 18:34)

sziasztok
Hol lehetne erdeklodni a tulajdonos felol...Miert nem adja el ha nem tudja restauralni a kastelyt....segitsetek mert van egy szemely akit erdekli e kastely sorsa...megvenne es teljes mertekben eredeti allapotaban felujitana
Koszonom Erika