Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Templomromok - Bugac, Felsőmonostori templomrom
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bugac, Felsőmonostori templomrom

Bugac, Felsőmonostori templomrom_2.jpgBugac az Alföldön, a Duna és Tisza között, a kiskunsági homokhátságon, a Kiskunsági Nemzeti Park területén fekszik, Bács-Kiskun megye középső-keleti részén, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől mintegy 40 km-re. Szomszédos települések: Bugacpusztaháza, Móricgát, Kiskunfélegyháza. A megye hatodik legnagyobb területű települése.

Bugac-és Monostorpuszta Duna-Tizsa köze legnagyobb legelője már hosszú évszázadok óta a nomád pásztorkodás színhelye volt. A XVI. században (1562-ben)már mindkét pusztát kecskemétiek bérelték. (Bugac és Monostor területe négy pusztából áll: Kis-és Nagy-Bugac, alsó-és Felső-Monostor). Bugac évszázadokon keresztül kun terület volt. Az eddigi kutatások szerint nevének értelme is kun eredetű. A kun-kódex szerint: a buga szó bikát jelent. A bugac illetve a bugacs szó a bikával foglalkozó egyén.

Bugac, Felsőmonostori templomrom_4.jpgA település neve először 1391-ben jelent meg oklevélben, a név eredete alapján feltehetőleg a tatárjárás után ide települt kunok alapították. Helyén amint ezt egy 2010-ben megindított feltárás kimutatta egy több négyzetkilométeres kiterjedésű, kőházakból álló, virágzó település állt az Árpád-korban, melynek középpontjában egy bazilika és egy monostor állt. Ez utóbbiak romjai között különösen jelentős leleteket tártak fel, köztük egy 1180 és 1190 közötti keletkezésűnek datált ereklyetartóval, amely eredetileg talán Szent Péter ereklyéjét őrizhette; értéke ez esetben szinte felbecsülhetetlen lehetett.
A 16. századtól kezdve (amikortól biztosan be lehet azonosítani Bugac helyét) egészen 1950-ig Kecskemét város határához tartozott.
1910-ben jelölték ki ezt a helyet faluhelynek, Monostorfalva néven.
1950. január 1-jén vált önálló településsé, Kecskeméttől elszakadva. 1989-ben pedig már Bugactól szakadt el Bugacpusztaháza.

Monostor

Bugac, Felsőmonostori templomrom_1.jpgMár korábban feltételezték, hogy egy középkori település lehet Bugac környéken, amelynek pontos helye 2002-ig nem volt ismert. 2009-ben egy szerb–magyar turisztikai pályázat eredményeképpen, a megyei önkormányzat támogatásával elindult a feltárási projekt. „Ennek az eredményeként – régészléptékben – nagyon gyorsan a felszínre tudtuk hozni egy hatalmas bazilikának, egy valószínűleg bencés kolostornak a nagy részét” – számolt be az eredményekről Rosta Szabolcs.

Írott források csak elvétve szólnak erről a környékről. Egy 1219. évi dokumentum alapján a hatvanas években Györffy György professzor megállapította, hogy ebben a térségben lehetett Péterimonostor vagy Pétermonostor. Most, a harmadik ásatási év végén immár bizonyosan kijelenthető, hogy sikerült azonosítani Pétermonostorát.

Bugac, Felsőmonostori templomrom_3.jpgAzért fontos ez az eredmény, mert a méretek alapján az is kijelenthető, hogy ez volt a központja a 12-13. századi Homokhátságnak, legalább akkora jelentősége volt ennek a településnek, mint ma Kecskemétnek, tehát a Duna–Tisza-közének a regionális központja volt itt.

Azt lehet a leltek alapján megállapítani, hogy élt itt egy nagy népesség 1050 és 1130 között, amely magyar keresztény lakosság volt. 1130 és 1150 között épült egy kis kolostor és egy hatalmas bazilika. Utóbbi háromhajós, félköríves szentélyzáródással volt ellátva. Mindezt 1200 körül egy fallal vették körbe, amivel bezárták az első kis udvart, majd 1220-1230 körül egy jelentős átépítést végeztek, amikor a bazilika elé építettek egy nyugati előcsarnokot, és valószínűleg ekkor kapott két nagy tornyot a bazilika. A gazdagságot a vörös márvány bőséges használatából, különféle faragványokból lehet felismerni.

Ez az élettér 1241–1242-ben a tatárjárás hatására teljes egészében megszűnt. Elmondható, hogy az itt feltárt gazdagságot ez a térség máig sem tudta újra megteremteni. Vagy elüldözték a népességet, vagy legyilkolták őket. Bibliavereteket, misekönyvvereteket, kódexek előlapjait találtak a bazilika közepén gödrökben elégetve. A tatárjárás után a környékre betelepülő kunok megszabadulhattak mindentől, amit nem tudtak hasznosítani. Az 1300-as években a kunok létrehoztak ugyan egy falut Pétermonostora helyén, de az épületkomplexumot módszeresen lebontották, széthordták építőanyagként.

A leletekről

Bugac, Felsőmonostori templomromr_6.jpgHasonló leletekből egyesével és elszórtan sok található az országban, de a feltárás során az volt az igazán megdöbbentő, hogy szinte az összes lelettípust megtalálták, ami a tatárjárás kori katalógusban szerepel. Ráadásul változatos, elegáns kivitelben.

Például olyan nagy számban találtak mérlegeket és mérlegsúlyokat, ami alapján vagy királyi pénzváltót feltételezhetünk Pétermonostorán, vagy az átlagemberek is használhattak mérleget, ami rendkívüli gazdagságot mutat. Találtak római zarándokjelvényt az 1200-as évekből, amely a Szent Péter-bazilikából származik. Találtak tatárjárás előtti pénzt, amely bizonyosan nem kereskedelemmel, hanem magánúton került ide a Szentföldről.

Találtak továbbá egy Szent Péter-ereklyetartót, amely európai szinten is szenzációsnak nevezhető, és ugyancsak a település kiemelt jelentőségére utal. A tatárjárás után ez is tűzre került, maga az ereklye így az enyészeté lett. Ezért igazán nagy jelentősége magának az ereklyetartónak van, amelyet a Kecskeméti Múzeumban fognak restaurálni.

forrás: tortenelemportal.hu

Geocaching adatok

Felsőmonostori templomrom (GCFMTR)
Szélesség N 46° 41,535'
Hosszúság E 19° 42,963'
Magasság: 114 m
Megye/ország: Bács-Kiskun
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

https://www.geocaching.hu/caches.geo?id=4400

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.