Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Templomromok - Csabrendek, Szent Lőrinc templom romja
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csabrendek, Szent Lőrinc templom romja

2013.06.24

csabrendek_szent_lorinc_templom_romja_1.jpgCsabrendek ősi település, már a kőkorszakban is éltek emberek a Csúcshegy lejtőjén, amikor a mélyebben fekvő részeket még tenger borította. Később a kelták, majd a rómaiak lakták a vidéket, majd őket a pannon szlávok, később pedig a szlovének követték. A község neve Rendek, de eredeti ejtése alapján többfelé elnevezése is ismeretes: például Rennek. A Rendek szó szláv eredetű, amely vörösércet jelent magyarra átfordítva. Ez utalást tesz a bauxittól vörösre festett földre, amely a környék egyik jellemzője.

csabrendek_szent_lorinc_templom_romja_2.jpgA Sümeg környéki táj jelentős községe Csabrendek. A többközpontú, szabálytalan úthálózatú település két község nevét viseli, Csab és Rendek nevét vonták össze. Csab az egykori különálló helyiséget, ma a Csabpuszta felé eső részt jelenti. A Bakony utolsó nyúlványán fekvő jelenlegi község közepe a régi Rendek falura esik. Csabrendek gondosan karbantartott, fejlődő település. Sümeg, Gyepűkaján és Nyárád irányában vezet tovább műút. A XIV. századtól számolja fennállását. 1355-ben történik első említése[3]. A települést részben erdő öleli körbe, a hegyen szőlőt termesztenek. Csabrendek alapfokú közintézményekkel ellátott, több műemlékkel, látnivalóval rendelkezik. Hasznosításra váró kastélyépülete van, katolikus temploma műemlék. Volt Bogyai-kúria (1790, barokk) és a két XIII. századi templomrom (Csab, Rendek) mellett további XVIII., és XIX. századi emlékekkel rendelkezik. Az egykori rendeki templomra épült barokk átépítés a Templom téren található, a falu közepén helyezkedik el, a mai templommal szemben, az óvoda mellett. Az aszfaltburkolatú út mellett, szabadon áll. Az egyik oldalról rendezett közpark, a másik oldalról óvodakert határolja.

Szent Lőrinc templom romja

csabrendek_szent_lorinc_templom_romja_3.jpgA mai római katolikus templom dombja alatt áll az egykori Rendek falu temploma, illetve annak megmaradt romja. Az észak-nyugati sarok és a déli homlokzat a befalazott félköríves ablakok teljesen Árpád-koriak, a félköríves szentély és a sekrestye alapfalai, azonban későbbiek. A török pusztítások nyomán rombadőlt templomot 1725-ben Fekete György építette újjá. Megtartva a régi alapokat Szent Lőrinc tiszteletére szentelt kívül vakolatlan templomot 1743-ban megnagyobbították, s ekkor eredeti formája torzulhatott. Állaga csak egyre romlik főleg, miután az újabb templom építésébe is belekezdenek, immár a domb tetején. Az új templomot is Szent Lőrincnek szentelve elveszti jelentőségét. A templom körül nagy kiterjedésű temető van, amelynek sírjai a templommal szomszédos óvoda bővítésekor 1953-1954-ben kerültek elő. Jelenleg a szerkezetileg felújított Rendeki templomrom gazdasági épületként, raktárként funkcionál.

csabrendek_szent_lorinc_templom_romja_4.jpgA raktárnak használt egykori barokk templom kétszeri barokk átépítése jelentősen átalakította az eredeti Árpád-kori falakat. A déli oldali fal valószínű, hogy Árpád-kori maradt. Nemcsak a félkörös, hanem egyenes térlezárás is fellelhető a régi alapfalakban. A kelet-nyugati tájolású, nyeregtetős, oromfalas épület lényegében terméskő falazattal épült. Helyenként tégla kiegészítés is látható. Az épületen bádogozás nem látható. A falazaton, a homlokzati felületen érzékelhetők az egykori nyílások, falpótlások, építési periódusok. Jelenleg három bejárati nyílás van az épületen. Egy főbejárat, a templom felöl, egy oldalbejárat a tér felöl és egy padlástéri bejárat a forgalmas út felöl. A befalazott ablakok és a faajtók is jelzik, hogy az épületet régóta raktárnak használják. A befalazás mellett a régi fa áthidaló és a boltövek is láthatók. A tetőtéri bejárat ajtó nélküli, rajta keresztül belátni a padlásra. Körülötte az oromfal hiányos.

csabrendek_szent_lorinc_templom_romja_5.jpgA belső tér két részre osztott, a két ácsolt ajtóval külön-külön megközelíthetően. A helyiségeket elválasztó és a nyílásokat elfalazó fal terméskő, illetve tégla. A két helyiség padlószintje között szintkülönbség van. Az egykor egységes belső tér barokk, fiókos dongaboltozattal fedett, kosárív vezérgörbével. A belsőben barokk vakolatnyomok, stukkók érzékelhetők. Az épület féltégla vastag barokk dongaboltozata kb. 60 cm vtg. falakra támaszkodik. A boltozat belső fesztávja 5,8-5,9 m. A belmagassága 4,55 és 5,64 m közötti. Az épület csak részben követi az egykori románkori alapokat, mert a keleti oldalon a románkori szentély alapfalai a látható épülettől függetlenül, terepszint alatt húzódnak.

csabrendek_szent_lorinc_templom_romja_6.jpgAz épület helyiségei fél tégla vastag barokk dongaboltozattal fedettek. Ez a boltozás az egységes térre készült, feltehetően a támfal megerősítésekkel egy időben. A boltvállakat a boltozatmagasságot meghaladó szintű tetőtéri térdfal terheli, melyre a fedélszék támaszkodik. Az áthidalók boltövek, a későbbi nyílásáttöréseknél fa kiváltó is jól látható. Az épület belső terét terméskő válaszfal osztja meg.

forrás: www.csabrendek.hu, www.arch.et.bme.hu, www.muemlekem.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.