Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Templomromok - Dabospusztai templomrom, Hertelendy kastélyrom (Szőc)
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dabospusztai templomrom, Hertelendy kastélyrom (Szőc)

2012.01.23

Dabospusztai templomrom 2.jpg1272-ben említik először irásban Zelch néven, ami szláv eredetére utal és jelentése kis falu. Területének fele a veszprémi püspökség uradalmához tartozott, másik fele a Dobosi család tulajdona. A Dobosi család tulajdonának egy részét a Gyulaffy családnak adta el, másik részét pedig a helyi nemességre ruházta át. A püspöki uradalom területe 1494-ben Tátika várához tartozott. Később a falu teljes területe a Gyulaffyaké lett.

Dabospusztai templomrom 1.jpg1669-től a birtok az Esterházy család tulajdonába került. A török hódoltság idején a környék többi településéhez hasonlóan teljesen elnéptelenedett, majd 1741-ben a tulajdonos Esterházy család Németországból hozott telepesekkel népesítette be.

A községgel határos Halimba bauxitbányászatának fejlesztése Szőcöt is jelentősen érintette. A községhez tartozó Határvölgy és Szár-hegy területén 1952-ben tervszerű kutatásokkal jó minőségű bauxitlencséket tártak fel. Részben kisebb külszini fejtésekben és többségében kedvező adottságú mélyműveléses bányákban a karsztvíz szintje fölött termeltek bauxitot. A termelvény elszállítása érdekében jó minőségú közutat építettek és Határvölgyben és lakótelepet is létesítettek. Az ércvagyon kimerülése után a bányaüzem felhagyott épületeiben Szociális Otthont alakítottak ki.

A XII. századból származó templom egykoron Dabos, vagy más említések szerint Dobos település szakrális építménye volt. Pusztulása a településsel együtt a török idők utánra tehető.

Hertelendy kastélyrom 2.jpgA Monostorapáti Erdészet területén az Agár-tetői erdőtömb északi oldalán található a XII. század elején bazaltból épült templomrom. Possession Dobos, Dobuc, Dobus, Dabus, és legismertebb nevén "Dabos" formában írják és ejtik akár legutóbbi lakosai is a hajdan nevezetes, aztán pusztulásnak indult ősi települést.... Vitákra ingerlő nevezetessége "a dabosi pálos kolostor". Békefi a dabasi tempomot tévesen azonosította a szentjakabi kolostorral, holott egy 1429-ből származó oklevél világosan megmondja: '... claustro beati Jacobi apostoli supra eandem possessionem Dabus fundato. Vagyis Dabos helység fölött állott.

Hertelendy kastélyrom 4.jpgItt áll még romos temploma, mely a legutóbbi keletelési próba szerint az esztendő, május havának elején esik meg évente, vagyis Szent Jakab apostol napján, azaz ő volt a védszentje az omladozó "Pusztatemplomnak", ahogy a nép száján él a templom neve.... 1863-ban, Pesty Frigyes összeiratja az ország hely-dűlőneveit, és Dabos város romtemplomának mondja, mely fölött délről állott a pálosok monostora, amit Dabos népe "Kiskolostor" formában ismer még napjainkban is. Romjai fölé emelték az Okolicsányi, majd Rékássy kúriát, amit később Hertelendy Kálmán és neje kastéllyá építettek át az 1930-as években. 1260 táján a pálosok névsorában említik a dabosi pálos kolostort is, védszentje Szent Jakab volt. 1329-ben ismét említik, különböző névváltozatokban. A török érkezése után hódoltsági terület lesz és Gyulakeszihez csatolják. 1605-ben húsz család nevét jegyzik fel erdei Dabos és Sáska területén, akiknek unokái majdnem név szerint szerepelnek egy 1721-es összeíráson. 1619 körül a Dobossy család birtokolja, majd megjelennek a Sáryak és a Gyulaffyak.

Hertelendy kastélyrom 3.jpgA Gyulaffyak elűzése után a mindent megkaparintó Estorázok tartanak rá igényt. Megjegyzendő, hogy: mind a Dobossyak, mind a Sáryak, de az Estorázok is rokoni kapcsolatok révén jutnak Dabos földjeihez, szép erdeihez... Nevét próbáljuk megfejteni: némely kutató királyi "dobosok" településének tartja, de szóba jöhet a "dobos" hordó készítéséről nevezetes kádárok, pintérek honaként, hisz 1193-ban a fehérvári keresztesek határjáró levelén is "dobos" alakban szerepel. Tudunk fejlett fazekas iparáról is, valamint mészégető mesterek is lakták.

Hertelendy kastélyrom 1.jpgAz új út mellett több öreg kemence is megtekinthető a "Disznószarhegy" északi lankáján, míg a cserepet a Gadár-hegy tövében égették. Emblémájuk kis vonalkákkal jelzett köralak volt.. A Hertelendy család almaültetés közben egy egész égetőkemencére bukkant. Az 1721-es Dabos elnéptelenedett, amikor az erdőtől délre, az ősi romváros területén 1746-52-ben Sáska néven új település születik, de ekkor mennek alá Felső-Sáska lakói, az Agár platójáról és nagy Szent Jakab lakosai is.

Hertelendy kastélyrom 5.jpgA XIX-XX. század fordulóján újra benépesül, szőlőt is termesztenek, nevezetesen Egyed István vincellér Tördemiczről jön ide szőlőt művelni... Mintegy kis hat házas major alakul ki, amit 1973-ban kiürítettnek, utolsó lakói a Kovács, Scheider, Oravecz, Csiszár, Szabó, és Kocsor családok. Nevezetes forrása az innen 700 méterre található Királykút.

A salföldi romhoz hasonlóan az erdészet ennek az állagmegóvását is szeretné végrehajtani. Megyei Önkormányzati pályázaton Sáska községgel közösen 2004-ben a felújítás első lépései megtörténtek: cserjeirtás a rom körül, ismertető tábla elkészítése, parkoló kialakítása és a balesetbeszélyesebb falrészek állagmegóvása.

A következő években további pályázatokkal szeretnénk az állagmegóvást teljesen befejezni. Kérjük, Ön is óvja és védje a természetet!

Geocaching adatok

Elfelejtett Kastély (GCELKA)
Szélesség N 46° 58,190'
Hosszúság E 17° 31,440'
Magasság: 386 m
Megye/ország: Veszprém
Geoláda típusa: Multi geoláda (1H+2V)

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1536

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

sorsi87@gmail.com

(orsi, 2012.08.30 18:14)

Jó estét!
Azt szeretném megkérdezni, hogy a térkép szerinti elfelejtett kastély és a Hertelendy kastély mint látom nem ugyanaz. Mi a neve az elfelejtettnek? Bővebbet nem lehet tudni róla esetleg?
köszönöm,
orsi