Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Templomromok - Máriaszéplaki romkápolna (Cikó)
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Máriaszéplaki romkápolna (Cikó)

2012.03.18

Máriaszéplaki romkápolna (Cikó) 2.jpgMáriaszéplak városát hiába keresnéd a térképen. A középkori Széplak város, amely Cikó község és Bonyhád között feküdt, majdnem nyomtalanul tűnt el a török hódítók módszeres pusztítása nyomán, ma csak egy középkori templom romja emlékeztet rá.

Cikó határában jelentős Árpádkori rom látható, a török időkben elpusztult Széplak, Máriaszéplak város 12. századi templomának romja. A Széplak nevű települések kora Árpádkori birtokközpontok szokásos nevei voltak, Széplak is a 10-11. században alakulhatott ki. Ezt erősíti, hogy a 14-15. századokban a környék egyik legnépesebb települése, a 14. század végén mezőváros. Kéttornyú téglatemplomát eleinte a 13. századra keltezték, ám a később előkerült kőfaragványok nagy hasonlóságot mutatnak a pécsi székesegyház 12. századi átépítésénél készült kőfaragványokkal, valószínűleg azonos mesterek készítették. Legkorábbi, 11. századi temploma fából lehetett, mint a legtöbb templom a 11. században. A földesúri birtokközpontot birtokosa a Johannita lovagrendnek adományozta, egy oklevél 1187-ben az esztergomi johannita rend birtokai között említi. A 15. században a felhévízi prépostság birtoka. A török idők végére a város elnéptelenedett, pusztává vált.

Máriaszéplaki romkápolna (Cikó) 1.jpgCikó első fennmaradt írásos említése: 1432: Cyko. Személynévi névadású. Cikó is elnéptelenedett a török idők végére, a 18. században németeket telepítettek ide. A telepesek templomuk felépültéig a széplaki romtemplom szentélyét használták, később búcsújáró hely lett, ma is az. Cikón a barokk Szentháromság templom 1767-1784 között épült fel. 18. századi a Nepomuki Szent János szobor is. A németajkú településen alakult meg 1939-ben a Volksbund. A II. világháború után 200 németet hurcoltak kényszermunkára és a német lakosság nagy részét kitelepítették. Helyükre a Hadikfalváról érkező bukovinai székelyeket telepítették. A madéfalvi menekült székelyek többsége Bukovínából először Bácskába települt, de Tito partizánjai elől tovább kellett vándorolniuk, s többségük Bonyhádon és környékén lelt végleges otthonra az Anyaországban.

Máriaszéplaki romkápolna (Cikó) 3.jpgA román stílusú, Árpád-kori rom, a középkori Széplak város román stílusú kéttornyú templomának szentélyrésze évszázadok óta a környék németségének búcsújáróhelye (aug. 15.-én, szept. 8-án). Ez a XIII. századi templom, a Vörösmarty Mihály által megénekelt "széplaki bús rom", Náray Antal 1824-es regénye egyik helyszínévé tett - széplaki szentegyház. Búcsújáróhelyként szolgáló Árpád-kori rom, Illyés Gyula Kora tavasz című regényében is szerepel. A sántaságból és tüdőbajból meggyógyultak eldobott mankóikat, fogadalmi tábláikat, a világháborúk alatt a fronton lévők asszonyai, menyasszonyai fogadalmi tárgyaikat hozták ide. Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) és Kisboldogasszony napján (szeptember 8-án) tartanak itt búcsút, de jóval kevesebb a zarándok, mint régen.

forrás: www.magyarorszag-szep.hu

Geocaching adatok

Széplaki bús rom (GCSZBR)
Szélesség N 46° 15,601'
Hosszúság E 18° 32,807'
Magasság: 125 m
Megye/ország: Tolna
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://geocaching.hu/caches.geo?id=2076

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.