Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Templomromok - Nagygéc, Árpád-kori templomrom
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nagygéc, Árpád-kori templomrom

2013.06.24

nagygec_reformatus_templomrom_1.jpgNagygéc Csengersima településrésze, egykor önálló falu, amely a 20. század második felében, az 1970-es nagy árvíz következtében elnéptelenedett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, közvetlenül a magyar-román határ mellett található. Csengersimától 3, Csengertől 10, Szatmárnémetitől 11 km-re fekszik.

A falu 1280-ban tűnt fel egy nemes nevében először, aki talán a Csák nemzetség tagja. A Géci család egyik ága a Csák nembeli Darai családdal volt rokonságban, s így lehetséges, hogy a falu Szamosdarával és Komlódtótfaluval együtt a Dunántúlról idetelepült Csák nemzetség eredetileg egységes birtoktestének volt a része, a kisnemesi családok pedig a nemzetség hajtásai. A 14-15. században a Csarnovodai, Csáki, Bekcs, Darai és Drágfi családoké volt. 1476-ban a Szántai Becskiek is birtokosai és ők maradtak urai századokon át.

nagygec_reformatus_templomrom_2.jpgA 18. században mellettük az Ibrányi, Luby, Nozdroviczky és Péchy családok a földesurai, a múlt század közepén pedig a gróf Majláth, a Luby és a Péchy családok voltak. 1858-ban br. Haynau megvásárolta a Kisgéci pusztát és kúriát épített rajta. A 20. század első felében Luby Béla, a Haynau hitbizomány és dr. Szomjas Lajos volt a legnagyobb birtokos. Határában feküdt egykor Kisgéc, mely másodlagos település volt és a 14. században jött létre. Nagygéc igen közel fekszik a magyar-román államhatárhoz. A trianoni békeszerződés után a határ mentén felépített ún. lokalizációs töltés a település nyugati részén húzódott, így a falu a kelet felől érkező nagy árvizekkel szemben védtelen volt. 1970-ben a településnek 706 lakosa volt. Az 1970. május 13-án bekövetkezett árvízben a falu csaknem teljesen elpusztult. Újjáépítését árvízvédelmi okokból nem engedélyezték, a területre történő beköltözést pedig adminisztratív eszközökkel korlátozták.

Árpád-kori templomrom

nagygec_reformatus_templomrom_3.jpgReformátus templom két részből áll, az egyik még az Árpád-korból való, a másik Mátyás korából származik. Henszlmann Imre, a templom leirása alkalmával így írt róla: "A szentély egyik ablaka fölött három nyitott virágból, több bimbóból s levélből álló fűzér egy dúsabb kompoziczióju és önálló szatmári festészeti iskolára gyaníttat."

A templom a XIII. században épült román stílusban és Szent Péter tiszteletére szentelték fel. Papját is ismerjük: Miklósnak hívták. A templom téglából épült (alföldre jellemző módon). Ebből a kórból maradt ránk a déli oldalon a három félköríves résablak, a hajó nyugati oldalfala (a torony mögött), északi oldalán pedig sekrestye állott, melynek befalazott ajtaja még látható. A templom bejárata a nyugati oldalon volt, mely egy félkörös záródású, többszörösen tagolt idomtéglából épült kapu volt. A templomot kívülről nem, belülről viszont erősen meszes, aprókavicsos vakolat fedte. A XV. század második felében a román kori szentélyt alapokig kiásták (ezért nem tudjuk a záródását), kelet felé meghosszabbították a hajót és új, nyolcszög három oldalával záródó (poligonális) szentélyt építettek. A szentély és a hajó szélessége, magassága azonos volt (teremtemplom).

nagygec_reformatus_templomrom_4.jpgAz új épületrész déli falában három mérműves, csúcsos ablakot nyitottak, s megtartották a román kori falrész ablakait. Az új ablakok egyszerű, halhólyag motívumú. A régi támpilléreket elbontották, majd újakat építettek, az egyik a régi és az új fal illesztését takarja. A szentély sarkaira is támpillér épült. Az északi oldalra új, gótikus sekrestye épült. A templom gótikus bővítését hálóboltozat fedte, a bordaindításai faragott kőből készült. A déli oldalon szegmentíves ülőfülkét alakítottak ki. A szentély észak-keleti falában korareneszánsz, fogsordíszes szentségtartót (pasztofórium) építettek. A szentségtartótól balra nyílt a sekrestye kőből faragott, körtetagozatos, szamárhátívben záródó ajtaja. A falat ekkor is meszelték. A következő átalakítás a XVII. század során, a reformáció idején történt. A templomot kifestették, s valószínű ekkor bontották el a gótikus szentélyt és falazták be az ajtaját. 1765-ben épült meg a famennyezet, berendezését kicserélték és ekkor épült új fa harangláb is.

nagygec_reformatus_templomrom_5.jpg1896-ban épült meg a nyugati falhoz a 25 méter magas, háromszintes barokk tornyot. Ekkor szűnt meg a román kori bejárat akkori szépsége, és törték ki a csúcsíves ablakok osztóbordáit is, s bélletzáródását is félkörívessé alakították át. Épült új szószék is, valószínűleg a korábbi karzattartó oszlopaiból. Utolsó felújításakor, az 1957-es évben - nem törődve műemlék mivoltával - kívül belül újravakolták. A templom sorsát nem a török pecsételte meg, hanem a politika. 1970. május 13-án a Szamos folyó a környéket elöntötte hatalmas pusztítást végezve. A politikai vezetés nem engedte újratelepülni a Román határhoz legközelebb fekvő településünket, így az itt lakóknak el kellett hagyniuk falujukat, házukat, templomukat. Azóta házat szinte már nem látni, a régi templom pedig fokozatosan lesz az enyészeté.

Az érdeklődők számára a templom kinyitását a csengersimai lelkésztől lehet kérni.

Megközelítése:

Nagygéc település a csengersimai határállomástól nem messze található. A határ felé tartva a 49-es úton haladunk. A falutól kb. 1,4km-re, jobbra van egy bekötőút, itt forduljunk be (tábla nincs!). Innen kb. 1,8km a düledező templom.

forrás: www.goliatka.hu, www.hu.wikipedia.org

Geocaching adatok

Az elhagyott falu - Nagygéc (GCNGCT)
Szélesség N 47° 50,881'
Hosszúság E 22° 44,620'
Magasság: 122 m
Megye/ország: Szabolcs-Szatmár-Bereg
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://geocaching.hu/caches.geo?id=1652

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

fabi.laci.jani@gmail.com

(Fábián László, 2016.03.17 16:48)

A szövegben két súlyos hiba van. Először is a templom nem templomrom, sohasem volt rom, elhanyagolt állapotban volt igaz, de nem rom, amit a képek is bizonyítanak.
A másik, talán még súlyosabb hiba az, hogy br. Haynau nem 1858-ban vette meg a kisgéci kastélyt-Majláth országbírótól, hanem 1851-ben, és ez az emeletes kastély már akkor is állt, tehát Haynau nem épített ott semmit. 1853 március 13-án már meghalt Bécsben.