Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Templomromok - Nyárlőrinci templomrom
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nyárlőrinci templomrom

2012.05.08

Nyárlőrinci templomrom 2.jpgNyárlőrinc Kecskeméttől 18 kilométerre keletre, a Kiskunsági löszös háton fekvő község. Nyárlőrinc területén a bronz-korban is volt élet. 1984-ben végzett ásatások során a bronz-korból származó koponyarészt és avar-kori leletet is találtak – egy lovas avar vitéz csontvázát. A község hét évszázados történelmi múltra tekint vissza, nevét a Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templomáról kapta a XIII. század-ban. A török időkben elnéptelenedett és határát Kecskemét városa szerezte meg pusztaként.

Nyárlőrinci templomrom 1.jpg1899-ben Koháryszentlőrinc néven önálló községgé alakult Kecskemétből kiválva, de 1913-ban ismét a városhoz csatolták. Végleges önállóságát 1950-ben nyerte el, ekkor kapta ma is érvényes elnevezését.

A község középpontjában Árpád-kori templomrom található, mely megtekinthető a község belterületén, a Hangár utcában, a templomrom a megye harmadik középkori templommaradványa (a mizsei és a soltszentimrei után) és az ország jelentős kulturális értéke.

Árpád kori templomrom

Nyárlőrinci templomrom 3.jpgA település első templomát még valószínűleg az Árpád-kor végén emelték, a 13-14. század fordulóján már állott. Döngölt agyagalapozásra téglából épített falú, félköríves szentélyű, kisméretű templom volt. Ezt az első templomot a 14-15. század fordulóján átépítették és kibővítették. Ennek során a megnagyobbodott templomhajó falát a sarkoknál és a diadalívet kívülről támpillérekkel erősítették meg. A templom bejárata a déli oldalon lehetett. A hajó nyugati végében megtalált két hengeres pillér egykor a tornyot és a karzatot tartotta. A karzatfeljáró nyoma a délnyugati sarokban maradt meg. A gótikus templom szentélyének északi feléhez a 15. században vagy a 16. század elején négyszögletes sekrestyét építettek.

Nyárlőrinci templomrom 4.jpgA templom belső terét egykor féloszlopok tagolták és színes falfestés díszítette. A templomot kőből épített kerítőfal vette körül, ez a terület egyben a falu temetője, az itt élők végső nyughelye volt. A templom pusztulása az 1680-as években indult meg, romjai a 19. század végéig álltak. A 19. században több rajz készült a romokról. Ekkortájt még több azóta elbontott vagy beépített templomrom is volt a környéken (Borbás, Szentkirály). A templom helyén 1982 és 1992 között folyt régészeti kutatás. Ennek során történt meg a templom alapfalainak kibontása, építési periódusainak megállapítása és a temető 541 sírjának feltárása.

Nyárlőrinci templomrom 5.jpgA megtalált sírok leletei alapján a temetőt főleg a 14-17. század közepéig használták. A sírokból viszonylag gazdag késő középkori leletanyag került elő, főleg ékszerek, ruhadíszek, viseleti tárgyak. Ezek a tárgyak az egykor itt élő falusi lakosság gazdag és sokszínű kultúráját idézik elénk. Az ásatás során előkerült leletanyagot a kecskeméti Katona József Múzeum régészeti gyűjteményében őrzik. Az ásatás során előkerült falmaradványok újabb adatokkal bővítették a Duna-Tisza közi középkori egyházi építészetére vonatkozó ismereteinket. A rom jelentőségét az is jelzi, hogy a soltszentimrei és mizsei templomok után a megye harmadik megmaradt középkori templommaradványa. A templom-rom fokozott védelme lehetőséget ad a település múltjának méltó ápolására.

Feltárt alapfalak történelmi romkerté alakítása a 2000. évi millenniumi évforduló tiszteletére történt.

forrás: www.nyarlorinc.hu

Geocaching adatok

Nyárlőrinc, Templomrom (GCNyTr)
Szélesség N 46° 51,399'
Hosszúság E 19° 52,617'
Magasság: 131 m
Megye/ország: Bács-Kiskun
Geoláda típusa: Multi geoláda (1H+1V)

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1302

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.