Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Templomromok - Pusztavacs, Árpád-kori templomrom
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pusztavacs, Árpád-kori templomrom

2011.08.23

Pusztavacs, Árpád-kori templomrom.jpgA község Pest megye déli részén, a Kiskunsági homokhátságon, természetvédelmi területen található. Budapest központjától légvonalban 49, közúton 59 kilométerre található zsáktelepülés. Vasútállomása nincs. A községet szinte teljesen erdők fogják körbe, külterületének 63%-a erdő. Pusztavacs központi belterülete mellett jelentősebb súlyt képvisel település nyugati határában fekvő Rákóczitelep.

Története

Pusztavacs, Árpád-kori templomrom2.jpgAz első írásos említés Pusztavacsról 1274-ből való, ebben az időszakban vásártartási joggal is rendelkezett az Ocs néven létező település. Pusztavacso az 1200-as évek végén királyi adományként az Igmánd nemzetség birtokába, 1415-ben a Kolos családhoz került. 1440-ben egy sápi nemes lett a település tulajdonosa, ekkor kezdett épülni a község főterén napjainkig látható gótikus templom is. A török korszak kezdetére a település mezővárossá növekedett. A török időkben Vacs elnéptelenedett, az oszmán portyáktól megrémült lakossága Kecskemétre és Nagykőrösre menekült be. Ekkor pusztult el a település gótikus temploma is. A hódoltság ideje alatt az elnéptelenedett terület neve Vacs-puszta lett. A néptelen területet a Coburg hercegi család szerezte meg az 1700-as években, akik birtokukat 140 éven keresztül bérbe adták Kecskemét városának legeltetésre.

Pusztavacs, Magyarország földrajzi középpontja, Jeltorony.jpgVacs-puszta a 19. században népesült be újra. Előbb tanyák jelentek meg területén, majd a templomrom körül megkezdődött a mai község kialakulása. A 19. század végén Pusztavacs déli és nyugati határában nagyarányú erdőtelepítések zajlottak, ekkor alakult ki határának hatalmas erdőkkel borított mai képe is. 1856-ben nyílt meg az új iskola. Pusztavacs 1871-ben szerveződött jogilag önálló községgé, ám ez az állapot csak 1970-ig tartott. 1970-ben a szomszédos Örkény nagyközséghez csatolták. Az 1980-as években az ország közepéhez közel eső nagyréten óriási tömegrendezvényeket, ún. Béke-fesztiválokat tartottak. A rossz szervezés miatt a falura nehezedő nyomás azonban hamarosan a kiváltotta a pusztavacsiak elégedetlenségét. A fokozódó tiltakozás miatt 1985 után a Béke-fesztiválokat megszüntették. Pusztavacs az 1990-es önkormányzati választások idején nyerte el újra önállóságát.

Látnivalók, érdekességek:

Pusztavacs, Magyarország földrajzi középpontja, Jeltorony.jpgMagyarország földrajzi középpontja, Jeltorony

Pusztavacs akkor vált országos hírűvé, amikor az 1960-as évek végén a térképészek Magyarország földrajzi középpontjaként határozták meg. (Koordinátái: északi szélesség 47°10'51", keleti hosszúság 19°30'11"). A település központjától kb. 1 km-re északkeletre Kerényi József tervei alapján jelzőtornyot (jeltornyot) emeltek. A napórával kiegészített együttes 1978-ban készült el, felavatására 1979 téli napfordulóján került sor 2001-ben az addigra már igen rossz állapotba került Jeltorony leégett. Helyreállítását 2004-ben a helyi önkormányzat végezte el. A Jeltorony környezete természetvédelmi terület, ahol a kiskunsági legelők több értékes társulása megtalálható.

Pusztavacs, Árpád-kori templomrom 3.jpgÁrpád-kori templomrom és az Aradi vértanúk emlékműve

Pusztavacs középpontjában, a Hunyadi téren található.
A templom, melynek ez már csak a maradványa egyes források szerint már az Árpád-korban állt, más források szerint a 14. században épült.
1440 körül épülhetett a gótikus stílusjegyeket viselő templom romja.
Az épületmaradvány műemlék. A 12 méter magas falazatok anyaga kő és tégla. Környezetében Zarándokparkot alakítottak ki, előtte áll a 13 aradi vértanúról készített kopjafás szoborcsoport és a tanítók emlékének állított faragott faoszlop.

 

Pusztavacs, Erdei pihenőpark.jpgErdei pihenőpark

A pusztavacsi erdő mélyén, homokdűnék és tölgyesek által lehatárolt tisztáson a 2000-es években fokozatosan épült ki az erdei pihenőparknak nevezett létesítmény. A tisztás korábban katonai lőtérként szolgált, felhagyása után kezdtek területén rendezvényeket tartani. Nyári időszakban az egykori Béke-fesztiváloknál sokkal kisebb lélegzetű könnyűzenei események, motoros találkozók számára ad otthont.

 

Geocaching adatok

Századik láda (+C) (GC100)
Szélesség N 47° 10,870'
Hosszúság E 19° 30,178'
Magasság: 140 m
Megye/ország: Pest
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=152

Geocaching adatok

Magyarország Közepe (GCPusz)
Szélesség N 47° 10,749'
Hosszúság E 19° 30,270'
Magasság: 138 m
Megye/ország: Pest
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=105

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.