Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Templomromok - Tari Lőrinc várkastély rom (Tar)
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tari Lőrinc várkastély rom (Tar)

2013.01.03

Tari Lőrinc várkastély rom (Tar) 1.jpgA Nyugati-Mátra peremén, a Zagyva völgyében fekvő csevicéiről híres Tar községe. A csevice-források a Csevice-patak mentén fakadnak, az Ágasvárra vezető turistaút mentén. A község Árpád-kori történetéről a XIII. század végén, 1265-ben adnak hírt először írásos dokumentumok, ismert oklevelek. Tar a Rátót nemzetség birtoka. A Rátót nembeliek Kálmán király feleségének kísérőjeként kerültek Magyarországra, s a Zagyva vidékére is. A nemzetség "nádori ága" is, de a család egésze is jelentős hatalmi súllyal szerepelt a XIV. század országos politikai küzdelmeiben. Kezdetben Károly Róbert ellenében a cseh király Vencelt támogatták, majd elismerik Károly Róbert uralmát, és szövetségeseként vesznek részt a kiskirályoskodó bárók, elsősorban is a Csák Máté ellen folyó küzdelemben. A nemzetség Porch István nevű tagjától (3 fia volt) származtak a Pásztói, Kazai, Tari családok. Bár az Anjou korban nem játszanak túl nagy közéleti szerepet, de Zsigmond uralkodása alatt (1392-ben) már 17 vár és várbirtok volt a család tulajdonában.

Tari Lőrinc várkastély rom (Tar) 2.jpgTari Lőrinc továbbépítette, bővítette a XIII. századi eredetű kisméretű falusi plébánia templomát. A híres-nevezetes templom akkor is megmaradt, mikor a források az udvarház erődítmény, a tari vár erőszakos lerombolásáról adnak számot 1559-ben. A török fennhatósága alatt lévő térségben (1552-től) átmeneti hanyatlás, lepusztulás után a templomot barokk stílusban építették át. A mai tari domboldalon álló, kőfallal körülkerített, háromkaréjos szentélyű római katolikus templom igen különböző korokból származó részletekkel, román, gót, barokk, klasszicista stílusú elemekkel vált különleges építészeti értékké. A négyesztendős munkával feltárt és restaurált templom Európában is ritkaságnak számító egyházi műemlék. A templom XIII. és XVIII. század között született faliképei, a középkori Magyarország egyedülálló örökségei, a templomi falfestészet jelentős művészettörténeti emlékei.

Tari Lőrinc várkastély rom (Tar) 1.jpgA templommal szemközti dombon állnak Tari Lörinc udvarházának romjai. A romot a helyi hagyomány Tari Lőrinc várának tartja. Felszíni leleteinek kora a XIV-XVI. század. 1347-től a Tari család birtokolta a községet, s az épület első okleveles említése 1454-ből való. A felszínen ma látható, két romos ablaknyílást közrefogó falrészlet észak-kelet - dél-nyugat irányú. Megközelítően 13 méter hosszú, vastagsága 1,2 méter, legmagasabb pontja az egykori emeleti ablaksor boltozata. A dombterasz szélén álló falmaradvány, a romrészlettől dél-nyugatra elhelyezkedő falmaradvány és több földhányás nagyobb épületet tételez fel.

Tari Lőrinc várkastély rom (Tar) 2.jpgA község leghíresebb földesura "pokoljáró" Tar Lőrinc volt, Zsigmond király bizalmas embere. Érdemeit akkor szerezte, amikor 1401. április 28-án a főurak Budán rátámadtak Zsigmondra, azt követelve, hogy az uralkodó űzze ki a kiváltságokat élvező idegeneket az országból. Azzal fenyegették, ha nem így tesz, fogságra vetik. Az uralkodó védelmére csak Tar Lőrinc rántott kardot, akit aztán a támadók össze is kaszaboltak. Gyógyulása után hűségéért a király bizalmasa: pohárnokmester, étekfogó, majd fősáfár, valamint Hont és Nógrád vármegyék ispánja lett. Szerepe volt abban, hogy 1407-ben Zsigmond Pásztónak Budával azonos kiváltságokat adományozott. Tar Lőrinc később az irodalomba is bevonult: írországi "pokoljáró" útját - amit a Szent Patrick-sziget kénes barlangjához tett - Tinódi Lantos Sebestyén énekelte meg.

Tar Lőrinc pokoljárása

Tari Lőrinc várkastély rom (Tar) 3.jpgAz 1370 körül Taron született, a Rátót nemzetség Tari ágából származó Tar Lőrinc Zsigmond király kalandos életű lovagja volt. 1405-1407 között honti és nógrádi ispán, 1407-1409 között pedig pohárnokmester lett, majd 1408-tól királynéi asztalnokmester. A források 1426 után már hallgatnak róla. A sokat utazó Zsigmond király kíséretében nem egyszer járt Nyugaton, 1415-ben elkísérte uralkodóját a konstanzi zsinatra, de már előtte 1409-1411 között megfordult Írországban is. Valószínűleg a Zsigmond környezetében megismert pokoljárásról szóló történetek hatására ekkor látogatta meg Szent Patrik purgatóriumát, azt a kéngőzös barlangot, melyet a középkori zarándokok a pokol bejáratának tekintettek.

Tari Lőrinc várkastély rom (Tar) 4.jpgAz itt szerzett élményeiről és látomásairól beszámolt a dublini királyi jegyző előtt, aki írásba foglalta azokat. Ezt a dokumentumot ma a British Múzeumban őrzik. De nemcsak a hivatalos beszámoló, hanem a néphagyomány is fenntartotta emlékét. 1520 körül 13 hexameteres sorból álló latin kivonat maradt fenn abból a versből, mely Tar Lőrinc pokoljárását taglalta, majd 1552 körül Tinódi Sebestyén feltehetőleg ugyanezen költeményből bevette Zsigmondról írott krónikájába Tar Lőrinc látomásainak Zsigmondra vonatkozó részeit. A teljes képhez hozzátartozik, hogy Tar Lőrinc, a település birtokosa korának művelt, tollforgató, világlátott embere, aki a latin és a görög mellett a héber nyelvet is ismerte.

forrás:
www.programstart.hu
www.matrainfo.hu
www.hangavendeghaz.net84.net
www.tarkozseg.hu

Geocaching adatok

GCTapo (GCTapo)
Szélesség N 47° 56,800'
Hosszúság E 19° 44,796'
Magasság: 206 m
Megye/ország: Nógrád
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://geocaching.hu/caches.geo?id=3165

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.