Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Templomromok - Töki templomrom
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Töki templomrom

2012.03.25

Töki templomrom 1.jpgA település és környéke az itt talált leletek szerint már a római korban is lakott hely volt. A Tök melletti Rossz tónál még ma is látható az a kétlyukú rómaiak által épített híd, és az általuk duzzasztott tó gátmaradványai. Ezen a hídon haladt át a "Nagy út"-nak nevezett római út, melynek egyes szakaszain a kőburkolat még ma is látható. Oklevélben először 1467-ben említették, majd a török kori adójegyzékekben is szerepelt. A török megszállást sikerült átvészelnie, lakossága teljes egészében református keresztény maradt. Lakóinak száma az utóbbi 200 évben alig változott. Tök település szőlő- és borkultúrája évszázadok óta híres, a szőlőhegy öreg pincéi és pincesora érdekes látnivaló ma is.

 Töki templomrom 2.jpgA Zsámbékkal egybeépült községen át Perbálra vezető régi országút mentén nagyobb területű, feltáratlan római kori települést tartanak számon a régészek. A XIX. században számos lelet került elő a faluban a pannon provincia idejéből. Első ízben 1490-ben jelent meg írásban a község neve Thewk alakban, azonban kétségtelen, hogy a település már a tatárjárás idején létezett. Az 1400-as évektől mezővárosi rangra emelkedett Zsámbék sorsát követte. A török hódoltságot átvészelte, 1633–34-ben 12 magyar háztartással szerepelt a budai szandzsák adólajstromában. 1690-ben Tök a második legnépesebb falu volt a pilisi járásban, 1715-ben 35, öt évvel később 50 adóköteles családot írtak össze benne.

Töki templomrom 3.jpg A XVIII. században a gróf Zichy család Pest megyei uradalmához tartozott. A környék egyik célpontja volt a német földről folyó gazdasági migrációjának, az 1700-as években ezrével érkeztek sváb családok a budai hegyvidék községeibe. Tök magyar lakossága 1621 óta a református vallást gyakorolta: a falu közepén álló, kőfallal körülvett barokk stílusú templom 1784 előtt épült, tornya 1802-ben készült el. 1740-ből származó, festett virágdíszű kazettás deszkamennyezete, amely Révkomáromi Asztalos Szabó István és segédei gyönyörű munkája, az Iparművészeti Múzeumban látható. Pest-Pilis-Solt vármegye 1877-ben megjelent első monográfiájában Tök község leírásánál szerepel a Méregyháza dűlőnév. „A hagyomány az állítólag Meregy vezér által ott emelt kápolnával köti össze” – olvasható a romantikus hipotézis, az említett épület azonban megvan: a ma Domokosi-dűlőnek nevezett részen, a falu északkeleti határában található.

Töki templomrom 4.jpgA kisebb fennsíkon szabadon álló, öt-hat méter magasságú Árpád-kori templomrom Tök hiányos írott történelmének látható, tapintható dokumentuma. A rom megléte bizonyítja, hogy a magyarság igen régen megtelepedett már a környéken. Keletelt tengelyű, téglalap alakú hajója nyolc méter széles, tizennégy méter hosszú, válogatott pilisi dolomitkőből rakott, a sarkain faragott kváderekkel armírozott falai méteres vastagságúak. További érdekesség hogy a keleti és nyugati falában egy-egy negyedköríves fülke is található, melyhez anno egy-egy mellékoltár csatlakozott.

Töki templomrom 5.jpgA vegyes kőfalazat meglévő sarkai faragott kváderkövekből rakottak. A hajót kis szűkülettel félkörívben lezáró szentélyapszis egyértelműen meghatározza keletkezése idejét, a XIII. század második felét. A templom nagy része sajnos leomlott mára, de a még álló falai elérik a 6-7 méteres magasságot. Védőszentjét, építésének és pusztulásának körülményeit nem ismerjük, története minden bizonnyal szorosan kapcsolódik a szomszédos Zsámbék históriájához. Téglalap alaprajzú hajóhoz félköríves szentély csatlakozik, felmenő falai azonban számos helyen leomlottak.

forrás: www.mno.hu

Geocaching adatok

Geoláda adatai: Töki romtemplom (GCTORT)
Szélesség N 47° 34,252'
Hosszúság E 18° 45,118'
Magasság: 185 m
Megye/ország: Pest
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2887

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.