Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Várak, várromok - Árpád-vár (Dömös)
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Árpád-vár (Dömös)

2013.01.05

Árpád-vár (Dömös) 1.jpgÚgy tűnik, hogy Budakalász és a Kevélyek térségében számos, eddig nem kutatott épületmaradvány rejtőzik. Egyesek úgy gondolják, és a véleményük nem is nélkülöz minden alapot, hogy itt állhatott Atilla vára, a hajdani Fehérvár és Altus Buda (Ős Buda).

Dömös és környéke kedvező fekvésű vidék, a legősibb időktől kezdve megtelepedésre csábította az embert. Az emberi település legkorábbi nyoma a község északkeleti részén az őskőkorszakból ismert. Az 1960-as évek elején egy rénszarvasvadászattal foglalkozó ősemberi közösség telepének maradványait tárták fel itt a régészek: tűzhelyek, vadló- és rénszarvascsontok, pattintott kőszerszámok kerültek elő.
A Duna-parton, a Köves-patak torkolata közelében előkerült zsugorított csontvázas sír és a mellette talált kőszerszám a terület rézkori (i. e. 2500-1900) lakóinak leletei.

Árpád-vár (Dömös) 2.jpgA késő bronzkorszaknak jelentős emléke található a Rám-szakadék, Lukács-árka és Árpádvár közti területen. Ez egy kb. 500×500 méter terjedelmű, szabálytalan sokszög formájú földvár, amelynek jól látható sánca végig a meredek hegyoldal szélén halad és hatalmas területet ölel körül. A földvárat – a belső területéről előkerült leletek alapján – a késő bronzkori urnasíros kultúra népe mintegy 3000 évvel ezelőtt építette. Az eredetileg magas sáncot azóta 1-3 méter magasságúra koptatta az idő.

Árpád-vár (Dömös) 3.jpgA Dömös és Dobogókő között emelkedő Árpádvár nevű hegyen faragott kövek, majd cserépmaradványok kerültek elő a föld alól, a szakértők fel­ismerték egy ott teljesen földig lerombolt Árpád-kori vár maradványát. Közvetlenül az Árpádvár nevű hegy alatt egy nagykiterjedésű illír-kelta telep maradványát is megtaláltuk ugyanakkor, ami viszont azt jelzi, hogy az árpádkort megelőzően itt már fontos lakottsági pont volt.

Árpád-vár (Dömös) 4.jpgDömöstől délnyugatra a Rám-szakadék és a Lukács-árok felső (déli) végei között emelkedő 484 méter magas kúp alakú hegy tetején kis méretű, Árpád-kori vár maradványai találhatók. Az északkeleti-délnyugati tengelyű ovális hegytető peremét lepusztult fal maradványa övezi. A falon kívül eltömődött árok nyomai figyelhetők meg. Az északkeleti harmadnál kiemelkedő, részben mesterségesen kialakított, 3-4 méter magas sziklatömb látható. A vár belső területén található domborulatok, mélyedések régi épületek maradványait rejtik magukban. A vár területén faragott kövek, tetőcserepek és XII-XIII. századi cserepek kerültek elő. A vár területéről a XIX. században nagyszámú faragott követ hordtak el. 1961-ben XII-XV. századi cserepek, XIII-XIV. századi rombuszmetszetű vas nyílcsúcs, XIV. századi sarkantyú, 1963-ban középkori tetőcserép-töredékek, XIII-XV. századi cserepek és vasszeg kerültek be az esztergomi múzeumba. A várról okleveles adatot nem ismerünk.

Árpád-vár (Dömös) 5.jpgA felszíni leletek szerint a XII-XV. században lakták, pontosabb korhatározást csak ásatás hozhat. Nedeczky Gáspár, aki Pád vagy Árpád-várának nevezi - azzal a királyi kastéllyal azonosítja, amely I. Béla királynak kedves mulatóhelye volt, ami 1063-ban összeomlott I. Béla feje fölött s őt romjai alá temette. Hasonló nézetet vall Zolnay László is, aki szintén királyi nyaralóként említi. Először Bél Mátyás, Vályi András és Fényes Elek említik munkáikban, akik még "Árpás-hegy"-nek nevezik, s a rajta látható falromokról is megemlékeznek. 1864-1867-ben tűnik fel a Pád-vár, az Árpád-hegy és az Árpád-vára elnevezés.

Megközelítése: Dobogókő - Szakó nyereg - Árpádvár - Dobogókő.
A Rám-szakadék feletti pihenőnél van az Árpádvár. Ide nem vezet fel turistaút, de a hegyének oldalában vezető ösvényen közelebb sétálhatunk. Ez a Z (és a régi S) turistaútról nyílik jobbra.

forrás: www.varbarat.hu, www.vegcsaba.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.