Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Várak, várromok - Budapest, Budai vár, várnegyed
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Budapest, Budai vár, várnegyed

2011.06.06

Budapest, Budai vár, várnegyed 1.jpgA Duna nyugati oldalán, 1987 óta a Világörökség részeként, márgából épült hegyen áll a vár, benne a királyi palota. A hegy gyomrában labirintus, a felszínen évszázadok építészeti és kulturális emlékei őrződtek meg.

Európának három város a gyöngye, Velence a vizeken, a síkon Firenze, és Buda a hegyen" - így tartották a középkori utazók.

Budapest, Budai vár 1.jpg A várnegyedben található épületek közül számos önmagában is jelentős nevezetesség. Ilyen többek között a Mátyás-templom; a köztársági elnök hivatala, a Sándor-palota, ami előtt delente zenés őrségváltás szolgál látványossággal; és természetesen a királyi palota, amely országos gyűjteményeknek, múzeumoknak ad otthont.

A Várhegy gyomrában a kanyargó barlangokat az évezredek soránelnyelt víz ereje vájta, s az ember mint búvóhelyet, raktárt vagy mintmenekülő útvonalat használta. Veszélyes a Budavári labirintus annak, aki a legendáiról híres, föld alatti várost nem ismeri, de vezetővel mindenki megtekintheti.

A vár története

Budapest, Budai vár, buzogány-torony.jpgKelták és rómaiak is lakták a vidéket. A királyi székhelyet az 1241-42-es tatárjárást követően IV. Béla helyezte Esztergomból a stratégiailag jól védhető és megerősíthető budai Várhegyre. A falakon belül gyorsan fejlődött a királyi település. Templomok, házak, újabb palotarészek születtek. A királyi várpalota I. (Nagy) Lajos (1342-82), Zsigmond (1387-1437), és Mátyás király (1458-90) uralkodása idején épült ki európai rangú uralkodói székhellyé, gótikus, majd reneszánsz stílusban. A fellendülés Hunyadi Mátyás uralkodása alatt tetőzött, aki a reneszánsz művészetek és a tudomány messze földön híres udvarát teremtette itt meg.

Budapest, Budai vár 2.jpgA török hódítók azonban 1541-ben elfoglalták, és 150 évig müezzin hívta imára a hajdani Nagyboldogasszony-templom tornyából Allah híveit. A várért vívott csaták miatt a lakóházak többsége csak részleteit - bár jelentős részleteit - őrzi a török előtti időknek. Az 1686-os végső ostrom idején a királyi palota alatt fölhalmozott lőpor robbanása elpusztította a palotát és a vár nagy részét is. A XVI-XVII. századnak is csak kevés emléke maradt e helyen: Abdurrahman, az utolsó budai török kormányzó sírjele, a Várhegy oldalában török temető, illetve a török fürdők mutatják, hogy egykor más uralta ezt a vidéket.

Budapest, Budai vár, nagy rondella.jpgAz osztrák közreműködéssel felszabadult, és immár osztrák császár uralma alá tartozó Buda lassan állt talpra. A törökök kiűzése után az épületek helyreállítása az akkor divatos barokk stílusban történt, a megmaradt gótikus és reneszánsz részletek fölhasználásával. Barokk stílusban építették újjá a várpalotát is a XVIII. században, majd 1896 és 1903 között Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei szerint kibővítették. Ebben a palotában király tartózkodott, de sosem lakott. A mai épületek, melyek a Világörökség részét képezik, ezt az arculatot őrzik.

Mátyás templom.jpgA XIX. században született meg a Sikló, ami megkönnyíti a feljutást a várba, ekkor épült a Sándor-palota, a Mátyás-templom mai formája és a Halászbástya is. A XX. század háborúi nyomán néhány hónap alatt váltak rommá sok évszázad műalkotásai. Azonban régi arcvonásokkal új épületek emelkedtek, és lettek helyszínei új szerepköröknek. Így lett a királyok rezidenciája mára otthona a tudománynak és a művészeteknek. Maga a vár pedig olyan élő, izgalmas, sokrétű és szórakoztató együttes, amely mindig ad valami okot arra, hogy meglátogassuk.

Séta az ódon utcákon

Halászbástya.jpgA várra több úton, és több módon - gyalog, autóval, busszal vagy a Siklóval is - feljuthatunk. De akárhogy és akármelyik részére is érkezünk, sétára hív - és megpihenésre alkalmas helyeket is kínál - a régi budai polgárok negyede, ahol a gótikus ülőfülkék alig szemmagasságától egészen a magas homlokzatok díszeiig érdemes emelni tekintetünket. Az ilyen barangolások mindig a pillanat diktálta utak és saját felfedezések bűvöletében telnek, de azért jó megjegyezni néhány utca- és térnevet. Például az Úri utcáét, ami az egyetlen olyan házsor a negyedben, amely észak-déli irányban végigfut az egész platón.

Sándorpalota.jpgÉrdemes figyelni a részletekre és be-bekukkantani az udvarokra is. Itt látható a negyed egyetlen gótikus, s ráadásul emeletes lakóháza (homlokán a 31. számú táblával), vagy a 37. számú barokk épület tágas udvarán rejtőző, kora középkori lakótorony. Itt, a közelben nyílik a Balta köz, amely az Úri utcát a Tárnok utcával köti össze szűk sikátorával. Három ősi kereskedőház sorakozik egymás mellett; a Tárnok utca 14., 16., és 18. számú épületek. Kettőnek előreugró emeleti traktusa kőgyámokkal alátámasztva kínál különös árkádsort a sétálóknak. A 14. számú épületnek rekonstruált falfestése is XV. századi. A 18. számú ház a Várnegyed egyik legrégibb patikája.

Budai var-sikló.jpgTovább sétálva az Úri utcán megnézhetjük még a Veszprémi-ház (Úri utca 38.) udvarának déli falánál a hétszázötven esztendős, csúcsíves ülőfülkéket, az Úri utca 41. mögött a Dárda közben álló XV. századi fal- és kapumaradványt, amely a Várnegyed legrégibb épített emléke. A Hadik-ház 1720 körül épült, gyönyörű barokk magánpalota. Így jutunk lassan el a hosszú utca északi végéhez, ahol egy egész épületnegyed monstruma terpeszkedik: a 49. szám alatti együttes, a Hadtörténeti Múzeum.

A Dísz tér az őrségváltásokról, katonai parádékról kapta a nevét a XVIII. században. Itt, a királyi palotanegyed és a polgárváros határán alakult ki a középkori város főtere, központi vásártere, és ahogy az akkoriban magától értetődő volt, a kivégzőhelye is. Itt fejeztette le Hunyadi Lászlót is - a későbbi Mátyás király testvérét - 1457-ben V. László.

A Szentháromság tér helyén a középkorban a Szent Miklós utca húzódott, az 1686-os ostromban azonban az itt álló házak elpusztultak. Ez egyébként az egyik legfontosabb a terek közül. Itt állott a XIII. században épített domonkos kolostor. Tornya homlokfalán Mátyás király Bautzenben (Németország) lévő domborművének másolatát helyezték el. A Hilton Szálló e kolostor köré épült. Itt áll a Mátyás-templom, innen szokás felmenni a Halászbástyára is.

A szomszédos tér első magyar nyomtatvány készítőjének, Hess András budai nyomdásznak a nevét viseli, akinek közeli műhelyéből került ki a Budai Krónika 1473-ban. Itt áll a Vörös Sün-ház - kapuja és cégére is 1820 körüli. A Kapisztrán téren pedig a középkori Mária Magdolna-templom vonzza a tekintetet. A számos cukrászda, söröző, kávézó mellett van itt minden, ami szájnak, szemnek, fülnek ingere - így például a Magyar Borok Házának pincéjében az ország összes borvidékéről tárolnak bort, és többségük a belépő ellenében meg is kóstolható. Nem mindennapi látvány a Telefónia Múzeum.

forrás: www.vendegvaro.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

lilibaba0707

(Lázár Lilla, 2016.09.19 19:43)

Nagyon szép és érdekes volt