Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Várak, várromok - Csókakői vár
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csókakői vár

2011.04.03

Csókakői vár 4.jpgSzékesfehérvártól északnyugatra, a Vértes hegység szélén, 479 m tengerszint feletti magasságon, egy sziklaplatón épült vár. Stratégiailag kedvező fekvésű, mivel a mai 81-es út elődjét, a Gaja-patak völgyében haladó utat ellenőrizte. Ez az út volt az, amit a tihanyi alapítólevélben "hadút" - ként említettek. A vár gyönyörű helyen fekszik, a kilátás csodálatos.

Története:

Csókakői vár 1.jpgCsókakő erődítményének első írásos említése 1299-ből származik, amikor Márk fia, István alországbíró lakott benne famíliájával és szolgaszemélyzetével. Ők Anjou Károlyt támogatták a magyar trón megszerzésében, de a győztes uralkodó 1326-ban megakadályozta, hogy hatalmára veszélyes birtoktömb alakulhasson ki, a dombói és nyéki uradalmakért cserébe megszerezte tőlük. Fejér vármegye királyi ispánja töltötte be egyúttal a csókakői várnagy posztját is, ő parancsolt a várbeli népeknek és a környékbeli alávetett lakosságnak is.

Csókakői vár 2.jpgA 15. században került várnagyként az élére Rozgonyi István nemes, aki 1428-ban megmentette uralkodójának életét a törökkel vívott vesztes galambóci csata idején. A Rozgonyi család kihaltával a vár több kézen is megfordult, birtokosa volt többek között Corvin János, illetve Bakócz Tamás is. A 16. században katonai jelentőségét már elvesztette, hiszen a török hódítók hatalmas túlerejével és tüzérségi fölényével szemben védhetetlenné vált a kicsiny erődítmény.

Csókakői vár 3.jpgMiután 1543-ban Szulejmán török szultán hatalmas serege megostromolta és elfoglalta a közeli Székesfehérvárt, a következő esztendőben Ahmed fehérvári bég fegyveresei előtt kardcsapás nélkül kaput nyitottak a megrémült katonák és feladták posztjukat. A török hódoltság idején, mint Fehérvár egyik előretolt megfigyelőhelye játszott alárendelt szerepet, helyőrségét egy 1552-es zsoldlista szerint mindösszesen 33 janicsár alkotta. Az Oszmán Birodalom uralma alól véglegesen 1687 őszén szabadult fel, a továbbiakban már nem szerepelt a harci eseményekben.

Csókakői vár 1.jpgEgyike azon kevés erősségeknek is, melynek pusztulása nem kötődött a Habsburg várrombolási hullámhoz, csupán az évszázados elhanyagoltságból adódó enyészettel kellett megküzdenie. A török távozásával a Hochburg-Lamberg grófi család kezére került vár az 1800-as évekig viszonylagos épségben állt, csak ekkortól vette kezdetét közönséges állagromlása, spontán lepusztulása. Amint azt már a bevezető sorok is érintették –1299-ben esik először említés a vár létezéséről, jó okunk van feltételezni, hogy az már évtizedekkel korábban is állt.

Csókakői vár 3.jpgMint ismeretes, az 1241-42. évi tatárjárás alapvető változásokat hozott a király és az úri nemzetségek viszonyában. A tatár pusztítások egyik legkeservesebb tanulsága volt ugyanis a korábbi királyi politika tarthatatlansága vár-ügyben. Az uralkodói kézben lévő föld – fa szerkezetű, rosszul védhető ispánsági várak korszerűtlensége és csekély száma, továbbá a lakosság végső menedékéül szolgáló és a helyi katonai ellenállást biztosító kővárak hiánya hatalmas népirtást idézett elő, és az országot védhetetlenné tette. E konzekvenciák levonása után döntött úgy IV. Béla király (1235-1270), hogy elrendeli a kővárak építését. Ennek megfelelően 1242 és 1270 között 55 új vár épült az országban, s ezek fele már magánkézen volt. Az ország védelmi ereje ily módon jelentősen nőt, ugyanakkor azonban megteremtődtek azok az alapok, melyek a majdani tartományúri törekvéseket felélesztették, előrevetítve a központi királyi hatalom gyengülését és hanyatlását. E várépítési hullám éreztette hatását a Vértesben is.

Csókakői vár 4.jpgA Csák nemzetségi központ körül valóságos védőgyűrű épült ki, mely már nemcsak a külső hódítókkal, hanem a királyi akarattal is képes volt dacolni. A várat három oldalról meredek sziklafal védi, amelyet mesterséges sziklaárokkal is elhatároltak. A legrégebbi rész az úgynevezett felsővár, amely még a 13. században épült, nagyjából téglalap alakú, kb. 28 x 15 méter alaprajzú. Ennek az északkeleti sarkán trapéz alakú, háromszintes torony állt, amelyhez a palotaszárny csatlakozott. A toronytól délre helyezkedett el a várudvar, közepén a ciszternaházzal. A 15. században, a Rozgonyiak birtoklása idején épült a régi vár köré a háromszor akkora alsóvár. Ennek volt része a ma is látható kaputorony. Az alsó és felső vár közötti teraszon ebben az időszakban épült meg a kápolna, amelyből a szentély pillérei maradtak fenn. A feltárások nem mutatták ki, de egy 1690-es vázlatrajzon látható egy mecset is, amelyet Evlija Cselebi is említ útleírásában.

forrás: www.ittvoltam.hu

Geocaching adatok

Csókakő (GCCsok)
Szélesség N 47° 21,642'
Hosszúság E 18° 16,593'
Magasság: 340 m
Megye/ország: Fejér
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=92

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

xxkrisztaxx@gmail.com

(Simon Krisztina, 2014.03.19 10:25)

A török sánc és Lófar-völgy közötti Z turista jelzéssel ellátott szakasz Csókakő felé sajna félúton eltűnt(Köves-domb),mert az utolsó Z jel nyíllal egy kerítéssel körbezárt,kapuval ellátott helyhez irányított(tarvágás).Ennyi,tovább nem jutottunk,elég sokat vissza kellett menni,ez a cél előtt szürkületkor eléggé kellemetlen és felettébb bosszantó.!!!