Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Várak, várromok - Dédesi várrom
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dédesi várrom

2012.02.21

Dédesi várrom 2.jpgA dédesi vár Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén, Nagyvisnyó és Dédestapolcsány közelében található a Bükk hegység északi részén, a Bükki Nemzeti Park belül. A romvár az Eger–Putnok-vasútvonalon közelíthető meg menetrend szerint Nagyvisnyó-Dédes megállóhely, vagy a Bánvölgye-Táborok feltételes megálló igénybevételével. Utóbbinál a vonat csak előzetes igényre kiállított írásbeli rendelkezés szerint áll meg, amelyet a legközelebbi MÁV állomáson, például Bélapátfalva, Mónosbél, Eger vagy Putnok állomáson kell igényelni. Gépkocsival a Bán-völgy irányából közelíthető meg a vár a völgy elején haladó műúton. Ezt követően a sárga, majd a kek_l_sav.jpeg jelzésű túraúton lehet gyalogosan megközelíteni a várrom területét. A várhegy 597 méter magas, mészkő alapanyagú.

Dédesi várrom 3.jpgDédes vára a 13. században épült IV. Béla királysága idején, már a tatárjárás után. Első említése 1254-ből való. Építője Ákos nembeli Endrew fia Ernye bán, a király hűséges híve volt. Ernye fia István borsodi oligarcha volt és Borsa Kopasz nádor oldalán fegyvert ragadott Károly Róbert ellen. 1317-ben elvesztették a debreceni csatát és a dédesi várba menekültek amit a király hadvezére, Debreceni Dózsa megostromolt és elfoglalt. 1325-ben a király újjáépítteti és várnagyot helyezett belé. 1431-ben Borbála királyné Rozgonyi Istvánnak zálogosította el. 1439-ben Albert király visszavette és a Palócziaknak adta. A Palóczi család egészen 1526-ig birtokolta a várat, mígnem a család utolsó férfitagja, Palóczi Antal a mohácsi csatában elesett. Ezt követően a Dobó és Perényi család vitázott a vár tulajdonlásán, amely 1526 után János királyhoz került. Az uralkodó 1537-ben adományozta Perényi Péternek a várat és birtokait. A dédesi vár fennhatósága alá tartozott Dédes és Sajószentpéter mezőváros, valamint Tardona, Nagyvisnyó, Tapolcsány, Mályinka, Szilvásvárad és Rátótföldje. Perényi Péter fia, Perényi Gábor utód nélkül halt meg, így a vár Erdőhegyi Boldizsár birtoka lett.

Dédesi várrom 1.jpgA várat 1567. április 1-jén kezdték el ostromolni a törökök Hasszán temesvári pasa vezetésével. A várat Bárius István várnagy védte, akit még Perényi Gábor tett meg posztjára. Noha 15 napig bámulatos ellenállással sikerült védeni a várat az óriási túlerővel szemben, a fogyatkozó készletek mellett egyetlen esély maradt: a menekülés. Bárius várnagy a megmaradt puskaport a vártorony alá hordatta össze, majd a vár elhagyása után egy kanóc segítségével a betörő törökökre robbantotta az építményt, amely 400 török katona sírjává vált. Hasszán pasa bosszúból a vár megmaradt részét is leromboltatta, és innentől kezdve egészen napjainkig a dédesi vár romvárként van nyilvántartva.

Dédesi várrom 45.jpgA vár egy bástyájának sarokfalai még láthatók, illetve az egykori erőd helyén több helyen várfalmaradványok tűnnek elő a bokrok közül. Ezek állapota igencsak leromlott. A megmaradt egyetlen bástya romjain az Ózdi Kohász Sport Egyesület Természetjáró Szakosztálya 1967-ben emléktáblát helyezett ki, amely a vár pusztulásának 400. évfordulójának állít emléket. A dédesi várrom megmaradt részei igen gyér állapotban vannak. 2008. nyarán a balesetveszélyessé vált egyetlen bástyát a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal korláttal vette körül, illetve a leginkább omló falrészt fenyőrudakkal megtámasztotta. Ezen túl semmilyen konzerválási és felújítási lépés még nem történt, a várrom a 20. század közepén végzett minimális állagmegóváson túl eredeti állapotában várja sorsát.

Geocaching adatok

Dédesi vár (GCDede)
Szélesség N 48° 8,039'
Hosszúság E 20° 28,508'
Magasság: 578 m
Megye/ország: Borsod-Abaúj-Zemplén
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=261

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

csameri@gmail.hu

(Csamer Istvan, 2014.10.20 10:49)

A napokban jártunk a vár maradványainál. A látvány siralmas, pityeregtető. A történelmünk, a jelenünk a magyarságunk része e kőhalom! Így járunk mi is, elpusztulunk. Ha Te, vándor leülsz a kőrakás alá, idézd fel: Kölcsey: Huszt című versét:” Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék” ha egyáltalán emlékszel még rá. Csámer