Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Várak, várromok - Döbröközi Werbőczy vár
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Döbröközi Werbőczy vár

2013.07.10

dobrokozi_var_1.jpgFeltehető, hogy Döbrököz lakott település volt már az Árpád-házi királyok korában is, de a vár megépítéséről nincsenek hiteles adatok. Dr. Vicze-Máthé István döbröközi születésű helytörténeti kutató szerint a földvárat valószínűleg Apor, vagy a velük rokonságban álló Szák nemzetség építette, amelyet később IV. Béla rendelkezése nyomán építették át kővárrá.

dobrokozi_var_2.jpgDöbrököz várának létezését egy 1309-ben kelt hivatalos oklevél bizonyítja, mely az Anjou-kori oklevéltár I. kötetének 183. oldalán található. Fügedi Erik szerint a döbröközi kővár építtetője Kőszegi III. Henrik volt. Az építés pontos idejét azonban Fügedi sem tudja megállapítani, csak annyit, hogy kb. 1309-ben épül fel a vár, funkciója végvár. Kőszegi János, aki 1308-18 között tolnai és somogyi főispán volt, a területet Kőszegi III. Henriktől örökölte. Károly Róbert (1308-42), aki miután leverte a lázongó Kőszegieket Zalafőnél, birtokaik egy részétől megfosztotta őket, így került Döbrököz vára is az ő tulajdonába.

dobrokozi_var_3.jpgA királytól a Szalók nembeli Varsayak és Himfyek, fele-fele arányban, királyi adományként kapták meg Döbrököz várát. Gizella királynéval érkeztek az országba a Laczk nemzetség. 1323-ban Kerekegyházi I. Laczk már az ország főurai között szerepelt. Nagy karriert futott be Károly Róbert udvarában, 7 várat és 250 települést birtokolt családja. 7 fia született. Kerekegyházi második fia a Döbröközt birtokló Döbröközi Laczkfy I. András, aki ismeretlen időben született és 1359-ben halt meg, Andreas de Debregezth formában használta a döbröközi előnevet. 1345-ben, véres csatában megverte a moldvai tatárokat, sikerült elfognia a tatárok vezérét Atlamost, a kán vejét. Sok kincset is zsákmányolt a hadjáratban. Ezt örökítette meg Arany János a Szent László című műben, amelyben tévesen, Laczfi Endreként szerepelteti, s e néven szerepel a Toldi trilógiában is a nápolyi hadjárattal kapcsolatban.

dobrokozi_var_4.jpgAz utolsó Döbröközt birtokló Laczkfy Döbröközi Laczkfy II. András, aki ismeretlen időben született és 1399-ben halt meg, hűtlenség vádja miatt elvesztette birtokait, így Döbrököz Zsigmond királyra szállt. A következő tulajdonosok a Vajdai-család, Héderváryak, Újlaki Miklós, Szerecsen-család. A legutolsó családfő – Szerecsen János – halála után annak özvegye, Szekcsői Herceg Katalin Werbőczy Istvánhoz ment feleségül. A döbröközi vár adott otthont 1532-ben lakodalmuknak. Azóta a várat Werbőczy várnak emlegetik. Werbőczy István halála után fia, Imre komoly sereget toborzott, mellyel 1542-ben Kászon basa csapata ellen vonult és le is győzte azt a kozári csatamezőn. Tinódi Lantos Sebestyén 1542-ben Döbröközön írta meg első haditudósítás jellegű művét: a kozári ütközet történetét, ahol Werbőczy Imre győzelmet aratott Kászon bég seregei fölött. Döbrököz ekkor végvárként a török elleni harcok egyik legjelentősebb dunántúli központja volt.

dobrokozi_var_5.jpgA XVI. században a várban 800 katona szolgált, ami a szomszédos Dombó váránál is jelentősebb erődítményre utal. 1545 tavaszán a budai beglerbég parancsot kapott a döbröközi vár elfoglalására, Ahmed török serege bevette a várat, ami aztán 142 éven keresztül 1687-ig volt török kézen. A török által betelepített rácság nagy pusztulást hagyva maga után eltávozott a területről (1703).Ezt követően Esterházy Pál tulajdonába került a vár. A középkori vár a török idők után jelentőségét veszítette, és pusztulásnak indult. A XVIII. század első felében keletkezett feljegyzések alapján Döbrököz Esterházy-birtok volt. Ez idő tájt a vár még ép részében pálinkafőző működött. A rácok távozása után szinte teljesen kihalt települést – történetében harmadszor és utoljára – 1712-ben, az Esterházy-család megbízásából Cserénfai István telepítette be újra. A várat a XVIII. században még magtárnak használták. Döbrököz fejlődésnek indult, ám a vár elvesztette védelmi szerepét és falainak nagy részét az 1820-as években lebontották, tégláit eladták, a döbrököziek beépítették házaikba, melléképületeikbe. Döbrököz utolsó tulajdonosa – Esterházy Pál herceg – 1938-ban a településnek adományozta a várromot és annak környékét. Akkor a terület parkosítását, emlékhellyé nyilvánítását javasolták.

koordináta: N 46° 25,301' E 18° 15,285'

forrás: www.dobrokoz.hu, www.muemlekem.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

nyitrainé.aniko@citromail.hu

(mamciri, 2015.06.22 10:48)

Szép történelmi "útvesztő",és mennyi tulajdonos.Jók és rosszak egyaránt.Kár ,hogy a mostani tulajdonos nem fogadta meg az 1938-n javasolt parkosítást és emlékhellyé nyilváníttatást.
Fémkeresővel pedig ne garázdálkodjon senki!!!Ha már vigyázni nem tudjuk a ránk hagyott értékeket,ne rongáljuk és főleg ne vigyük el a helyéről.

tiberis 1962@freemail .hu

(La..La., 2014.02.15 19:36)

Vár rommal szemben Kelta , Római t .nyomok sok cseréppel ,a falú fele .dél felé a dombok tetején bronzkori lelőhely .Áttelenben halastóknál gyenge középkor ,mellette sz tem Római hamvasztásos sirok .ezüst fibula .F keresővel .

tiberis 1962@freemail .hu

(La...La.., 2014.02.15 19:14)

Római ,település ,bronzkori ,lelőhelyek ,középkor ,halastók ,mellett szegényes leletek .1 döbrőközi