Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Várak, várromok - Dombóvári Szigeterdő vár
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dombóvári Szigeterdő vár

2013.07.10

dombovar_szigeterdoi_var_4.jpgAz itt talált leletek azt bizonyítják, hogy mind a kő-, mind a bronzkorban lakott hely volt. I.e. 4. században a kelták szállták meg Dunántúl területét, majd I.sz. 8-ban a rómaiak véglegesen meghódították és a birodalomhoz csatolták. Pannóniában Dombóvár kedvező fekvésének köszönhette létezését. Fontos utak vezettek itt a rómaiak idejében Pécsről Győrbe és Óbudára, a rómaiak jelenlétét számos régészeti lelet bizonyítja. A város a római korban Pons Sociorum Mansuectina néven (Kapos-folyó átkelő) létezett, de csak egy híd volt itt, míg egy közeli faluban, Alsóhetényben katonai erőd működött. Az 5. században "eltűnt" város: Iovia is a környéken lehetett.

Dombóvár környékét a honfoglaló magyarok korán benépesítették, ezt bizonyítják az ebből a korból származó feltárt sírok. Első ismert erődítménye a mai Szigeterdőben az elmúlt években feltárt téglából épült vártorony, ami a 12. században már állt.

dombovar_szigeterdoi_var_1.jpgErődítmények létesítésére a Kapos mocsaras árterületéből kiemelkedő diluviális teraszok, bozóz-szigetek voltak a legalkalmasabbak. Ilyen erődítmény lehetett a Szigeterdőben is. A kör alakú árokkal, sánccal övezett a XIII. században épült és a XVI. század elején elpusztult vár lakóterületét 2000-ben tárták fel. A vár területének közepén áll a 10x10 méteres külső és 5x5 méteres belső tégla lakótorony. Padlóját 3 sor tégla alkotja, amelyet terrazzo fedett. A padlóba mélyedt egy gabonás verem. A tornyot a XVI. század elején tűzvész pusztította el. Padlóját kb. 40 centiméter vastagságban fedte a faszenes, hamus törmelék, összeégetett cserepekkel, vasakkal, elszenesedett gerenda darabokkal. A torony közelében állt a 3,1x5,2 méter alapterületű, földbe mélyített, négy tüzelőnyílással ellátott téglaégető. A torony déli oldalán helyezkedett el egy faszerkezetű épület, ezt azonban szinte nyom nélkül elpusztították az 1958 - 1959-ben ide épített kocsma munkálataival. A torony könyéki járószintet is megtalálták.

dombovar_szigeterdoi_var_2.jpgAz eredeti, sárgás altalajba mélyítve X-XI. századi gödröket találtak. Ezek felett helyezkedik el a kora Árpád-kori humusz, elég sok lelettel. A feltárások során edénytöredékek, vaskés, vaslándzsa, sarlótöredék, komozsár maradványai kerültek a felszínre. A humusz felett a sáncárok kiásásakor keletkezett enyhén kevert agyagréteg következik, amellyel beterítették a dombtetőt. A téglaégető közelében találtak egy Árpád-kori házrészletet kemencével. Ezek fölött késő középkori téglakemencét találtak, ami a jelek szerint szabadtéren helyezkedett el.

dombovar_szoborcsoport.jpgA parkban kapott helyett Horvay János 1848-as első független magyar kormányt ábrázoló szoborcsoportja, amely 1951-ig a Parlament előtti téren állt. A politikai okokból eltávolított szobrokat 1972-73-ban állították fel Dombóváron. A szoborcsoport és a vár országosan védett műemlék.

A park a Kapos-völgy egyik terasz-szigetén helyezkedik el, amely egy korábban nagyobb kiterjedésű terasz felszabdalódásával keletkezett. A város területén, illetve a Kapos jelenlegi árterén több teraszsziget is található. Ezek közül a szigeterdei a legnagyobb méretű és legkevésbé erodálódott, így típusossága következtében helyi szintű felszínalaktani értéket jelent.

Geocaching adatok

Dombóvár, Kossuth szobor (GCDVAR)
Szélesség N 46° 21,759'
Hosszúság E 18° 7,461'
Magasság: 119 m
Megye/ország: Tolna
Geoláda típusa: Multi geoláda (1H+1V)

http://geocaching.hu/caches.geo?id=1221

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.