Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Várak, várromok - Fehérkő vára (Sámsonháza)
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fehérkő vára (Sámsonháza)

2012.06.09

Köszönet az információért a www.bakancsesfakanal.blogspot.hu-nak!

Fehérkő vára (Sámsonháza) 1.jpgSámsonháza Árpád-kori település. Nevét 1132-ben említették először. Első birtokosa Sámson nevű főúr volt, aki a helység feletti várat is építtette. Sámson II. Bélával szemben állt, a trónkövetelő Borisz híve volt.

1424-ben Zsigmond király feleségének, Cillei Borbálának ajándékozta Sámsonházát a várral együtt.

Fehérkő vára (Sámsonháza) 2.jpgSámson várát, mely két részből: egy elővárból és egy fellegvárból állt egy 1409-es keltezésű okirat még említette, 1472-ben pedig már romokban hevert.

A település a Kis-Zagyva áradásaitól az elmúlt évszázadok során sokat szenvedett.

1808-ban egy tűzvész során az egész falu leégett, nem kímélte a szalmatetős, fából épült evangélikus templomot se. A leégett templom helyére az árvizek miatt az új templomot 1870-ben már dombra építették.

Fehérkő vára (Sámsonháza) 3.jpgSámsonháza kőfejtőjétől északra állt egykor a középkori eredetű, XV. századi vár, amelynek ma már csak a nyomai fedezhetők fel.

Egyik korán elpusztult középkori várunk a Nógrád megyei Fejérkő, mely Pásztó közelében, a Zagyva festői völgyének nyugati oldalán található, Sámsonháza falu felett. A vár történetéről úgyszólván hallgatnak az írott források, egyetlen említése 1328-ból való, de történeti viszonyairól itt sem szerepelnek információk. 1409-től, mikor legközelebb hallunk róla, a vár már elpusztult, mint `Fejérkő vár helyét` említik csak a források, mely a Kókai Kacsi család, a Tétényi család, Cillei Borbála királyné, majd a Tari család birtokában volt.

Fehérkő vára (Sámsonháza) 4.jpgAz írott források alapján tehát nagyon keveset tudhatunk meg, és a várról napjainkig részletes felmérés sem készült. Ilyen előzmények után nyílt alkalom 2004-2005-ben a vár felmérésére és régészeti vizsgálatára. Ezzel párhuzamosan a fennálló falak állagmegóvására is sor került. A két évadban a régészek összesen négy helyen végeztek kutatást a várban: az északi palotaszárnyban, a vár déli felén és a falszorosban, a déli várárokban és a külső kapunál.

Fehérkő vára (Sámsonháza) 5.jpgA régészeti kutatás feltárta, hogy Fejérkő építését megelőzően a várhegyen már állt egy korábbi, egyszerűbb, fából épült erődített épület. Egy helyen előkerült a cölöpszerkezetű védőfal részlete, a várhegy tetején pedig egy vesszőfonatos falú, agyagtapasztásos épület omladéka és feltételezhető alapfal-maradványa. Ehhez az egyszerű várhoz hasonló több is állt a XII-XIII. században Magyarországon, s itt is a terület földesurának erődített lakóhelye lehetett. A történeti forrásokból arra lehet következtetni, hogy az a területet, mely ma Sámsonháza faluhoz tartozik, a XIII. század második felében egy család három egymást követő generációja birtokolta: Györke, annak fia Jobbágy, és Jobbágy fia, Sámson. Az első vár felépítése valószínűleg e három generáció valamelyikének tulajdonítható.

Fehérkő vára (Sámsonháza) 6.jpgA faerődítés azonban nem sokáig állt fenn. Valamikor a XIII. század második felében vagy a XIV. század elején a várhegyen a korábbi, egyszerű erődített ház helyén nagy szabású építkezésbe fogott a birtokos, valószínűleg az 1290-ben szereplő Sámson: a messze környéket uraló, erős kővár épült fel, mely az építkezéshez használt, a környéken ritka hófehér kőről a Fejérkő nevet kapta. A kettős fallal övezett várba külső és belső kapun át lehetett bejutni. A vár északi felében palotaszárny állt, melyet fafödémek osztottak több szintre, a palotaszárny mellett ma is látható a vízgyűjtő sziklába faragott ürege. Az épületszárny omladékrétegének leletanyaga tanúskodik a vár XIV. század eleji pusztulásáról. A kettős fallal övezett várba külső és belső kapun át lehetett bejutni.

Fehérkő vára (Sámsonháza) 8.jpgA pusztulás körülményeiről egyelőre nem tudhatunk biztosabbat, 1409-ben és azután több alkalommal már "Fejérkő vár helye" szerepel az írott forrásokban. A hagyományt, mely szerint a XV. század közepén a Felvidék jelentős részét elfoglaló husziták Fejérkőt is megszállták, a régészeti leletek is alátámasztani látszanak, az azonban biztos, hogy a vár ekkor más régóta rom volt. Az írott források erről sem szólnak, ennek ellenére úgy látszik, hogy komolyabb harci cselekmények is folytak itt, talán Mátyás valamelyik, a husziták ellen vezetett hadjárata során. Erre utal a külső várfalnál, s a korábbi leletek alapján a ciszternából is került elő ágyúgolyó. A husziták itteni jelenlétére vallhatnak továbbá a várban talált XV. századi edénytöredékek és I. Ulászló király (1439-1444) dénárja.

Fehérkő vára (Sámsonháza) 7.jpgA romok pusztulása, elhordása egészen a XX. század közepéig tartott. A XIX. század végén Könyöki József még a mainál jóval több falat látott és ábrázolt alaprajzán, melyet a jelenlegi kutatások részben igazoltak, részben pontosítottak.

Az utóbbi évtizedekben sajnálatosan elbozótosodott vár területének látogathatóvá tétele után a jövőben további kutatásra és részleges rekonstrukcióra is lehetőség nyílhat.

forrás: www.mult-kor.hu, www.hotdog.hu

Geocaching adatok

SÁMSON (GCSAMS)
Szélesség N 47° 59,785'
Hosszúság E 19° 43,147'
Magasság: 280 m
Megye/ország: Nógrád
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=245

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.