Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Várak, várromok - Komáromi erődrendszer
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Komáromi erődrendszer

2011.11.09

Komáromi Monostori erőd 1.jpgEz Közép-Európa talán legépebben fennmaradt újkori katonai építménye. Építészeti és katonai szempontból is remekmű - a komáromi erődrendszer legnagyobb létesítményeként a ″Duna Gibraltárjának″ is nevezték.

Az erőd 1850-1871 közötti épült, egyetlen összefüggő épületegyüttes, melyben 14 épületrész különíthető el kb. 640 helyiséggel. Osztrák hadmérnökök tervezték a kor legmodernebb építészeti és hadászati elvei alapján.

Komáromi Monostori erőd 3.jpgLeghatalmasabb épülete a Parancsnoki torony, ez a Duna felől látható, s egyben döbbenetes hatást kelt három szinten sorakozó, fenyegetően és üresen tátongó 78 ágyúlőrésével.

A Komárom katonaéletét bemutató, Várak, erődök, katonák című kiállítás az erőd egyik fő attrakciója - a számos program mellett. Vezetést márc. 15. és nov. 15. között hétfőnként, illetve a nov. 16. és márc. 14. közötti időszakban csak bejelentkezés alapján tudnak biztosítani.

Az erődrendszer:

Komáromi Monostori erőd 2.jpgA komáromi erődrendszer történetét, végleges kialakítását a török, majd a napóleoni háborúk határozták meg. Mai formáját I. Ferenc osztrák császár és magyar királynak köszönheti, aki 1809-ben elrendelte, hogy a birodalom legnagyobb erődjévé építsék ki Komáromot, mely szükség esetén 200 ezer fős hadsereg befogadására képes. Az építkezések azonnal megkezdődtek, és 1877-ig tartottak.

A Duna két partján összefüggő rendszert alkotó komáromi erődrendszer észak-komáromi (ma Szlovákia) tagjai az Öreg- és az Újvár, a vág-dunai hídfő, a Nádor- és Vágvonal; dél-komáromi tagjai a dunai hídfő (a Csillagerőd), az Igmándi és a Monostori erőd. A védműgyűrű legkorszerűbb tagjai ma is Magyarországon állnak.

Bővebben a Monostori erődről:

Komáromi Monostori erőd 4.jpgAz 1848-49-es szabadságharc után közvetlenül, 1850-ben kezdődött az egész rendszer legnagyobb létesítményének, a várost nyugat felől védő Monostori erődnek a kiépítése, s 1871-ig tartott. Az építmény a Duna déli partján, mintegy a Nádor-vonal meghosszabbításában helyezkedik el. Méretei megközelítik az Öreg- és Újvár együttes nagyságát. Területe 58 hektár, a hozzá tartozó úgynevezett Árkász-táborral együtt pedig több mint 67 hektár.

Komáromi Monostori erőd 5.jpgHasznos alapterülete több mint 34 ezer m², az épületek által lefedett terület pedig 39 ezer m². Az összes beépített térfogat 270 ezer m³. Az adatok szerint 2000 kőműves és 10 ezer segédmunkás dolgozott itt. Az építéshez szükséges kőanyagot a néhány kilométerre fekvő süttői, tardosi és dunaalmási bányákból szállították a "császári és királyi lóvasúton".

Az erőd belsejébe érve, jobb kéz felől, a keleti szárnyon az istállókat, északi részén a földszinti legénységi épületet (ezt úgy építették, hogy szükség esetén 300 ágyas kórházzá lehessen átalakítani), az udvarba benyúlva az emeletes, alápincézett tiszti épületet pillanthatjuk meg; bal kéz felől pedig az egykori kantin, s a pékség helyezkedik el.

 

Komáromi Monostori erőd 6.jpgA tiszti épület kivételével a helyiségek külső oldalai védőfolyosókhoz csatlakoznak, melyek vonalát, a sáncárokba beékelődve, nyugatról és délről egy-egy emeletes, azonos elrendezésű bástya (caponniere) töri meg. A külső kaputól a főbejáratig vezető utat oldalazó tűzzel az ún. Flankierungsthurm fedezi. Ebben található az erőd legszebb helyisége, a boltíves pillérekkel tagolt levente oktatóterem.

Komáromi Monostori erőd 8.jpgA védelem fő ereje a sáncokon és az épületek tetején elhelyezkedő tüzérség volt. Az erőd közvetlen ostromának megakadályozását és a tüzérség védelmét szolgálta az erődöt csaknem teljesen körülvevő, 9 méter mély, 9,5 m (5 öl) széles és kb. 1800 m hosszú sáncárok. Ennek külső- és belső oldalában 1,9 m (1 öl) széles falazott, lőréses folyosók futnak. A külső kazamatákból járatkezdemények biztosították az aknák fúrását a vár előterébe. Az árok vonalvezetését oldalazó művek szakítják meg, melyek az árok hosszanti pásztázását, s a kereszttűz lövését is lehetővé tették.

Csillagerőd

Komáromi Csillagerőd 1.jpgAz 1586-ban épített Szent Péter-palánk négyágú csillag alakja miatt viseli a Csillag-erőd nevet.
Az építmény mai formáját az 1850-70 közötti felújítás-újjáépítés során nyerte el.

A XIX. században a kor hadi építészeti szellemének megfelelően a laktanya- és raktárépületeket magas földtöltéssel látták el, kívülről meg földsáncokkal takarták.

Komáromi Csillagerőd 2.jpgA másik két erődtől annyiban különbözik, hogy ezt nem lőréses folyosó, hanem széles vizesárok védte körben.
A várost délről övező sáncrendszer tagja. Kevésbé ismert, hogy a Csillagerőd 1938-ban, a komáromi öregvárral együtt lőszerraktár lett. Napjainkban raktározási célokat szolgál, de hétvégenként ez is látogatható.

Igmándi erőd

Komáromi Igmándi erőd 1.jpgA szabadságharc földerődje helyén épült fel 1871-1877 között a város déli bejáratának védelmére, az új erődrendszer elválaszthatatlan részeként. Középkori lesüllyesztett, olasz rendszer szerint építették fel. Száraz árok veszi körül,külső lesfolyosókkal. Az erőd elzárta a városba délről vezető utat, biztosította, hogy a rendszer egyes tagjai kölcsönös tűz-összeköttetésben legyenek egymással.

Komáromi Igmándi erőd 2.jpgElkészültével befejeződött a hatalmas komáromi erődrendszer építése. Nevét a közeli Nagyigmánd és Kisigmánd községekről kapta. Méretei a Monostori erődnél jóval szerényebbek: 106 helyisége van, hasznos alapterülete 4600 m², a beépített alapterülete 6200 m², beépített térfogata több mint 33 000 m³. Kialakításának alapelvei megegyeznek a Monostori erődével. Érdekessége, hogy az ellenséges tűz szilánkhatása elleni védelmet szolgáló ún. harántsáncok is megépültek, s ma eredeti állapotukban tanulmányozhatók.

Még néhány érdekesség:

  • A teljes (észak- és dél-komáromi) erődrendszer kerülete megközelíti a 15 km-t.
  • A rendszer az utolsó hadrendi várak közé tartozik. Gyulafehérvárat 1911-ben törölték a hadrendből, így az utolsónak megmaradt két működő erődítmény Pécsvárad és Komárom.
  • Béke idején az erődrendszer védelmét a 6. Vártüzér Ezred látta el, kb. 400 ágyúval.
  • Az erőd udvarában és épületeiben 13 ásott kút található, ezek nagy részét már betemették.
  • A szovjet csapatok kivonulása után közel két évig tartott az erőd tűzszerészeti felülvizsgálata.

Forrás: www.vendegvaro.hu

 

Geocaching adatok

Sem csellel, sem erővel 2.0 (GCKOM)
Szélesség N 47° 44,714'
Hosszúság E 18° 8,151'
Magasság: 112 m
Megye/ország: Komárom-Esztergom
Geoláda típusa: Multi geoláda (1H+5V)

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=607

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

andreasulitka @gmail.com

(Sulitka Andrea, 2016.09.06 09:55)

A monostori erőd egy élmény volt! Vigyél magaddal vizet és zseblámpát,kényelmes cipő! Egy laza 4-5 órás séta. A gyerekek imádják.