Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Várak, várromok - Markazi várrom
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Markazi várrom

2012.05.22

Markazi várrom 1.jpegA markazi vár maradványai a falu központjától 1,5 km-re északnyugatra a 460 méter magas Várbérc déli oldalán találhatók. Megközelítése a zöld L jelzésen lehetséges.

A várat feltehetően az Aba-nemzetség Kompolthy-ágából származó II. Kompolt Pál nevű fia építtette az 1270-80-as években. Oklevelekből ismert első ura Kompolti Imre, a későbbi siroki várnagy volt (XIV. század első fele), fénykorát az 1200-as évek végétől 1421-ig élte.

Markazi várrom 4.jpegA téglalap alakú építmény keleti és nyugati oldalfalának maradványa 32 méter hosszú, déli és északi fala, pedig 25 méter. A keleti fal vastagsága 2 m, magassága, pedig 6 méter lehetett, a többi fal, amely meredekebb hegyoldalra épült, 180 centiméteres volt. Az északi rész falait – ahol a bejáratot kialakították – ma már a romtörmelékek teljesen eltakarják.

Markazi várrom 3.jpegA várfalakat a középkorban szokásos módon mészhabarcsba „forrón” építették. A forró mészhabarcs, a helyben bőven található kőből épült falakat betonszilárdságúra fogta össze. Ezért még ma is – lerombolása után közel 450 évvel később – dacol az idő pusztításával s még romjaiban is hirdeti az utókornak a történelmi múltat. A várfalak északkeleti-délkeleti és délnyugati oldalát kívülről 8-10 méter széles, 3-4 méter mély – ma már nagyrészt romokkal feltöltődött – sáncárok vette körül. A nyugati meredek sziklákon nem volt szükség sáncárokra.

Markazi várrom 2.jpegA markazi vár bejáratát az északi részről – a Várbérc és a Hegyestető felőli oldalon a sáncárkon átívelő felvonó hídon át képezték ki. A bejáratnál épült a kapuvédmű, fölötte a lakótorony. A lakótorony meglétére a bejárati résznél felhalmozódó, a többi résznél lényegesen magasabb romhalmaz utal. A kapu fölötti tornyot erősítették meg a legjobban, ennek első emeletén tartózkodott a néhány fős őrség, akik onnan kezelték a felvonóhíd és a kapuvédmű csigás, emelő szerkezetét.

Markazi várrom 5.jpegA kapuőrség szobája feletti szinten a várúr féltve őrzött kincseit és kiváltságairól szóló okleveleit helyezték el, őrizték sokszorosan megerősített vasalt ládákban. A falakkal körülvett belső terület 860-900 m2 nagyságú lehetett, mivel a terület szűk volt, igyekeztek azt jól kihasználni. A belső épületek külső falait a várfalak alkották, közepén egy 10x16 méter nagyságú udvarnak jutott még hely. A várpalota keleti és déli szárnya egy emeletes, a nyugati része pedig – ahol az építmény 3 méterrel alacsonyabb szintről épült – és a meredek hegyoldal jobb védettséget biztosított – két emeletes lehetett. A nyugati meredek hegyoldal felől a várpalota belső részén 3,5 méter szélességű folyosó húzódott. Innen lépcsőn lehetett feljutni az udvarra, valószínűleg e folyosóról nyíltak a palota alatti pincék bejáratai is.

Markazi várrom 6.jpegA vár vízellátását az alatta 200 méteres mélységben folyó várpatakon épített vártó biztosította. A vizet a patakon képzett tóból siklópályán, kötélen mozgatott edényekben, csigasor-szerkezettel húzhatták fel. A tónak és siklónak a nyomai ma is kivehetők a vár völgyén és a várhegy oldalán. A várnak lényeges hadászati, katonai jelentősége nem volt, tulajdonosai főként menedékhelynek valamint pihenés, vadászat céljára, főúri víkendháznak használták.

Markazi várrom 7.jpegA Kompoltyak visontai ága – amelyhez a markazi is tartozott – 1421-ben kihalt s a vár és várbirtok a nánai ágazathoz tartozó Kompolti István kezére szállt, Markaz falu és a vár így része lett egy, az előbbinél többszörösen nagyobb vártartománynak, melyet a siroki illetve domoszlói Oroszlánkő várából igazgattak. Markaz várának ettől kezdve másodrendű szerep jutott. Nem ismerjük, hogy mikor, ki és miért rombolta le a markazi várat, de valószínűsíthetően a török betöréseknek köszönhető pusztulása. Az 1570-es évektől az okiratok már csak lerombolt palota, illetve várromként emlegették. A falai között zajló életet és tulajdonosainak emlékét is elmosta a pusztulása óta eltelt négy és fél évszázad. Ősi köveinek nagy része szétszóródott a környékére, főként a meredek völgybe, ahonnan falusi építkezések házainak alapjaiba, és útépítkezésekhez hordták el. A vártól gyönyörű kilátás nyílik az egész környékre, jól látható a hegyek, szőlők és a gyümölcsösök által körülvett község.

forrás: www.markaz.hu

Geocaching adatok

Markaz (GCMRKZ)
Szélesség N 47° 48,898'
Hosszúság E 20° 3,152'
Magasság: 216 m
Megye/ország: Heves
Geoláda típusa: Multi geoláda (4H)

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=3280

Geocaching adatok

Mátraaljai vártúra (GCMVAR)
Szélesség N 47° 50,223'
Hosszúság E 20° 2,364'
Magasság: 445 m
Megye/ország: Heves
Geoláda típusa: Multi geoláda (1H+1V)

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=654

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.