Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Várak, várromok - Sárospatak, Rákóczi-vár
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sárospatak, Rákóczi-vár

2011.08.24

Sárospatak, Rákóczi-vár 3.jpgA hazai késő reneszánsz építészet legértékesebb együttesei közé tartozó történelmi épület ma múzeum. Perényi Péter építtette 1534-37 között, fénykorát a Rákóczi-család idejében, az 1600-as években élte.

A mai látogató a történelmi várnegyed felől vagy a hangulatos Várkerten át éri el a palotaszárny kapuját.

Az udvaron jobbra a legrégibb épületrész, az 1500 körül épült Vörös-torony fogadja.

Sárospatak, Rákóczi-vár1.jpgSzemközt látható az első birtokos nevét viselő, és általa 1540-63 között építtetett Perényi-szárny, ehhez épült hozzá 1646-ban a Lorántffy-loggia, amely az udvar legértékesebb dísze.

A XVII. századi építkezések eredménye az északkeleti sarokbástya szegletén, az emeleten kiugró Sub Rosa erkély.

Az udvarról a bástyás várfalöv bejárható szakaszára is ki lehet jutni.

Sárospatak, Rákóczi-vár2.jpgA XIII. században, a tatárjárás után épült a település középkori vára Sárospatak és Sátoraljaújhely között, a Vár-hegyen.

Az oklevelek gyakran említették, az Anjouk alatt királyi, majd királynői tulajdon volt. A XVI. század második felében pusztult el. Ám ekkor már állt az az épületegyüttes, amit ma ismerünk.

Sárospatak, Rákóczi-vár 4.jpgA Bodrogköz szegélyén, a Bodrog partjának ideális stratégiai pontján helyezkedik el a sárospataki vár. Akkori birtokosa, Perényi Péter építtette 1534-1537 között, ezalatt az idő alatt nyerte el formáját a mai várkastély és erődítményei.

Perényi bástyás várfalövvel vétette körül a középkori városközpontot és a külső vár délkeleti részében alakította ki új rezidenciáját, a belső várat. 1540-ben kezdtek hozzá a belső vár keleti részén a palotaszárny építéséhez, amely Perényi Péter fia, Gábor idején 1563-ban fejeződött be.

Sárospatak, Rákóczi-vár vörös torony.jpgFeltehetően Perényi Gábor birtoklása idején, 1567-ben készült el a tornyot kívülről övező elővédbástya, a "párkány" is.

Az együttest az észak-itáliai Alessandro Vedani terveivel, irányításával késő reneszánsz stílusban magyar mesteremberek készítették. (A román, gótikus faragványtöredékek a korábbi domonkos kolostor és a közeli várkastély maradványai.)

Sárospatak, Rákóczi-vár 5.jpgEzután a vár 1573-ig kamarai kezelésben állott, majd a Dobó és a Lorántffy család tulajdonába került.

Lorántffy Zsuzsanna 1616-ban kötött házasságot I. Rákóczi György későbbi erdélyi fejedelemmel, és Patak az ő hozományaként lett a Rákócziak birtoka, fejedelmi központja és összekötő híd a királyi Magyarország és Erdély között, ekkor kezdődött fénykora.

Sárospatak, Rákóczi-vár 7.jpgA Rákócziak is jelentős építkezéseket folytattak a belső vár területén, az építkezések kezdete az 1630-as évekre tehető; 1642-ben készült el a palota déli szárnyrésze és a Bokályos-ház, 1646-ban pedig a Lorántffy-loggia, amely az udvar legértékesebb dísze. 1627-re épült fel az Új-Bástya és 1656-ban emeltek új szintet a Vörös-toronyra ágyúállással, magas gúlatetővel, sarkain négy őrtornyocskával.

Sub Rosa

Sárospatak, Rákóczi-vár, Sub Rosa terem.jpgA Sub Rosa kerek erkélyszoba, festett boltozatának stilizált zárókövét rózsa díszíti. A hagyomány szerint ebben a sarokerkélyes szobácskában találkoztak a Wesselényi-féle főúri összeesküvés vezetői. Innen ered a név: A rózsa alatt, latinul Sub Rosa. A kifejezés sokáig a titkosság szinonimája volt.

Az összeesküvők között ott volt I. Rákóczi Ferenc, Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc. Megtorlásul Patakot császári katonaság szállta meg. (Az összeesküvés résztvevői a bécsi udvar alkotmányellenes, a vallási és a politikai szabadságot veszélyeztető intézkedései miatt akár a fegyveres harcot is vállalták volna.)

A terem kifestése 1651-ben készült Rákóczi Zsigmond esküvőjére. Az esketés szertartását Comenius végezte a Vártemplomban.

Vártörténet

Sárospatak, Rákóczi-vár 9.jpgA XVII. századi építkezések eredménye az északkeleti sarokbástya szegletén, az emeleten kiugró Sub Rosa erkély, amely a kerek erkélyszobácska festett boltozatának stilizált zárókövét díszítő rózsáról kapta elnevezését. A Sub Rosa sarokerkélyt a hozzáfűződő történelmi esemény tette híressé: itt folytak a Wesselényi-féle szervezkedés második szakaszának tárgyalásai. Ennek megbosszulásaként császári csapatok szállták meg Patakot, így a XVII. század végén és a XVIII. század első éveiben a pusztítás, a rombolás alapjaiban veszélyeztette a vár létét. 1702-ben a császáriak felrobbantották a külső várat és megrongálták a Vörös-tornyot is.

Sárospatak, Rákóczi-vár 10.jpg1703-ban, amikor II. Rákóczi Ferenc kurucai elfoglalták, leégett a fényes várkastély is. Ennek ellenére itt tartották a Rákóczi-szabadságharc 1708-as, a fegyveres harcokban résztvevő jobbágyok hajdúszabadságát rögzítő országgyűlését. A Rákóczi-szabadságharc után osztrák-német eredetű birtokosai voltak a várnak egészen 1945-ig.

Sárospatak, Rákóczi-vár 590.jpgA Trautson, a Bretzenheim és végül 1875-től a Windischgratz család volt a tulajdonosa. Trautson herceg barokk ízlésben újíttatta meg, a Bretzenheim hercegi család idején kapta a várkastély a romantikus és eklektikus ízlésű külső és udvari homlokzatait, megőrizve ugyanakkor a Vörös-torony XVI-XVII. századi, késő reneszánsz jellegét.

Sárospatak, Rákóczi-vár 8.jpgA vár falai között megfordult Bocskai István, Bethlen Gábor, Comenius. Történelmünk nevezetes eseményei kötődnek a helyhez: Rákóczi Zsigmond és Pfalzi Henrietta esküvője, a hegyaljai kurucfelkelés, a Rákóczi-szabadságharc 1708-as, jobbágyfelszabadító országgyűlése. A hazai késő reneszánsz építészet legértékesebb együttesei közé tartozó történelmi épület ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma állandó kiállításának ad helyet. A várkastély belső terei múzeumi belépővel látogathatók.

Szerkesztői megjegyzés:

A gépkocsi a vár melletti parkolóban hagyható.
A vár területe szabadon látogatható, a múzeumi részekért kell belépőt fizetni.
A várkertbe kisállat bevihető.

forrás: www.spatak.hu

Geocaching adatok

Vár a Bodrog partján (GCBODR)
Szélesség N 48° 18,883'
Hosszúság E 21° 34,086'
Magasság: 118 m
Megye/ország: Borsod-Abaúj-Zemplén
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=845

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.