Szabadbattyáni, Kula gótikus lakótorony a sárvízi átkelő melletti két kis domb egyikén épült fel
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szabadbattyáni, Kula gótikus lakótorony

2013.06.06

szabadbattyan-_kula_gotikus_lakotorony_3.jpgSzabadbattyáni, Kula gótikus lakótorony a sárvízi átkelő melletti két kis domb egyikén épült fel a XIII. században - valószínűleg a tatárjárás után. A háromemeletes torony, amit 1543-ban a törökök romboltak le, de a végvárrá lett Székesfehérvárért meg-meginduló magyar rohamok ellen újjáépítették. A török korban virágzó kis település alakult ki a torony körül. A kis vár 1688-ban, a török kiűzése után elvesztette jelentőségét, állapota egyre romlott. 1981-ben nyílt meg a helyreállított toronyban a megyei múzeum török kori anyagát bemutató kiállítás.

Székesfehérvár városától déli irányban, a középkor folyamán áthatolhatatlan ingoványos területet borított el a Sárvíz folyó, melynek egyetlen természetes átkelőhelyét a Szabadbattyán települése melletti gázló alkotta.

szabadbattyan-_kula_gotikus_lakotorony_1.jpgA régészeti kutatások szerint már a XIV. században királyi vámhelyet állítottak fel ezen a helyen, majd őrsége számára emelték a zömök, támpillérekkel támogatott vastag falú őrtornyot. Hadi alkalmazására csak a XVI. században került sor, amikor a hadászatilag fontos Székesfehérvár 1543-as ostroma és bevétele után a hódító török csapatok Battyánt is megszállták. A nagyobb létszámú helyőrség befogadására a mocsaras talajba levert fatörzsekből álló palánkfalat készítettek, melyet kívülről vizesárok is oltalmazott. Egy 1568-as zsoldlista szerint a védőseregét 109 főnyi zsoldos alkotta, kiket gyakran megtámadtak a környékbeli királyi végvárak vitézei. Mint a török uralta Fehérvár egyik elővárának, feladata főként a nagyobb Habsburg csapatok érkezéséről történő híradás volt, hogy a fehérvári bég felkészülhessen a védelemre.

szabadbattyan-_kula_gotikus_lakotorony_2.jpgSorsa mindig a sokkal jelentősebb Fehérvártól függött, így 1601 szeptemberében ismét a keresztény katonaság vonult be falai közé, majd annak következő évi sikeres ostroma után a török csapatok. Evlia Cselebi török világutazó az 1660-as években ezt jegyezte fel itt jártakor: „E vár Székesfehérvárnak az előpajzsa az ellenséggel szemben s katonái naponta három-négyszer is harcolnak az ellenséggel, mert a Sárvíz folyón való átmenetelre más út nincsen. E folyón átmenőktől a vár katonái vámot szednek, ha a várat ostromolják, Fehérvárról egyszerre odajönnek és megszabadítják.” Véglegesen csak 1687 októberében sikerült falai közül kiűzni a hódítókat, helyüket a Fehérvárt blokád alá vonó Habsburg zsoldos sereg foglalta el.

A palánkvárat elpusztították az időjárás viszontagságai, míg a háromemeletes kőépületben gabonaraktárt alakítottak ki a helybeli lakosok. Korszerű műemlékvédelmi feltárására és helyreállítására az 1970-es években került sor. Ma már Fejér megye törökkori életét bemutató kiállítást láthatunk a sok véres harcot megélt falak között.

forrás: www.museum.hu

Geocaching adatok

Kula torony (GCKULA)
Szélesség N 47° 7,269'
Hosszúság E 18° 22,577'
Magasság: 114 m
Megye/ország: Fejér
Geoláda típusa: Virtuális geoláda

http://geocaching.hu/caches.geo?id=470

Geocaching adatok

Szabadbattyán - Cifrakert ősplatános (GCIFRA)
Szélesség N 47° 7,371'
Hosszúság E 18° 22,340'
Magasság: 110 m
Megye/ország: Fejér
Geoláda típusa: Virtuális geoláda

http://geocaching.hu/caches.geo?id=2436

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.