Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Várak, várromok - Thury-vár (Várpalota)
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Thury-vár (Várpalota)

2012.03.05

Thury-vár (Várpalota) 1.jpegA város központjában álló, szabályos négyszög alaprajzú, belsőtornyos vár Magyarország egyik legrégebbi, fennmaradt középkori vára.

Megőrizte számunkra a vár 16. századi formáját Giulio Turco 1572-ben készült rajza, azonban a korai építési periódusok esetében még sok a tisztázásra váró részlet.

Bátörkő-vára (Várpalota).jpegA legrégebbi vár ezen a területen a mai városközponttól északra - nagyjából 5 kilométerre - egy sziklacsúcson emelt, romjaiban ma is megtekinthető Bátorkő vára volt, melyet már egy a 14. században kelt oklevél is megemlít. Bátorkőt a későbbi birtokos Csákok- más várakkal együtt - 1326-ban elcserélték Károly Róbert királlyal, kiemeltebb szerephez pedig Nagy Lajos király idejében jut, amikor az egyik legjelentősebb birtokos családhoz, a Kontokhoz került a terület. A Kontok itt kialakított családi tartózkodási helye a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem a bátorkői várban, hanem az újonnan emelt pompás palotájukban lehetett. (Kont Miklós korának egyik legbefolyásosabb fôura volt, 1356 és 1367 között a nádori tisztséget is betöltötte.)

várpalotai vár

Thury-vár (Várpalota) 2.jpegA ma is látható vár első részeit Kont Miklós unokája, Újlaki Miklós kezdte építeni, valamikor az 1440-es évek táján, erre utal az a fennmaradt országgyűlési rendelet, amely 1445-ben néhány nagyhatalmú család által Albert király idejében épített vár lerombolását rendelték el. Ebben az okiratban szerepel kivételként Palota, melynek fennmaradását engedélyezik. Ebből következtethetően - miután Albert király 1437-39 között uralkodott -, Újlaki Miklós a vár építését 1437 után kezdhette meg. Azonban az 1960-as évek elején végzett ásatások négy épület maradványait tárták fel a vár területén, amelyek padlószintje alacsonyabban volt a jelenleginél és építési stílusjegyeik alapján is jóval korábbiak a várnál. Feltárásra került egy 9 méter széles és több mint 30 méter hosszú palota épület, a kápolnaszárny, egy emeltes épület, amely a palota lovagtermi szárnya lehetett. A negyedik - két helyiséges - épülethez kapcsolódott az a kb. 30 méter magas torony, amely a palota bejáratát védhette.

Thury-vár (Várpalota) 3.jpegA gótikus világi építészet kevés hazai emléke közé tartozó leletegyüttes értékét a palota falain fennmaradt gótikus falfestmények emelik. Az itt kialakuló településnek is nevet adó, fényűző palota építése a Kont család birtokosságához köthető, akik a 14. században ezen a helyen - Bátorkő várának közelében - egy a rangjukhoz méltó - és a várnál kényelmesebb - otthont emeltek. Ennek a palotának az épületeit is felhasználva emeltette a várat a 15. század közepén az Újlaki család.

Thury-vár (Várpalota) 4.jpegA Magyarország legjelentősebb főúri családja közé tartozó Újlakiaknak - a várat építtető Újlaki Miklós erdélyi vajda, macsói bán, bosnyák király is volt - jelentős birtokaik voltak az ország más területein is, ennek ellenére Palotát fontos családi központjuknak tekinthetjük. (Bátorkő vára az ő idejükben veszítette el fokozatosan a jelentőségét.)

Újlaki Miklós fia, Lőrinc 1524-ben utód nélkül halt meg - vele kihalt az Újlaki család is -, özvegye pedig Móré Lászlóhoz ment feleségül, aki rablólovagként rettegésbe tartotta a környéken élőket és az itt átutazókat is. (Ettől kezdődően a Rákóczi szabadságharcig bezárólag sok nehéz év várt a Palotaiakra.)

Thury-vár (Várpalota) 5.jpegA birtok jogos örökösének számító Szapolyai János - megelégelve Mórénak a környék lakosságát és az itt átutazókat sanyargató, kirabló életmódját - királyi sereget küldött Palota elfoglalására, melyhez török katonák mellet 50 felvidéki bányászt is rendeltek, hogy a várfalakat segítségükkel aláaknázzák. A várat kemény küzdelem árán tudták csak elfoglalni a királyi csapatok és ez a masszív ellenállás a később évtizedekben is jellemző volt az erődítményre. Palota legdicsőségesebb lapjaira kívánkozik az 1559 és 1566 közötti időszak, amikor Thury György volt a vár kapitánya. A környező területeken egyedüliként még magyar kézen lévő vár ellen 8000 emberrel vonult fel a török 1566. júniusában. Az Arszlán budai pasa által vezetett csapatok jelentős kárt tettek a várban és a maroknyi védősereg is már erejének a végén járt, amikor a törökök azt hívén, hogy érkezik a magyar király felmentő serege, elvonultak a vár alól.

Thury-vár (Várpalota) 7.jpegA Nemzeti Örökség részét képező Thury-vár Magyarország egyik legrégebben fennmaradt középkori vára, amelyben a 600 éves fennmaradása és a számos átépítés következtében, a gótikától a késő klasszicizmusig különböző építészeti stílusok nyomai láthatók. Az egykori palotarész az ország egyetlen megmaradt 14. századi főúri palotabelsőjét reprezentálja, ahol eredeti gótikus falképek is fennmaradtak.

Thury-vár (Várpalota) 6.jpegA vár épületében működik a Magyar Vegyészeti Múzeum és Várpalota Bányászattörténeti Gyűjteménye. A Vegyészeti Múzeum Közép- Európa egyetlen ilyen jellegű, önálló múzeuma. Kiállítása ennek megfelelően egyedülálló. Látogatói megismerhetik a hazai vegyipar és vegyipari kutatás fejlődésének főbb eredményeit, megtekinthetnek számos vegyipari gépet és berendezést. A múzeumnak könyvtára és kutatóhelyiségei is működnek az épületben. A másik állandó kiállítás, a Bányászattörténeti Gyűjteményt a vár délnyugati szárnyában található, amelyet a Sopronban található Központi Bányászati Múzeum működtet 1976 óta, a várpalotai bányászat megkezdésének 100 éves történetére emlékezve. A gyűjtemény bemutatja a bányászat történetét, eszközeit, számos mozgó makett segítségével megismerhetjük a szén felszínre kerülésének, további feldolgozásának folyamatait.

Folyamatban van a műemlék épület építészeti felújítása és látogatóbarát fejlesztése. Az uniós támogatással megvalósuló munkák során a földszinten kiállítótermek és egy étteremnek hasznosítható szárny létesül. Az épület felújított vizesblokkokkal, pelenkázóval, gyermekfoglalkoztatóval bővül. A második szinten rendezvény - és konferenciatermek létesülnek és egy ajándékboltot is nyitnak. Az udvaron szabadtéri színpad és filmszínház kap helyet.

forrás: www.varturak.hu

Geocaching adatok

Várpalotai Séta (GCVpS)
Szélesség N 47° 11,952'
Hosszúság E 18° 8,297'
Magasság: 161 m
Megye/ország: Veszprém
Geoláda típusa: Multi geoláda (4V)

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2200

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.