Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon - Várak, romok - Várak, várromok - Tokaj, Rákóczi-vár romja
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tokaj, Rákóczi-vár romja

tokaj_var_2.jpgA tokaji vár mára elpusztult vár a Bodrog és a Tisza összefolyásánál, Tokaj területén. A várból ma csak az egyik fal maradványai állnak. A tiszai átkelőhely védelmét ellátó vár négy kistáj, a Tokaji-hegy, a Bodrogköz, a Taktaköz és a Nyírség találkozásánál alakult ki. Két oldalról a Tisza és a Bodrog, a harmadik irányból egy mesterséges csatorna vette körül, így egész évben, de különösen áradáskor csak vízen lehetett megközelíteni. Az első tokaji vár (Kőrév) egy földvár volt, amely a Bodrog jobb partján, a Tokaj-hegy oldalában épült fel. Erről így ír Anonymus:

„ A fent említett Tarcal pedig Árpád vezér kegyelméből annak a hegynek a lábánál kapott nagy földet, ahol a Bodrog a Tiszába ömlik; egyszersmind ugyanazon a helyen földvárat emelt, amely most a jelenben a Hímesudvar nevet viseli. ” -Részlet a Gesta Hungarorumból-

tokaj_var_3.jpgA várfeltárás leletanyaga a Tokaji Múzeumban tekinthető meg.
További információ a Tourinform Tokajban( e-mail: tokaj@tourinform.hu, tel.: 06-70-388-8870)

A Bodrogköz hajdani csücskében, a Tisza és Bodrog mai torkolatától 1kmrel északabbra elhelyezkedő tokaji Rákóczi vár régészeti kutatása 2007-ben ezdődött meg. Azelőtt semmilyen kutatás nem folyt a területen, így annak pontos helyzete, kiterjedése sem volt ismert, mindössze egy valaha létezett gyúkazamata (Merítő-bástya) egyetlen még földfelszín fölött lévő lőrése hirdette az utókor számára az erősség DNy-i sarkának helyét.

tokaj_var_4.jpgPedig a vár első említése 1410-ből való, később Hunyadi Jánosé, 1459-1527-ig a Szapolyai családé. Itt jelölik királlyá Szapolyai Jánost, majd közel 100 évvel később itt tartja Bethlen Gábor híres lakodalmát. De volt a vár többek között: János Zsigmondé, Serédyeké, Perényi Péteré, Némethy Ferencé, Bocskai Istváné, több Rákóczié s természetesen több ízben a Habsburg császároké is. Több ízben őrzik itt a magyar Szent Koronát, mielőtt Hegyalja vérzivataros évtizedei után, 1704-ben, I. Rákóczi Ferenc végleg fel nem robbantatja az erősséget.

tokaj_var_5.jpgTokaj város főterétől légvonalban alig 1,5km-nyire lévő elfeledett vár kutatása az elmúlt években viszont nagyot haladt előre – sikerült azonosítani több fontos épületet, várfalat. Ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy az erődítményről számos XVI-XVII. századi metszet, alaprajz, illetve látkép maradt fenn, az írásos forrásokat pedig 1995-ben Détshy Mihály foglalta össze a Tokaj várostörténeti Tanulmányok II. kötetében. Ezen források segítségével, már 2007-ben azonosítani tudták a vár keleti ágyútornyát – az 1530-as években épült „Vasaló-bástyát”; a külső vár DNy-i sarokbástyájának ágyúkazamatáját – „Merítő-bástya” – melyről kiderült, hogy valószínűleg a Némethy Ferenc által az 1550-es években kiépített külső vár egyik ó-olasz bástyája; a belső várban pedig megtalálták a legkorábbi épület, a lakótorony alapfalait – illetve a belső vár kerítőfalának ÉK-i és ÉNy-i rondelláját is.

tokaj_var_6.jpgA 2007-es évad ásatásai inkább tájékozódó jellegűek voltak, céljuk az épületek azonosítása volt, de nem törekedtek a stratigráfiai helyzet meghatározására - tehát lényegében csak a falak tetejét bontották ki a vár pusztulási omladékából, korábbi járószinteket, zárt rétegeket nem érintve. A 2008-as évadban ezzel ellentétben arra törekedtek, hogy a már ismert tények tudatában, célzott módon, újabb épületeket tudjanak azonosítani és ezen épületek feltöltésének rétegtanát is tisztázzák. Ennek köszönhetően kevesebb épület helyét határozták meg mint 2007-ben, ellenben megdöbbentően sok XVI. - XVII. századi leletet hoztak felszínre. Volt olyan réteg, ahol 3 négyzetméternyi területről, fél méter vastagságban 5 ládányi leletanyag került elő, közte több ezüstpénz, kályhacsempe, üvegtárgy és rengeteg kerámia. Ezen leletanyag restaurálása már megtörtént, csak ebből a rétegből több, mint 10 db kiegészíthető és 2 db egész edény látott napvilágot. A 2008-as évben főképpen a belső vár területére koncentráltaka régészek.

tokaj_var_7.jpgAz év szenzációja az volt, hogy sikerült megtalálniuk a K-i ágyútorony „in situ” küszöbkövét – tehát bejáratát, továbbá azonosították a hozzá tartozó – az ágyútornyot és a belső várat összekötő 7,5 méter széles kőhíd maradványait, illetve a belső vár keleti palotaszárnyának K-i falát. Emellett ástak még a korai lakótorony belsejében is, ahol megtalálták a korabeli padlószintet. De az igazi meglepetést a nyugati palotaszárny kutatása okozta, ugyanis itt több fő- és osztó falat is azonosítottak – és ezen falakon belül 4 temetkezésre bukkantak számos reneszánsz épületfaragvány, aranyozott lószerszámdísz, illetve egy üvegkehely fém talptöredékének társaságában. Ezen leletek talán az eddig azonosítatlan palotakápolna közelségére utalhatnak.

tokaj_var_8.jpgA belső vár déli részén nyitott szondánkban pedig előkerült több, mint 40 db, XV. századi, kétszerhornyolt gótikus épületfaragvány, illetve a kerítőfal DK-i rondellájának fala is, melyet a XVII. században lőportoronnyá alakítanak. Ezen épület belső járószintjéről számos más lelet társaságában előkerült egy talán Bethlen Gábort vagy Rudolfot ábrázoló, alakos kályhacsempe is.

A 2008. évet tehát még a 2007-esnél is sikeresebbnek könyvelhették el a régészek, tekintve az előkerült falak, épületek jó állapotát, felszínközelségét, a több méter magasan álló falakat, illetve a szenzációsnak mondható, esetenként magas művészi értékkel is bíró leletanyagot.

tokaj_var_9.jpgA 2009-es évben tovább folytatták a 2008-ban megkezdett utat, tehát a megnyitott szelvényeinkben lehetőség szerint törekedtek arra, hogy a jelenlegi (mesterségesen magasan tartott – tiszalöki vizierőmű) talajvízszintig leérjünk, megvizsgálva, hogy az adott területen mely századok leletanyaga kutatható jelenleg. Ebből következően 2009-ben nem sok új épületet azonosítottak, viszont számos új stratigráfiai megfigyeléssel bővült tudásuk. A 602. telek (Merítő-bástya) területén vizsgálni tudták a külső vár DNy-i ágyúkazamatájának belső szerkezetét, ahol egyértelműen el lehetett különíteni két építési periódust – feltételezhetően egy XVI. (Némethi F.) és egy XVII. századit (Habsburgok). Viszont a területen a XVII. században felhalmozott döbbenetes mennyiségű tömör, sárga agyagban nehéz volt a 25-50 m3-es szelvényeinket mélyíteni, ezért a feltételezhetően XVI. századi ó-olasz bástya pontos kiterjedését még mindig nem sikerült tisztázni.

tokaj_var_10.jpgA belső vár területén tovább folytatták a K-i palotaszárnyból a K-i ágyútoronyba (Vasaló-bástya) vezető kőhíd kutatását, mely meglepetésszerű eredményeket hozott: például kiderült, hogy a belső vár XV-XVI. századi árkába, a XVII. században több, mint 7m (!) feltöltést hordtak bele, már a külső vár megépülése után. Ezzel félig eltemették a híd legalsó szintjét, melyből a hajdani vizesárkot lehetett tűz alatt tartani – így viszont ez a szint teljes épségben, lőrésestül maradt meg az utókor számára, nagyrészt elkerülve a vár felrobbantásakor végbevitt pusztítást.

A belső vár kerítőfalának ÉK-i rondelláját is tovább kutatták, melynek azonosították a keleti csatlakozását a belső vár K-i falához. 2009-ben, hasonlóan 2008-hoz rendkívül sok leletanyag került felszínre, további értékes kályhacsempék, üvegtárgyak, ezüstpénzek, ékszerek, lószerszámok, fegyverek és természetesen kerámiák. Ezen leletanyag mosása, válogatása megtörtént, restaurálása folyamatban van.

tokaj_var_12.jpg2010-ben további eredmények születtek: a Vasaló-bástyánál sikerült azonosítaniuk egy, az ágyútoronyhoz déli irányból kapcsolódó körülbelül 120cm széles falat. Megfigyelték, hogy ehhez a két falsíkkal rendelkező fal külső oldalához építették a 17. századi földsáncot, melynek külső oldala szintén kőpakolásos volt. Ezen földsánc keleti oldalán találták meg az évad leletét: egy térplasztikának megmintázott oroszlános kályhacsempét, melyet talán a 16. század elejére datálhatak.

Összegzésképpen megállapítható, hogy régészeti módszerekkel bizonyítani, adatolni lehet, hogy a Szapolyai-korban Tokaj vára gyönyörű rezidencia lehetett, később pedig erős sáncokkal erődített határvárként funkcionált.

Kompközlekedés

tokaj_var_1.jpgNagyon fontos hogy érdeklődjünk a kompkezelőtől, hogy mikor van ott. Elmondása alapján kapcsolt munkakörben dolgozik a helyi önkormányzatnak és nem mindig van ott a komp közelében. Hivatalos révész munkaideje hétköznapokon 8-15 óráig van. A többi időszakban és hétvégén is rendelkezésre tud állni, de előtte telefonon érdemes felhívni és egyeztetni vele. Tapasztalatom akár már 24 órával előtte is érdemes megkérdezni tőle, hogy mikor van ott. Információ Méder Gábor révésztől Telefon: (30) 409-2485. Ha valaki a telefonszámot elfelejtette volna felírni akkor a helyszínen is le tudja olvasni a lakásának kapujáról. Kék színű tábla, amely a Tokaj vár információs táblától délre található egyemeletes épület kerítése.

forrás: www.tokaj-turizmus.hu, www.hu.wikipedia.org, www.muemlekem.hu, www.mult-kor.hu

Geocaching adatok

Tokaj vára a Bodrog partján (GCTVBP)
Szélesség N 48° 7,776'
Hosszúság E 21° 24,764'
Magasság: 97 m
Megye/ország: Borsod-Abaúj-Zemplén
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=4012

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.