Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A XIX. század elejétől alakulhattak ki Noszvajon a barlang- és pincelakások. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Ma a barlanglakások, kevés kivétellel, már lakatlanok, a falu délkeleti részén, a „Pocem”-ben lévők jó részében pedig alkotótelep működik.

Az óföldeáki erődtemplom a térség, vagyis a Dél-Alföld egyetlen falusi gótikus temploma, a magyar művelődéstörténetnek országosan is számon tartott, egyedülálló műemléke.

Fazola Frigyes építtette 1813-ban, az őskohóhoz hasonló ipari emlék Európában is csak három található. Mellette egy XVIII. századi, rekonsturált vasverő és a történetét bemutató Massa Múzeum áll.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja.
A fő turisztikai látnivaló, az „ezeréves apátság” nemcsak építészeti jelentőséggel bír, hanem sokoldalú kiállításaival és gyűjteményeivel kultúrtörténeti emlékeket tár a látogató elé.

A pécsi pálos templom a modern magyar építészet egyik legszebb alkotása. A templom látványa a Mecsek déli oldalán a Hunyadi utca hegyre emelkedő utolsó kanyarjától meghatározó. Tömegével és hozzá lazán kapcsolódó tornyával a környék, meghatározó szervezőerejévé vált. A sokat idézett, fényképezett templom a pálos szerzetesek számára épült a Mecsekoldal városrészben.

1996-ban közadakozásból épült Árpád vezér dunai átkelésének emlékére, ami a hagyomány szerint nagyjából 1100 éve történt. Az épületet Csete György Kossuth-díjas építőművész tervezte és Szervátiusz Tibor szobrászművész alkotását - Anya gyermekével - foglalja magában.

A település központjától kb. 1 km-re északkeletre Kerényi József tervei alapján jelzőtornyot (jeltornyot) emeltek, ami egy 11m magas nyolcszögű gúla.

Régi térképek még jelzik a szárazmalmok helyét a mai Malom utca elején és a művelődési ház előtti téren, ahol kettős szárazmalom működött az írások szerint. Ezekben a malmokban az őrlőköveket egy fogaskerék- áttételes szerkezettel, állati erővel forgatták meg. Ezek mellett a szegváriak gabonáját a Tiszán és a Kurcán lévő vízimalmokkal is őrölték. A község egyetlen szélmalma 1865 körül épült.

Az 1967-ben alapított, hazánk legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma, ismertebb néven a Skanzen, a magyarföld tájegységeire legjellemzőbb építészetet, falusi környezetet és a ,hajdan volt életmódokat, kultúrákat tárja elénk.

Ligetes dombon szabadon álló, lépcsősoron keresztül megközelíthető, téglafalazatú, négyzet alaprajzú, három oldalán belül félköríves, kívül poligonális fülkékkel bővített mauzóleum, bejárati oldalán oszlopos, Sztankovánszky-címeres, oromzatos portikusszal, a kapu feletti ívmezőben Krisztust ábrázoló domborművel.